Menü

Waldorf játékok

Amikor közelednek az ünnepek, a szülők, családtagok, barátok, mind nagy lelkesedéssel vetik bele magukat, a játékok kutatásába, hogy mivel is lepjék meg a kicsiket. Ilyenkor számtalan kérdéssel bombázzák a szülőket, hogy mire van szükség, mit is vásároljanak a csöppségnek. Ilyen kutatás kapcsán találtam rá én is a Waldorf játékokra. Már korábbról is hallottam erről a pedagógiai módszerről, az intézményekről és a benne folyó munkáról, de a játékaik valahogy soha nem kerültek a látókörömbe.

Pedig gyakran olvashatjuk a termék címkéjén vagy megjegyzésben, hogy ez egy Waldorf típusú játék. De mindeközben fogalmunk sincs, hogy mit takar pontosa, csak érezzük, hogy ez jó választás lehet a gyerekünk számára. Ezúttal annak jártam utána, hogy mi jellemzi őket, és mire is számíthat az, aki beszerzi.

Ezekre a játékokra jellemzőek a természetes anyagok használata. Alapanyaguk, natúr fa, gyapjú, kövek, gyapjúfilc, selyem. Ennek oka, hogy az emberek azt vallják, hogy a természetes elemek melegséget, szépséget hordoznak magukban. Ezek táplálják a csemete érzékszerveit. Emellett pedig kézzel készültek, tehát varrt, horgolt, kötött babákról, állatokról, manókról beszélhetünk. Így a legkisebbek is nyugodtan elmerülhetnek a játszás örömében. A látás ugyan olyan fontos, mint a tapintás, így kinézetükben is igényesnek kell lenniük. Ezek a játékok gyönyörűek, akár lakásunk dísze is lehet. Színüket tekintve vagy nagyon színesek, vagy megtartják eredeti természetes színüket.

Ha időnk engedi, akár mi is elkészíthetjük ezeket otthon, mivel a mintákat, szükséges alapanyagok jegyzékét, és a készítés menetének leírását megtalálhatjuk az interneten.

A Waldorf pedagógia lényege, hogy amit tanulunk, az kézzel fogható legyen, ne csak olvassunk róla, hanem figyeljük meg, próbáljuk ki. Így a belső motivációnk is hajt minket a tanulás felé. Nagy hangsúlyt fektet a szabad játékra, hiszen ez próbatételek elé állítja a gyereket, ezáltal megismeri általa az érzéseit, mint például a düh, öröm, harag. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja a nyíltvégű játékokat. Ezek fejlesztik leginkább a kreativitást, képzeletet. A végtelen játék ösztönzése érdekében gyakran a lehető legegyszerűbbre, sok részlet nélkül tervezik ezeket a termékeket.

Ez szabadságot ad a gyerekeknek, hogy több fantáziát alkalmazzanak, miközben életre keltik a játékot. A játékselyemből egyik percről a másikra lehet belőle takaró, szoknya, sátor, köpeny vagy fejkendő, de egy fakockából is lehet fizetőeszköz, építőanyag vagy bármi más. Ezek csak az apróság képzeletére van bízva. A készletben megtalálhatóak építő kockák, egyszerű autók, babák, mindennapi eszközök. Mivel bármiből bármi lehet, ezért, nem is kell sokat beszereznünk belőlük, így a lakásunk is megszabadulhat a sok megunt, nem használt műanyag játékoktól.

A módszer szerint három fő szakaszt különböztethetünk meg a kicsik fejlődésében. A gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékokra kell fókuszálni. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak.

Ezeket vegyük alapul, mikor ajándékot választunk. Ha 3 év alatti a csöppség, akkor mit is válasszunk? Mivel ilyenkor még a megismerés főként a szájon át történik (mindent is a szájába vesz), ezért fontos, az illat, az ízlelés és a tapintás. Jó választás lehet a gyapjúval bélelt baba, manó, állatka, puha horgolt labda, hinta, egyensúlyozó, méhviaszkréta, fakockák, hidak, bábúk. Amikor már kicsit nagyobb, akkor helyezhetjük a művészi irányra a hangsúlyt, bátran válogathatunk a ceruzák, viaszkréták, és gyöngyök között.

Ha pedig a mozgást tennénk előtérbe, akkor válasszunk fakardot, fa járműveket, babakocsit, babaházat. Iskoláskorú csemetéknek, pedig rendelkezésre állnak mesék, hangszerek stb. Ők már igénylik, hogy aprólékosabb tevékenységeket is végezhessenek, vagy éppen bonyolultabb fejtörőket, társasjátékokat szeretnének.

De hogy biztos jó döntést hozzunk, mielőtt beraknánk a kosarunkba a kiszemelt terméket, kérdezzük meg magunktól, hogy környezetbarát-e, többféleképpen lehet vele játszani, igényes-e, biztonságos-e, kellemes az érzékszervnek? Ha a legtöbbre igen a válasz, akkor nagy esély van arra, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk, és a gyermek hosszú ideig nyúzhatja majd a választásunkat. Ha pedig kinőtte, akkor bátran tovább tudjuk adni a másik generáció számára.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

Használt ruhát venni menő!

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.

Mi okozza az utazás utáni depressziót?

Tapasztalták már, hogy nyaralásból hazatérve szomorú hangulatuk lett? Ez az úgynevezett nyaralás utáni depresszió, amely egyáltalán nem ritka jelenség. Szerencsére az ilyenkor fellépő rosszkedv különböző módszerekkel enyhíthető.

Óvjuk okoseszközeinket, gyógyszereinket a melegtől!

Nem csak az emberek viselik nehezen a kánikulát, hanem a technológiai eszközök is megsínylik a szélsőséges időjárást. Az extrém időjárás nem csak az emberek életét nehezíti meg, de használati tárgyainkban is kárt tehet.

Nevelési módszerek, amelyek nem tesznek jót a gyermeknek

Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. Nem mindig tudatosítjuk azonban, hogy nem jó mindenáron a „legjobb“ szülőnek lenni, olyannak, aki gyermekének mindent megvásárol, amit az akar, vagy megoldja helyette a problémáit és akárhányszor leesik, mindig felveszi. Az ilyen módszerrel számos fontos leckétől fosztjuk meg gyermekünket, mellyel még gyerekkorában kellene megbirkóznia, amikor a következmények még nem fájnak annyira, mint felnőttkorban.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.