Menü

Miért fontos a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigyünk, bár szervként tekintünk rá, valójában egy külső elválasztású, idegen szóval exokrin mirigy, melynek egy része belső elválasztású mirigy. Furcsán hangozhat elsőre, azonban, ha megértjük működését, máris értelmet nyer ez az ellentmondás.

A hasnyálmirigy nagyobb része külső elválasztású mirigyekből áll, melyek különböző emésztőenzimeket termelnek, amik a vékonybélbe kerülve elősegítik a táplálék megemésztését, legyen szó akár fehérjéről, szénhidrátról vagy éppen zsírról. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emésztésünk hatékony legyen és a táplálékból energiát tudjunk kinyerni, melyet a sejtek felhasználnak vagy elraktároznak. Érdekesség, hogy a fehérjebontó enzimek inaktív formában választódnak ki és majd csak a tápcsatornában válnak aktívvá. Ilyen enzim például a tripszin, azonban nem minden fehérjebontó enzim termelődik a hasnyálmirigyben. A gyomor is termel ilyen enzimeket, mint például a proteázokat.

A pancreas, vagyis a hasnyálmirigy másik – kisebbik – része hormonokat állít elő: ezt hívjuk Langerhans-szigeteknek, vagy másnéven szigetsejteknek. Ezek a hormonok a véráramba ürülnek és azon keresztül jutnak el a célsejtekhez, ahol kifejtik hatásukat. Ilyen hormon például az inzulin, ami a vércukorszintet (vagyis a vérben található glükóz szintjét) csökkenti, valamint a glükagon, ami ezzel ellentétes hatást fejt ki: tehát emeli a vércukorszintet. Ezen a két, vércukorszintet szabályozó hormonon kívül termelődik egy harmadik is, a szomatosztatin, melynek feladata az előző kettő szabályozása.

A hasnyálmirigy hosszúkás, halvány rózsaszínű szerv, ami a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. A szélesebbik része összenőtt a patkóbéllel, valamint érintkezik a gyomorral és a vastagbéllel is.

Felépítése és az általa kiválasztott biokémiai anyagok szinte egyértelműek mutatják funkcióját.

Egyrészt az emésztésre van rendkívül nagy hatással, másrészt a vércukorszint szabályozására. Ha a hasnyálmirigyünk működésében valamilyen probléma lép fel, számos különböző emésztőrendszeri, illetve vércukorszintet érintő, azzal kapcsolatban álló egészségügyi probléma alakulhat ki. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén például visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, súlyveszteség, emésztési és felszívódási zavar jelentkezik, melyek közvetetten számos más szervünkre is kihatással vannak. Ha nem megfelelő mértékű a felszívódás, idővel a vitaminhiány tüneteit is észlelhetjük magunkon, illetve egyéb kellemetlen mellékhatások, mint például a hajhullás vagy a köröm elgyengülése is megjelenhetnek.

A hasnyálmirigy betegségeinek kezelése összetett, így, ha bármilyen, hasnyálmirigy problémára utaló tünetet tapasztal, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, illetve megfelelő szakorvossal.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.