Menü

Hiperszenzitivitás: a túlérzékenység hatásai

Sokan egyetértenek azzal, hogy érzéketlennek lenni nem egy kívánatos tulajdonság. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy az érzékenység alapvetően kívánatos jelenség lenne? Úgy tűnik, manapság mi magunk sem tudunk e kérdésben dönteni. A társadalom az érzékeny lelkületű emberektől határozottságot és erőteljességet követel meg, míg az erősebb karakterűektől azt, hogy legyenek kissé előzékenyebbek, tapintatosabbak. Van-e középút?

Kutatások igazolják, hogy a magas szenzitivitás, érzékenység egy veleszületett jellemvonás. A tudományos szakkifejezés szerint (sensory-processing sensitivity) az idegrendszer szenzoros feldolgozásért felelős területei mutatnak túlérzékenységet a külső ingerekkel szemben. A hiperérzékeny (HSP) emberek tehát így születnek, ez nem tanulható tulajdonság. Gyerekként az iskolában gyakran mondhatták rájuk, hogy félénkek, visszahúzódóak, gátlásosak. Felnőttkorban leginkább introvertáltként jellemezhetik őket. Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden érzékeny emberre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok. Sőt, érdekes módon a hiperérzékenyek 30%-ban az extrovertáltak közé tartoznak.

A hiperérzékenység mérésére a szakemberek kidolgoztak egy kérdőíves tesztet is, melyet számos kutatásban sikerrel használnak. A skála 27 különböző, de egymással szoros összefüggésben álló egységből áll. Ezek alapján a hiperszenzitív emberekről elmondható, hogy:

gazdag és komplex belső világuk van

erősen érdeklődnek a művészetek és a zene iránt

könnyen elárasztják őket az érzelmeik

közönség előtt vagy ha figyelik őket, gyengén teljesítenek

könnyen megijednek

érzékenyen reagálnak a fájdalomra, éhség érzetre és a koffeinre

testből érkező ingerekre különösen érzékenyek

akár egészen finom érzékelésbeli változásokat is képesek felismerni.

Kutatók szerint a hiperérzékenység alapvetően pozitív jellemvonás. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mentális betegségekhez is besorolható-e az agy feldolgozórendszerének megváltozott működése miatt?

Az említett jellemvonás gyakran megtalálható művészi beállítottságú emberekben: színészekben, írókban, költőkben. Továbbá azokban, akik különösen kreatívak és nagy mértékben empatikusak. Az érem sötétebb oldalán azonban megjelenik a depresszióra való hajlam megnövekedett rizikója is, emellett pedig a kiégés tekintetében is a magasabb rizikócsoportba tartoznak a HSP-s emberek. Ennek oka, hogy könnyen és igen erőteljesen képesek bevonódni feladataikba, ami érzelmileg túlterheli őket.

Így kiemelten fontos, hogy akik tudatában vannak hiperérzékenységüknek, keressenek olyan közeget, ami nem elnyomja és terhekkel árasztja el őket, hanem engedi kibontakoztatni kreatív képességeiket!

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.