Menü

Miért fontos már gyerekkorban a sport?

Szülőként és sportolóként régóta hangoztatott véleményem, mely szerint a mozgás - legyen az bármilyen sporttevékenység - minden életkorban fontos, legyen az akár 4 éves óvodás, vagy akár 70 éves nyugdíjas. Szerencsére futócsoportunkban mindenféle korosztály megfordul, ahol együtt élhetjük át a futás, biciklizés, mozgás örömét. Miért fontos már gyerekkorban a sport és miért fontos, hogy a szülő is rendszeresen mozogjon? Elmondjuk.

Egyrészt azért, mert kisebbek elsőként a szülőtől látnak példát, s ha a felnőtt sportol, akkor gyermeke természetesnek veszi a rendszeres mozgást. Ha valaki már gyerekkorától kezdve egyesületekben sportol, csapatban játszik, az már fiatal korban is rengeteg előnnyel jár: a testünk karbantartásán kívül fejleszti a kreativitást, logikai gondolkodást, hiszen a pályán rengeteg játékhelyzetet meg kell oldani. A csapatsportok, egyéni sportok előnye, hogy a gyermek megtanulja, hogy mennyi munka és gyakorlás van a sikerben, mennyit kell dolgozni egy győztes gólért, egy dobogós eredményért.

Egy sportoló céltudatos, kitartó és elszánt. Ez a mai fiatalokból azonban hiányzik. A sport segít megtanulni, mit jelent koncentrálni, odafigyelni, csapatban gondolkodni, alkalmazkodni, átélni együtt a sikert, vagy akár a kudarcot. Ezeket számítógépasztal és mobiltelefon mellől nem lehet elsajátítani.

Amikor a fiaim rossz jegyet hoznak az iskolából, kapnak büntetéseket, de sporttól való eltiltást soha! Bár ezzel foghatnám meg leginkább őket, hisz a foci a mindenük, de azt gondolom ez rossz döntés. Kedves szülők soha ne büntessétek sportmegvonással a gyerekeiteket! Inkább vegyük el a televíziót, a kütyüt, a telefont, de a mozgást ne!

Soha, de soha ne büntessük az edzés tiltásával!

Mit tehetünk szülőként, ha a gyermekünk lustább, nincs kedve mozogni, nem szeretne sportolni, nehezen mozdul ki?

Egy nagyon jól bevált motivációs tipp, hogy ha alkalom van, szülinap vagy karácsony, akkor ne újabb videójátékot, telefont, vagy tabletet vegyünk, hanem sportfelszerelést, ezzel is lehet motiválni a gyermeket! Keressük meg neki a megfelelő, neki tetsző sportágat és keressünk mellé egy jó edzőt!

Engedjük több sportágat kipróbálni, hadd ismerjen meg többfélét! Ne akarjuk, hogy mindenáron kosarazzon, vagy focizzon, válasszon ő! Sportoljunk vele, kísérjük el edzésre, vigyük el futni, biciklizni, túrázni!

Vegyük komolyan a tanulást is – figyeljünk arra, hogy sose menjen a sport az iskola rovására.

Az egyik legfontosabbat a végére hagytam: tanítsuk meg arra, hogy nem nyerhet mindig, a kudarc is az élet része és ettől szebben csillog az érem, jobban értékeljük a végre elért sikert, a dobogós helyezést! A sport mindenre megtanít.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.