Sportpszichológia. Mi a célja, mire jó, mikor van rá szükség?
- Dátum: 2023.08.24., 07:00
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- cél, demotivált, edző, fokozás, fókuszál, kihívások, konfliktus, meditáció, nyomás, olimpikon, önbizalomhiány, relaxáció, sportoló, sportpszichológia, stressz, szakember, szülő, társtudomány, teljesítmény, terápia, testnevelő, versenysport
A sportpszichológia célja lényegében egyszerűsítve a teljesítmény fokozása, pszichológiai háttérrel. A testedzés pszichológiai kérdéseivel foglalkozó tudomány. Sportpszichológiával éppoly fontos foglalkoznia egy olimpikonnak, mint egy gyermekekkel foglalkozó testnevelőnek, edzőnek.
Mire jó a sportpszichológia?
A sport és a pszichológia rengeteg ponton kapcsolódik egymáshoz, egy pszichológus rengeteg támogatást és segítséget tud adni a nyomás alatt lévő profi élsportolónak, vagy éppen egy demotivált gyermeknek.
Egy jó sportpszichológus tapasztalt a sport terén is, nemcsak a sportpszichológiában jártas, hanem a versenysportban is, ezért tudja megfelelően ötvözni a kettőt és munkája során meg tudja érteni mind a sportolók, mind az edzők érzéseit, problémáit.
Milyen problémákkal foglalkozik a sportpszichológia?
A terület igencsak sokféle, rengeteg társtudománnyal kapcsolódik, s olyan fontos dolgokra fókuszál, mint az önbizalomhiány, a nagyon erős izgulás például a versenyeken és az ezzel járó koncentrációs problémák. Segíthet motiválatlanság vagy túl nagy bizonyítási vágy esetén, segít kezelni érzelmileg a sérülések alatti időszakot, a rosszabb eredmények és kudarcok feldolgozását, de valahol közvetítő és segítő is lehet konfliktus esetén, akár az edzővel vagy csapattársakkal.
Hogyan dolgozik egy sportpszichológus?
Mint minden szakember, először a probléma gyökerét kell megtalálnia, majd azt kell megérteni, ahogy mi okozta ezt, miért jelent meg és hogyan alakult ki, ez alapján állítja össze a további teendőket. Egy jó sportpszichológus együttműködik a sportolóval, a szülőkkel és az edzővel.
Ha egy sportoló rendben van mentálisan és fizikálisan, hisz önmagában és a képességeiben, akkor nagyobb valószínűséggel fog a stresszel és kihívásokkal teli versenyhelyzetekben is jól teljesíteni, a feladatra fókuszálni.
A mozgás öröme és a sport egészségre gyakorolt jótékony hatása minden életkorban kulcsfontosságú, hiszen megtapasztaljuk általa a mozgás feszültségoldó hatásait, a testünkre, lelkünkre gyakorolt pozitív hozadékait, ám bizonyos szint felett ez átcsaphat szorongásba, megfelelési kényszerbe, félelmekbe, konfliktusokba, kiemelkedési vágyba, étkezési zavarokba, függőségekbe, ekkor szükség lehet a sportpszichológus segítségére, aki különböző terápiákkal (mentálhigiénés tanácsadás, relaxációs módszerek, meditáció) segít a problémán.
A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.
Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.
Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.