Menü

A 7 legfontosabb szemerősítő vitamin

A szemünk egy komplex szerv, aminek különböző vitaminokra és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy helyesen működjön. Ezeket azért is érdemes biztosítani, mert bizonyos mértékben több szembetegség – például a makula degeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog – kialakulása összekapcsolható a nem megfelelő tápanyagbevitellel.

A-vitamin

Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a szemgolyónkat kívülről borító szaruhártya egészségének fenntartásában. Alkotórésze a rodopszin nevű fehérjének is, ami egyebek mellett azt biztosítja, hogy kevés fényben is láthassunk. Az A-vitamin hiánya a xeroftalmia nevű szembetegséget idézi elő, ami farkasvaksággá alakulhat, illetve a szaruhártya károsodásához, végső esetben pedig vaksághoz vezethet. Szervezetünk nem termel A-vitamint, olyan tápanyagok segítségével tudjuk bevinni például, mint a sárgarépa, édesburgonya, zöld saláták és sütőtök.

E-vitamin

Több szemprobléma az oxidatív stressz miatt alakul ki, amikor felborul az egyensúly a szervezetünkben lévő antioxidánsok és szabad gyökök között. Az E-vitamin egy erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket – a szem sejtjeit is – a szabad gyököktől. Néhány kutatás azt találta, hogy magas E-vitamin-bevitel mellett később vagy egyáltalán nem alakul ki a szürkehályog, bár ezt az összefüggést még alá kell támasztani. Sok E-vitamint tartalmaznak a különböző magvak, az olajok, a lazac, az avokádó és a zöld saláták.

Riboflavin (B2-vitamin)

A riboflavin a B2-vitamin másik neve. Erős antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt szervezetünkben. Segít megelőzni a szürkehályogot, ami gyakran éppen a riboflavin hiánya miatt fejlődik ki. Egy tanulmány szerint több mint 50 százalékkal is csökkentheti a szürkehályog kialakulásának esélyét, ha napi 1,6-22,2 mg riboflavint veszünk magunkhoz. Sokat találunk belőle a zabban, a tejben, a joghurtban, a marhahúsban és a dúsított gabonatermékekben, például müzliszeletekben.

Niacin (B3-vitamin)

A niacin legfontosabb feladata szervezetünkben, hogy energiává változtassa az élelmiszereket. A legújabb tanulmányok szerint megelőzi a látóidegek sérülésével járó glaukóma (zöldhályog) kialakulását. Ennek a vitaminnak a fogyasztásával óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben – napi 1,5-5 gramm között – éppen fordított a hatása: homályos látást, a sárgafolt károsodását és a szaruhártya gyulladását eredményezi. Niacint marhában, csirkében, halakban, gombában, mogyorókban és hüvelyesekben találunk.

Lutein és zeaxantin

Mindkettő természetes karotionid típusú vegyület, amik jelentősen csökkentik a szürkehályog illetve az időskori makula degeneráció kialakulásának esélyét. Változatos, egészséges táplálkozás mellett nem kell különösebben ügyelni a bevitelükre, de jó tudni, hogy a zöld leveles saláták, a sárga gyümölcsök és a főtt spenót különösen nagy mennyiségben tartalmazzák.

Omega-3 zsírsavak

A telítetlen omega-3 zsírsavaknak számos kedvező egészségügyi hatásuk van. Több tanulmány bebizonyította, hogy gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően jelentős védelmet nyújtanak a szem látóhártyájának betegsége, a diabetikus retinopátia ellen. Ráadásul segítik a könny termelődését, és ezzel megelőzik a lassan már népbetegségnek számító szárazszem-szindróma kialakulását is. Az omega-3 zsírsavakat egyebek mellett a tengeri halak, a lenmag, a chia mag és az olívaolaj tartalmazza.

Tiamin (B1-vitamin)

Egy ausztrál kutatás szerint a tiaminban gazdag étrend esetén 40 százalékkal csökkent a szürkehályog kialakulásának az esélyét. Ugyanez a kutatás megerősítette az A-vitamin, a niacin és a riboflavin kedvező hatását is.

Egy másik tanulmányban azt találták, hogy a megfelelő tiamin-bevitel csökkentette az albumin nevű fehérje mennyiségét a vizeletben – ez pedig a diabéteszes retinopátia jelzője 2-es típusú cukorbetegségben. Tiamin van a teljes kiőrlésű gabonában, húsokban, halakban, és időnként reggeliző pelyhekhez, kenyerekhez és tésztákhoz is hozzáadják.

Nyaki gerinc eredetű szédülés, szédülékenység

A szédülésnek – szédülékenységnek számos oka lehet, s a páciensek sokszor hónapokig, évekig járják a diagnosztikus köröket a különböző szakterület képviselői között, amíg az igazi okra fény derül. Jól ismertek a szédüléssel járó gyakoribb kórképek, melyek a belsőfülben található egyensúlyszabályozó végkészülékek megbetegedéseiből, (perifériás eredet) és az agyban - agytörzsben levő egyensúly szabályozásért felelős területek daganatos, infarktusos, vérzéses (TIA), gyulladásos kóros állapotából eredeztethetőek (centrális eredet).

Mit tehetünk hátfájás ellen?

Hátfájás ellen sok mindent tehetünk, elsőként akár meg is lehet(ne) előzni, de ha már kialakult a baj, akkor is hatásosan lehet kezelni, akár otthoni, házi módszerekkel is.

Bokaficam kezelése otthon

A bokasérülések a leggyakoribb sportsérülések közé tartoznak. A bokaízület és a szalagok a lábfej rendellenes behajlása vagy kicsavarodása miatt sérülhetnek meg. Oka lehet sportsérülés, ütés, de egyensúlyzavar miatti botlás, esés is.

Keresztszalag szakadás: így kezelhető műtét nélkül

Számos aktív sportolónak okoz kétségbeejtő helyzetet a keresztszalag szakadása, hiszen a műtét az egyik legnépszerűbb kezelési formává nőtte ki magát. Azonban a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy sok esetben elkerülhető az operáció, és a keresztszalag szakadás kezelhető más módon is.

A nyár végi depresszió leküzdése

A nyár végi depresszió egy új keletű, viszont igenis létező probléma. Nyaranta a diákok a nyári szünetüket töltik, sokan nyaralni mennek. Majd ősszel beüt a realista valóság, miszerint kezdődik az iskola, vagy éppen a munka. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy miért alakul ki a nyár végi depresszió, hogyan lehet túllépni rajta, és mit tehetünk ellene.