Hiperszenzitivitás: a túlérzékenység hatásai
- Dátum: 2023.08.03., 07:07
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com, pixabay.com
- depresszió, elnyomás, érzelem, hiperèrzékenység, kreativitás, mentális, művész, szenzitivitás
Sokan egyetértenek azzal, hogy érzéketlennek lenni nem egy kívánatos tulajdonság. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy az érzékenység alapvetően kívánatos jelenség lenne? Úgy tűnik, manapság mi magunk sem tudunk e kérdésben dönteni. A társadalom az érzékeny lelkületű emberektől határozottságot és erőteljességet követel meg, míg az erősebb karakterűektől azt, hogy legyenek kissé előzékenyebbek, tapintatosabbak. Van-e középút?
Kutatások igazolják, hogy a magas szenzitivitás, érzékenység egy veleszületett jellemvonás. A tudományos szakkifejezés szerint (sensory-processing sensitivity) az idegrendszer szenzoros feldolgozásért felelős területei mutatnak túlérzékenységet a külső ingerekkel szemben. A hiperérzékeny (HSP) emberek tehát így születnek, ez nem tanulható tulajdonság. Gyerekként az iskolában gyakran mondhatták rájuk, hogy félénkek, visszahúzódóak, gátlásosak. Felnőttkorban leginkább introvertáltként jellemezhetik őket. Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden érzékeny emberre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok. Sőt, érdekes módon a hiperérzékenyek 30%-ban az extrovertáltak közé tartoznak.
A hiperérzékenység mérésére a szakemberek kidolgoztak egy kérdőíves tesztet is, melyet számos kutatásban sikerrel használnak. A skála 27 különböző, de egymással szoros összefüggésben álló egységből áll. Ezek alapján a hiperszenzitív emberekről elmondható, hogy:
gazdag és komplex belső világuk van
erősen érdeklődnek a művészetek és a zene iránt
könnyen elárasztják őket az érzelmeik
közönség előtt vagy ha figyelik őket, gyengén teljesítenek
könnyen megijednek
érzékenyen reagálnak a fájdalomra, éhség érzetre és a koffeinre
testből érkező ingerekre különösen érzékenyek
akár egészen finom érzékelésbeli változásokat is képesek felismerni.
Kutatók szerint a hiperérzékenység alapvetően pozitív jellemvonás. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mentális betegségekhez is besorolható-e az agy feldolgozórendszerének megváltozott működése miatt?
Az említett jellemvonás gyakran megtalálható művészi beállítottságú emberekben: színészekben, írókban, költőkben. Továbbá azokban, akik különösen kreatívak és nagy mértékben empatikusak. Az érem sötétebb oldalán azonban megjelenik a depresszióra való hajlam megnövekedett rizikója is, emellett pedig a kiégés tekintetében is a magasabb rizikócsoportba tartoznak a HSP-s emberek. Ennek oka, hogy könnyen és igen erőteljesen képesek bevonódni feladataikba, ami érzelmileg túlterheli őket.
Így kiemelten fontos, hogy akik tudatában vannak hiperérzékenységüknek, keressenek olyan közeget, ami nem elnyomja és terhekkel árasztja el őket, hanem engedi kibontakoztatni kreatív képességeiket!
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?