Hiperszenzitivitás: a túlérzékenység hatásai
- Dátum: 2023.08.03., 07:07
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com, pixabay.com
- depresszió, elnyomás, érzelem, hiperèrzékenység, kreativitás, mentális, művész, szenzitivitás
Sokan egyetértenek azzal, hogy érzéketlennek lenni nem egy kívánatos tulajdonság. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy az érzékenység alapvetően kívánatos jelenség lenne? Úgy tűnik, manapság mi magunk sem tudunk e kérdésben dönteni. A társadalom az érzékeny lelkületű emberektől határozottságot és erőteljességet követel meg, míg az erősebb karakterűektől azt, hogy legyenek kissé előzékenyebbek, tapintatosabbak. Van-e középút?

Kutatások igazolják, hogy a magas szenzitivitás, érzékenység egy veleszületett jellemvonás. A tudományos szakkifejezés szerint (sensory-processing sensitivity) az idegrendszer szenzoros feldolgozásért felelős területei mutatnak túlérzékenységet a külső ingerekkel szemben. A hiperérzékeny (HSP) emberek tehát így születnek, ez nem tanulható tulajdonság. Gyerekként az iskolában gyakran mondhatták rájuk, hogy félénkek, visszahúzódóak, gátlásosak. Felnőttkorban leginkább introvertáltként jellemezhetik őket. Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden érzékeny emberre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok. Sőt, érdekes módon a hiperérzékenyek 30%-ban az extrovertáltak közé tartoznak.
A hiperérzékenység mérésére a szakemberek kidolgoztak egy kérdőíves tesztet is, melyet számos kutatásban sikerrel használnak. A skála 27 különböző, de egymással szoros összefüggésben álló egységből áll. Ezek alapján a hiperszenzitív emberekről elmondható, hogy:
gazdag és komplex belső világuk van
erősen érdeklődnek a művészetek és a zene iránt
könnyen elárasztják őket az érzelmeik
közönség előtt vagy ha figyelik őket, gyengén teljesítenek

könnyen megijednek
érzékenyen reagálnak a fájdalomra, éhség érzetre és a koffeinre
testből érkező ingerekre különösen érzékenyek
akár egészen finom érzékelésbeli változásokat is képesek felismerni.
Kutatók szerint a hiperérzékenység alapvetően pozitív jellemvonás. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mentális betegségekhez is besorolható-e az agy feldolgozórendszerének megváltozott működése miatt?
Az említett jellemvonás gyakran megtalálható művészi beállítottságú emberekben: színészekben, írókban, költőkben. Továbbá azokban, akik különösen kreatívak és nagy mértékben empatikusak. Az érem sötétebb oldalán azonban megjelenik a depresszióra való hajlam megnövekedett rizikója is, emellett pedig a kiégés tekintetében is a magasabb rizikócsoportba tartoznak a HSP-s emberek. Ennek oka, hogy könnyen és igen erőteljesen képesek bevonódni feladataikba, ami érzelmileg túlterheli őket.

Így kiemelten fontos, hogy akik tudatában vannak hiperérzékenységüknek, keressenek olyan közeget, ami nem elnyomja és terhekkel árasztja el őket, hanem engedi kibontakoztatni kreatív képességeiket!
A kétszínűség valódi arca
A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.
Amikor a munkahelyed lassan felemészt
A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.