Menü

Honnan tudjuk, hogy nincs rendben a vércukrunk?

A magas vércukorszint alattomos egészségügyi probléma, mivel nem okoz súlyos panaszokat, s a tünetei enyhék, így sokan észre sem veszik, hogy baj van. A kezeletlen és fel nem ismert probléma azonban súlyos betegségekhez vezethet, nézzük mely tünetek esetén keressük fel feltétlen az orvosunkat!

A cukorbetegek 90-95 százaléka azonban a II. típusú diabétesztől szenved, amely általában 45-50 éves kor után alakul ki, bár fiatalabb korban is előfordulhat.

Mikor beszélünk magas vércukorszintről?

A normálisnál magasabbnak tekintjük a vércukorszintet, ha étkezések előtt 7,0 mmol/l, illetve étkezések után 8 mmol/l fölötti értéket kapunk.

Egy vércukormérő eszköz minden háztartásban hasznos dolog, de ha épp nincs ilyesmi kéznél, akkor bizonyos jelek vércukorproblémákra utalhat, ilyen például, ha nagyon szomjasok vagyunk, a szokásosnál több folyadékot iszunk és éjjel gyakran járunk emiatt mosdóba.

Fáradtság. Ha a szokásostól eltérő mértékben álmosabbak, fáradtabbak vagyunk, enerváltak és kimerültebbek, az is intő jel lehet.

A diabétesz gyakran okozza a látás romlását, hatással van a szemek egészségére s nem ritka, ha zsibbadnak a végtagjaink.

Súlyos és veszélyes tünet, ha a lábunk sebes, a seb pedig könnyen elfertőződhet, valamint a bőrviszketés és a száraz bőr is ilyesmiről árulkodhat.

A fent említett zsibbadás gyakran bizonytalan járást okoz, ha ilyet tapasztalunk, akkor érdemes megméretni a vércukorszintünket.

Koncentrálási nehézség és idegi problémák is jelezhetik a vércukorszint nem megfelelő mértékét, ahogy a gyomorpanaszok és az impotencia is, sok esetben nem gondolnak ekkor a vércukorproblémákra, pedig sok baj forrása lehet.

A krónikusan magas vércukorszint rendkívül veszélyes a szervezet számára, rombolja a sejteket és az ereket, szívrohamhoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, sztrókhoz, idegrendszeri károsodáshoz, veseelégtelenséghez, sőt akár vaksághoz is vezethet.

Mint oly sok minden esetben, a megfelelő, és jól összeállított étrend itt is sokat segíthet, azzal, hogy szabályozza a vércukrot. Ilyen például az áfonya, az avokádó, a chia mag, nagyon jól kordában tartja a vércukorszintet a fahéj, remek az olívaolaj, a tojás, az almaecet, ajánlott a mangó fogyasztása és az olyan fűszereké, mint például a görögszéna mag és a kurkuma, de a gyömbér, a mustármag és a koriander is jótékony hatású.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.