Menü

Megelőzhető-e az ételallergia?

Egy baba hozzátáplálásának kezdete hatalmas mérföldkő mind a szülő, mind a baba számára. Rengeteg kérdés merül fel közben, és hamar előkerülnek az allergia lehetőségei is. Melyek azok, amelyek a leggyakrabban előfordulnak? Hogyan lehet őket megelőzni?

A legújabb kutatások kimutatták, hogy nem gond, ha egyszerre több dolgot vezetünk be a baba étrendjébe, sőt biztonságos, és az immunrendszer erősítését is segítheti, ezáltal szerepe lehet az ételallergiák kialakulásának csökkentésében. A téma teljeskörű felderítéséhez természetesen további vizsgálatok szükségesek.

A potenciálisan allergiát okozó ételek bevezetésekor mégis egyszerre csak egyfélét adjunk a kicsinek, mert így fogjuk tudni mihez kötni az esetlegesen megjelenő allergiás reakciókat. Mellette nyugodtan kaphatja azokat az ételeket, amelyeket már bevezettünk neki.

Minden étel bevezetésekor figyeljük a baba szervezetének reakcióit. Több, mint 160 allergén étel létezik, egyesek jobban, mások kevésbé allergizáló hatásúak. A leggyakrabban viszont a következő ételek okoznak allergiát: tehéntej, tojás, mogyoró- és diófélék, hal, szója, búza és kagyló.

A tudomány jelenlegi álláspontja az, hogy nem kell megvárni, hogy a baba idősebb legyen ahhoz, hogy bevezethessük neki ezeket az ételeket. Ha készen áll a szilárd ételek fogyasztására, nyugodtan bevezethetjük neki ezeket is. Figyelni kell a reakcióit, lesz-e tőle hasmenése, kiütései, okoz-e hányást, és ha bármi probléma merül fel, orvoshoz kell fordulni.

Ha a baba allergiás valamire, az allergiás reakciók rendszerint nagyon hamar jelentkeznek – ez néhány perctől néhány óráig terjedő időszakot jelenthet. A következő tünetekre érdemes odafigyelni: csalánkiütések, illetve egyéb kiütések, kipirosodott bőr, arc-, nyelv- vagy ajakdagadás, hányás és/vagy hasmenés, köhögés, nehézlégzés, eszméletvesztés.

Súlyos tünetek esetén azonnal mentőt kell hívni!

Kellő odafigyelést igényel, ha a családban már van ételallergiával küzdő személy, hiszen ez a baba esetében is növeli az érzékenység kialakulásának esélyeit.

Ha a baba csak enyhe tüneteket mutat, mint például kiütéseket, érdemes felvenni a kapcsolatot a háziorvossal, aki szakmai tanáccsal fog ellátni. Valószínűleg javasolni fogja, hogy tartsunk szünetet az adott étel bevezetésében, és ha megszűntek a tünetek, próbálkozzunk ismét. Továbbá elküldhet egy specialistához, aki bőrtesztet (ez babáknál, illetve kisgyerekeknél elég megbízhatatlan, mert nem tudnak elég hosszú ideig egy helyben ülni) vagy vérvételt fog javasolni.

Jó hír, hogy számos allergia típus idővel elmúlik. A tojás-, illetve a tejallergiát ki lehet nőni, de a mogyoró-, diófélékre, illetve kagylóra való érzékenység egy életre megmarad. A mogyorófélékre való allergia esetében pedig már immunterápia is elérhető, ami akár már nagyon pici gyerekek esetében is szép eredményeket hoz.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Mi az a hisztaminintolerancia?

A hisztaminintolerancia nem allergia, hanem a hisztamin lebontásának zavara a szervezetben. A bélben termelődő DAO enzim felelős a bevitt hisztamin lebontásáért; ha ez az enzim nem működik megfelelően, a hisztamin felhalmozódik és tüneteket okoz.

A mellrák elleni küzdelemről

Október 1-je világszerte a mellrák elleni küzdelem világnapja volt. Ezen a napon a figyelem azokra a nőkre – és férfiakra – irányul, akik érintettek a betegségben, valamint mindazokra, akik nap mint nap küzdenek a gyógyulásért, a megelőzésért és a tájékoztatásért.