Menü
  • Életmód
  • Az olvasás ezért egészséges

Az olvasás ezért egészséges

Kutatások szerint már napi 30 perc olvasás is jótékonyan hat az egészségre. Ebbe minőségi újságcikkek olvasása éppúgy beleszámíthat, mint a könyveké, a közösségi oldalak posztjainak követése viszont kevésbé hasznos e tekintetben.

Stresszoldó tevékenység

A krónikus stressz egészségkárosító hatása közismert. Számos betegség kialakulásának kockázatát fokozza, ezért minden olyan eszköz, amely kicsit is enyhíti a stresszt, egészségesnek tekinthető. Az olvasás is e körbe tartozik: egy tanulmány szerint a rendszeres olvasás akár 68 százalékkal is csökkentheti egy ember stressz-szintjét, azaz hatékonyabb még a sétánál és a zenehallgatásnál is.

Az agyat rendszeresen stimuláló tevékenységek azért is fontosak, mert segítik az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzését, késleltetését. Egy korábbi kutatás során boncolási eredmények összehasonlítása révén derült ki, hogy azok agyában, akik életükben sokat olvastak, kevesebb szöveti károsodás és olyan lerakódás jött létre, amelyek hajlamosítanak az Alzheimer-kórra és a memóriavesztésre.

Álmatlanság ellen

Inszomniával, álmatlansággal küzdők számára szintén jó ötlet, ha lefekvés előtt fellapoznak egy könyvet. Fontos, hogy ne telefonon vagy valamilyen elektronikus eszközön olvassunk ilyenkor, mert az ezekből az eszközökből áradó kék fény megzavarhatja a cirkadián ritmust.

A rendszeres olvasás akár az életet is meghosszabbíthatja egy brit kutatás szerint, amely arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek, akik tagjai valamilyen könyvklubnak, hosszabb ideig élnek. Az olvasás mellett hozzájárul ehhez az is, hogy az ilyenkor folytatott társasági élet szintén óvja a szellemi és érzelmi egészséget. Egy másik kutatás szerint a rendszeres olvasás a depresszió kockázatát is csökkentheti, akár 28 százalékkal is, továbbá enyhítheti a kedélybetegség tüneteit, mivel csökkenti a szorongást és a magányosság érzetét.

Bővíti a szókincsed

Azt hiszem ez nem különösen meglepő, hogy minél többet olvasol, annál bővebb lesz a szókincstárad. Mindegy, hogy szakcikkeket olvasol, vagy szépirodalmat, a való életben és a szakmádban is fogod tudni hasznosítani az olvasottakat. Tájékozottabb leszel és magabiztosabban fejezed majd ki magad.

Fejleszti a memóriád

Ha egy hosszabb sztorit olvasol, több mindent meg kell jegyezned, hogy élvezd és értsd is az olvasottakat. Ráadásul minden plusz információ, amit megjegyzel, növeli az új szinapszisokat (agyi pályákat), és erősíti a régieket, amely által javul a rövid távú memória.

Fejleszti a kreativitást

Ahhoz, hogy jó ötleteink legyenek, problémamegoldásra fókuszálhassunk, alternatív megoldóútvonalak találjunk ki, rugalmasan alkalmazkodjunk a változáshoz, szükségünk van egy csomó új szinapszisra az agyunkban. Olyan információ összekapcsolódásokra, amelyek eddig nem találkoztak. Ahhoz, hogy találkozzanak, minél több inger kell, hogy érjen bennünket, mondjuk ezért is érdemes sokat utazni, sok emberrel megismerkedni, számos szituációt kipróbálni stb.

Az olvasás egy klassz utazás az agynak, egy fantáziahullámvasút, ami által gyarapszanak az ismereteink és nő a szinapszisok száma. Persze ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nőnie kell a figyelemkapacitásunknak is.

  • A rovat további cikkei

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.