Menü

Hiperszenzitivitás: a túlérzékenység hatásai

Sokan egyetértenek azzal, hogy érzéketlennek lenni nem egy kívánatos tulajdonság. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy az érzékenység alapvetően kívánatos jelenség lenne? Úgy tűnik, manapság mi magunk sem tudunk e kérdésben dönteni. A társadalom az érzékeny lelkületű emberektől határozottságot és erőteljességet követel meg, míg az erősebb karakterűektől azt, hogy legyenek kissé előzékenyebbek, tapintatosabbak. Van-e középút?

Kutatások igazolják, hogy a magas szenzitivitás, érzékenység egy veleszületett jellemvonás. A tudományos szakkifejezés szerint (sensory-processing sensitivity) az idegrendszer szenzoros feldolgozásért felelős területei mutatnak túlérzékenységet a külső ingerekkel szemben. A hiperérzékeny (HSP) emberek tehát így születnek, ez nem tanulható tulajdonság. Gyerekként az iskolában gyakran mondhatták rájuk, hogy félénkek, visszahúzódóak, gátlásosak. Felnőttkorban leginkább introvertáltként jellemezhetik őket. Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden érzékeny emberre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok. Sőt, érdekes módon a hiperérzékenyek 30%-ban az extrovertáltak közé tartoznak.

A hiperérzékenység mérésére a szakemberek kidolgoztak egy kérdőíves tesztet is, melyet számos kutatásban sikerrel használnak. A skála 27 különböző, de egymással szoros összefüggésben álló egységből áll. Ezek alapján a hiperszenzitív emberekről elmondható, hogy:

gazdag és komplex belső világuk van

erősen érdeklődnek a művészetek és a zene iránt

könnyen elárasztják őket az érzelmeik

közönség előtt vagy ha figyelik őket, gyengén teljesítenek

könnyen megijednek

érzékenyen reagálnak a fájdalomra, éhség érzetre és a koffeinre

testből érkező ingerekre különösen érzékenyek

akár egészen finom érzékelésbeli változásokat is képesek felismerni.

Kutatók szerint a hiperérzékenység alapvetően pozitív jellemvonás. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mentális betegségekhez is besorolható-e az agy feldolgozórendszerének megváltozott működése miatt?

Az említett jellemvonás gyakran megtalálható művészi beállítottságú emberekben: színészekben, írókban, költőkben. Továbbá azokban, akik különösen kreatívak és nagy mértékben empatikusak. Az érem sötétebb oldalán azonban megjelenik a depresszióra való hajlam megnövekedett rizikója is, emellett pedig a kiégés tekintetében is a magasabb rizikócsoportba tartoznak a HSP-s emberek. Ennek oka, hogy könnyen és igen erőteljesen képesek bevonódni feladataikba, ami érzelmileg túlterheli őket.

Így kiemelten fontos, hogy akik tudatában vannak hiperérzékenységüknek, keressenek olyan közeget, ami nem elnyomja és terhekkel árasztja el őket, hanem engedi kibontakoztatni kreatív képességeiket!

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.