Menü

Íme 5 típusú nő, aki egyedül él

Van jó néhány nyomos érvünk, és van néhány élethelyzet is, amikor egyedül találjuk magunkat… vagy éppen mi választjuk.

Aki azért nem él kapcsolatban, mert még nem talált rá megfelelő személyt

Nagyon könnyű rásütni a „válogatós” jelzőt. Nagyanyáink korában ő volt az, aki sokáig pártában maradt, akit úgy is csúfoltak, hogy „vénlány.” Szerencsére ezen, már túl vagyunk.

Egyedül él, mert nem találja az igazit, a megfelelőt. Hogy emiatt keserű lenne? Igen, néha az, mert azt hiszi, baj van vele, hogy ő senkinek nem kell. Pedig nincs vele semmi baj, sőt! Ő az, aki nehezebben nyílik meg, nehezebben megközelíthető, inkább barátkozik, és néha reménytelenül lesz szerelmes. Nagyon szeretne már egy igazi társat, de az még várat magára. Mivel a saját bőréből nem tud kibújni, inkább vár.

Akivel mindenki szeretne együtt lenni, de ő mégis egyedül van

Mindenki ismeri a nőt, aki (szinte) tökéletes. Hosszú lábak, tökéletes mosoly, selyem haj, édes arc. És még kedves is. Sőt agya is van! Na, neki aztán nem könnyű, bárhogy is képzelik mások. Két dolog szokott történni vele. Vagy senki nem meri megközelíteni (általában egyébként ez a helyzet), vagy mindenféle idióta vele akar lenni.

Mindkét helyzet nehéz, főleg, hogy a megoldás egyiknél sem egyszerű. Többnyire egyébként előbb-utóbb a sok érdeklődőből egy sikerrel jár, és ha a lánynak szerencséje van, akkor egymásra is találnak. De addig még nagyon sok békát meg kell csókolni

Aki imád egyedül élni, és élvezi a szingli létet

Igen, Ő nem egy mese, hanem egy létező NŐ. Szóval az a helyzet ma Magyarországon, hogy bár számtalan médium leírta, elmondta, megmutatta milliószor, a NŐ, aki egyedül él, még mindig egy kicsit szánalomra méltó. Mások szerint. Azok szerint, akik nem értik mi a jó az egyedül létben. Pedig nagyon sok minden, nagyon jó benne! Akik nem akarják, hogy „nullahuszonnégyben” lógjon rajtuk/velük valaki, akik maguknak valók, akik imádnak a saját világukban élni, vagy akik nem képesek a monogámiára gyakran választják ezt az életet.

És inkább válasszák ezt, mint boldogtalanok legyenek egy kapcsolatban.

Akinél a karrier az első

Nem, ez nem egy kifogás arra, hogy miért nem vagyunk kapcsolatban. Nem, ezt nem csak férfiak mondhatják. Ezt a nők is mondhatják, mert az van, hogy nekünk is lehet karrierünk! Mi is koncentrálhatunk arra a nap tíz vagy akár tizenkét órájában, hogy hol és hogy szeretnénk kiteljesedni a munkánkban, hogy hogy szeretnénk karriert, sikert és pénzt. Ha ebbe nem fér bele egy másik ember, az a mi döntésünk. Semmi sajnálkozni való nincs ezen, sőt!

Bárcsak több ember ismerné fel, hogy miben jó, és azt teljes erőbedobással, szívvel és szeretettel csinálná!

Akinek összetörték a szívét

Sok időt töltött már ilyen-olyan kapcsolatokban. (Vagy lehet, hogy csak egyben.) Tele van sebekkel, és ezt tudja is. Azt is, hogy messze még a gyógyulás, és azt is, hogy ez az ő dolga. Nem terhel vele mást, nem mástól várja a saját boldogságát. Egy igazi kis kaktusz, akinek éppen senkire nincs szüksége. A szíve gyógyulásra vár, a státusza egyedülálló.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?