Lélekölő betegségek

Rengetegen szenvednek hosszú-hosszú évekig komoly mentális betegségben, úgy, hogy nem kapnak megfelelő kezelést a bajukra. Ez általában azért van, mert a bajokat kiváltó rendelleneséget nem diagnosztizálják időben. Ilyen betegségekből pedig rengeteg van: sokan szenvednek depressziótól, biporális zavaroktól, PTSD-től vagy akár valamilyen táplálkozási zavartól.

Depresszió

A világon a depresszió az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi állapot, amely becslések szerint világszerte 264 millió embert érint. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy sokszor még mindig nem ismerik fel kellő mértékben a bajt, és ezért nem is kezelik megfelelően. A WHO statisztikái szerint például a közepes és alacsony jövedelmű országokban az emberek 85 százaléka nem kap depresszió elleni kezelést.

Bármilyen jövedelemszintű országról is legyen szó, a depressziós embereket gyakran nem diagnosztizálják helyesen, másokat pedig, akiknek nincs rendellenességük, túl gyakran diagnosztizálják és antidepresszánsokat írnak fel nekik - figyelmeztet a WHO, akik kiemelik, hogy a legnagyobb kihívás a depresszióval kapcsolatban, hogy személyenként teljesen változó intenzitással csaphat le. Valakinél lehet enyhe lefolyású, valakinél pedig súlyos, sőt bármi, ami e két végpont között van. Ráadásul elég összetett az is, milyen folyamatok váltják ki a depressziót.

Bipoláris zavar

Több mint egy évtizede rengeteg mentálhigiéniás szakember figyelmeztetett arra, hogy a bipoláris rendellenességeket aluldiagnosztizálják, a legújabb kutatások szerint azonban ennél összetettebb a helyzet. Egyes tanulmányok egyenesen azt sugallják, hogy a bipoláris zavarokat valójában túldiagnosztizálják, míg mások szerint gyakran hibásan diagnosztizálják. Orvosi beszámolók szerint a bipoláris rendellenességben szenvedők legfeljebb 20 százalékát tévesen diagnosztizálhatják depresszióval az alapellátás orvosai.

PTSD (poszttraumás stressz)

Sokszor a szakértők a poszttraumás stressz rendellenességet vagyis a PTSD-t „elmaradt” diagnózisnak neveik, holott a „betegség” igen elterjedt. Szakértők becslése szerint ugyanis rengeteg ember él át életében traumatikus eseményt, ez ezek egy része a feldolgozás helyett poszttraumás stresszbe torkollik. Ennek következtében pedig a trauma után hetekig, hónapokig esetleg évekig is intenzív fizikai és érzelmi választ adhat az egyén olyan gondolatokra, amik a traumatikus eseményekre emlékeztetik.

Táplálkozási zavarok

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az étkezési rendellenességek kizárólag a nagyon vékony, tizenéves lányokat érintik. Mellőzve azt a gondolatot, hogy ez idősebbeknél, sőt férfiaknál is probléma lehet:

Az étkezési rendellenességek kialakulásának sztereotípiái hozzájárulhatnak a diagnózis és a kezelés különbségeihez - állítja saját, 2018-as kutatására hivatkozva a Michigani Közegészségügyi Iskola, aminek megállapításai szerint a férfiaknál kifejezetten aluldiagnosztizált a táplálkozási rendellenesség. A sztereotípiákon kívül probléma a tünetekkel kapcsolatos tudatosság hiánya, és a betegség alattomos megjelenése is.

Borderline személyiségzavar

A Borderline személyiségzavar egy igen súlyos mentális egészségi állapot, amit különböző hangulatingadozások, énkép-zavarok, és folyamatos viselkedés-változások kísérnek. Ezek együttese pedig már jelentős nehézségeket okoz az egyén mindennapi működésében. Az amerikai Mentális Betegségek Országos Szövetsége szerint, a Brderline személyiségzavar a leggyakrabban rosszul diagnosztizált mentális egészségi állapot.

Sokan az „őrült” kifejezés használatától sem riadnak vissza, ami sokakat alapból is eltántorít attól, hogy megfelelően kivizsgáltassák magukat. Ez egyfelől abban manifesztálódik, hogy bármennyit is szenvednek lelkileg, nem akarják elhinni, hogy bajuk van, vagy ha már tudják, hogy bajuk van, és esetleg kezelésre is járnak, akkor pedig attól rettegnek, hogy mások meg ne tudják ezt.

A szakember viszont egyértelműen azt tanácsolják mindenkinek, hogyha úgy érzi valaki, hogy küzd a mentális egészségéért, esetleg az itt felsoroltak közül valamelyik állapot akár rá is igaz lehet, ne habozzon, keressen fel mentálhigiéniás szakembert.