Menü

Miért fontos a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigyünk, bár szervként tekintünk rá, valójában egy külső elválasztású, idegen szóval exokrin mirigy, melynek egy része belső elválasztású mirigy. Furcsán hangozhat elsőre, azonban, ha megértjük működését, máris értelmet nyer ez az ellentmondás.

A hasnyálmirigy nagyobb része külső elválasztású mirigyekből áll, melyek különböző emésztőenzimeket termelnek, amik a vékonybélbe kerülve elősegítik a táplálék megemésztését, legyen szó akár fehérjéről, szénhidrátról vagy éppen zsírról. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emésztésünk hatékony legyen és a táplálékból energiát tudjunk kinyerni, melyet a sejtek felhasználnak vagy elraktároznak. Érdekesség, hogy a fehérjebontó enzimek inaktív formában választódnak ki és majd csak a tápcsatornában válnak aktívvá. Ilyen enzim például a tripszin, azonban nem minden fehérjebontó enzim termelődik a hasnyálmirigyben. A gyomor is termel ilyen enzimeket, mint például a proteázokat.

A pancreas, vagyis a hasnyálmirigy másik – kisebbik – része hormonokat állít elő: ezt hívjuk Langerhans-szigeteknek, vagy másnéven szigetsejteknek. Ezek a hormonok a véráramba ürülnek és azon keresztül jutnak el a célsejtekhez, ahol kifejtik hatásukat. Ilyen hormon például az inzulin, ami a vércukorszintet (vagyis a vérben található glükóz szintjét) csökkenti, valamint a glükagon, ami ezzel ellentétes hatást fejt ki: tehát emeli a vércukorszintet. Ezen a két, vércukorszintet szabályozó hormonon kívül termelődik egy harmadik is, a szomatosztatin, melynek feladata az előző kettő szabályozása.

A hasnyálmirigy hosszúkás, halvány rózsaszínű szerv, ami a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. A szélesebbik része összenőtt a patkóbéllel, valamint érintkezik a gyomorral és a vastagbéllel is.

Felépítése és az általa kiválasztott biokémiai anyagok szinte egyértelműek mutatják funkcióját.

Egyrészt az emésztésre van rendkívül nagy hatással, másrészt a vércukorszint szabályozására. Ha a hasnyálmirigyünk működésében valamilyen probléma lép fel, számos különböző emésztőrendszeri, illetve vércukorszintet érintő, azzal kapcsolatban álló egészségügyi probléma alakulhat ki. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén például visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, súlyveszteség, emésztési és felszívódási zavar jelentkezik, melyek közvetetten számos más szervünkre is kihatással vannak. Ha nem megfelelő mértékű a felszívódás, idővel a vitaminhiány tüneteit is észlelhetjük magunkon, illetve egyéb kellemetlen mellékhatások, mint például a hajhullás vagy a köröm elgyengülése is megjelenhetnek.

A hasnyálmirigy betegségeinek kezelése összetett, így, ha bármilyen, hasnyálmirigy problémára utaló tünetet tapasztal, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, illetve megfelelő szakorvossal.

Cirkadián ritmus – te figyelsz rá?

Hogyan telik egy napod? Van hozzá egy megszokott ritmusod, amit követsz, vagy csak sodródsz az árral? Tudod, hogy a napszakok befolyásolják tested működését?

Téli depresszió és a fényhiány

A télen jelentkező depressziós panaszok hasonlóak az év más részében kialakulókhoz. A depresszió legfőbb tünetei többek közt: alvászavar, fáradékonyság, a mozgás, beszéd, gondolkodás lassulása, feledékenység, szorongás, szomorú, nyomott hangulat, közömbösség. Mit tehetünk a téli depresszió ellen?

Elment a hangod? – Így kezeld

Biztosan sokan ismerik az érzést, amikor elmegy a hangjuk, de azért nem kell megijedni, pár nap alatt rendeződik, viszont érdemes pár praktikát kipróbálni, hogy segítsük a gyógyulást.

Civilizációs betegségeink

A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?

Hatásos légzőgyakorlatok

Légzőgyakorlatokat nemcsak rehabilitációs célból érdemes végezni, hanem azért is, hogy megőrizzük egészségünket, megnyugtassuk testünket, hanem lelkünket is. Megnéztük, hogyan iktathatjuk be őket a mindennapjainkba, és azt is, hogy mit nyerünk ezáltal.