Bőrreakciók szúnyogcsípésre

Bár a nyári időszak általában a pihenéssel, utazással és kikapcsolódással telik, kivétel nélkül mindenki találkozik ilyenkor az apró, kellemetlen rovarokkal, amik a vérünkkel szeretnének jóllakni, vagyis a szúnyogokkal. Persze a legtöbb város elkövet mindent annak érdekében, hogy gyérítse ezeket a kis vérszívókat, azonban teljesen nem lehet tőlük megszabadulni. A legjobb megoldás, ha szúnyogriasztó vagy általános rovarriasztó terméket is használunk, valamint hosszú ujjú pólót és hosszú ujjú nadrágot viselünk, azonban így is előfordulhat néhány csípés, ha a szabadban, különösen, ha valamilyen víz közelében tartózkodunk.

Ha mégis, minden erőfeszítésünk ellenére néhány új csípéssel térünk haza, egyénenként eltérő bőrreakcióval találkozhatunk. Ezt nem maga a csípés okozza, hiszen azt meg sem érezzük, hanem sokkal inkább a szúnyog nyálában található különböző fehérjék. Ezek a fehérjék irritálhatják a bőrt, duzzanatot, bőrpírt és viszketést okozhatnak, ami jellemzően szinte mindenkinél jelentkezik is.

Vannak néhányan, akik a megszokott kellemetlen viszketés mellett más, súlyosabb tüneteket is tapasztalnak, sőt, olyan is előfordul, hogy valaki egyáltalán nem reagál a szúnyogcsípésre.

Vannak, akik egyáltalán nem reagálnak a szúnyog nyálában található fehérjékre, ez pedig lehet egy veleszületett adottság, tehát genetikai immunitás, de akár a korábbi sorozatos kitettség is okozhatja azt, hogy egy idő után már szervezetünk nem reagál rá allergénként, tehát reakciót sem vált ki belőlünk.

A leggyakoribb reakció, amit az emberek nagyrésze tapasztal, a kis, piros dudor, mely viszket és néhány nap alatt keménnyé válik. Ez egy enyhe allergiás reakció, de az is előfordulhat, hogy ha érzékenyebbek vagyunk, hogy a kis dudor helyett egy nagy, kiterjedt lapos pukli keletkezik. Kutatások azt is kimutatták, hogy az allergiás reakció mértéke attól is függhet, hogy a szúnyog meddig táplálkozik, azonban erre nem találtak konkrét bizonyítékot, hogy minden esetben befolyásolja-e.

Vannak néhányan, akik a szúnyogcsípésre a fentebb említetteknél sokkal szélsőségesebben reagálnak. Ezt a reakciót skeeter-szindrómának nevezik, mely során a csípés helyén egy nagy, kiterjedt duzzanat keletkezik, a bőr felforrósodik és megkeményedik, sőt, a legrosszabb esetben akár be is lázasodhatunk, a csípés helye pedig akár fel is hólyagosodhat és váladékozhat is. Ez az erőteljes allergiás reakció akkor is kialakulhat, ha korában soha nem reagáltunk így szúnyogcsípésre, azonban leggyakrabban gyerekeknél és immunrendszeri betegségekkel küzdőknél tapasztalható.

Súlyos esetben akár anafilaxiát is kiválthat a szúnyogcsípés, ez azonban nagyon ritka és csak olyanoknál fordul elő, akik genetikájukból adódóan kiemelten érzékenyek a szúnyog nyálában található fehérjékre.