Menü

6 jel, hogy egy szociopatával van dolgod

A pszichopaták általában manipulatívabbak és próbálják minimalizálni a kockázatokat a bűncselekmények elkövetése közben. A szociopaták ezzel szemben jellemzően kiszámíthatatlanabbak és dühöngőbbek – ennek következtében veszélyesebbek is.

Amikor a jó és a rossz elhatárolásáról van szó, a szociopaták számára egyszerűen az lesz a helyes, ami a saját érdekeiket szolgálja. Ha valami számukra jó, akkor úgy gondolják, hogy a cselekedeteik teljesen jogosak. Ez azt jelenti, hogy a szociopaták zéró bűntudatot éreznek, függetlenül attól, hogy ki sérül meg, vagy milyen károkat okoznak.

A személyiségük elbűvölő és magával ragadó, hogy így tudjanak manipulálni

Vannak szociopaták, akikből hiányzik az impulzuskontroll, ezért számos függőséget okozó és önpusztító viselkedésformától valamint szokástól szenvedhetnek. De azok a legkártékonyabbak, akik képesek késleltetni a kielégülést és a hosszú távú céljaikra fókuszálni. Ők ugyanis aprólékosak és kifinomultak tudnak lenni. Kivételesen jó első benyomást tudnak kelteni: melegszívűnek, empatikusnak, sőt önzetlennek tűnnek.

Nem mindig tűnnek őszintének

A szociopatáknak nincs valódi énérzetük, ezért különösen oda kell figyelniük arra, hogy fenntartsák azt a benyomást, amit keltenek és kivetítenek a világra. Már eleve egy maszkot viselnek, és a becstelenség csak egy újabb réteg lesz ezen.

Ez azt jelenti, hogy amikor egy szociopata hazudik, inkább tűnik egy őszinte ember karikatúrájának, mint egy valóban őszinte embernek. Szeretik ismételgetni úja és újra a mondanivalójukat, és túlzó kifejezéseket használni, hogy így próbálják meg eladni a saját igazságukat. Például: „100%-ban nem vagyok bűnös” vagy „esküszöm, hogy soha nem tettem ilyet”.

Tudják, hogyan hozzanak ki a sodrodból

A szociopaták tudják, hogyan kell úgy viselkedni egy kapcsolatban, hogy megszerezzék az irányítást. Ha azt érzik, hogy a másik a hatásuk alá került, igyekeznek aláásni a célpontjuk érzelmi stabilitását. Szeretnek például kiszámíthatatlanok lenni – egyszer odaadóan, aztán jéghidegen viselkednek.

Hamis alázatot mutatnak

Egy másik árulkodó jel a hamis sebezhetőség. A szociopaták alázatot színlelhetnek azzal, hogy szelídnek és szerénynek mutatják magukat. Egy hozzá nem értő megfigyelő azt hiheti, hogy az érintett szociopata lelepleződött. Pedig ez csak egy újabb álarc.

A legrosszabb hajlamaik gyorsan felszínre törnek, amikor úgy érzik, hogy elveszítik a célpontjuk feletti kontrollt

Amikor egy szociopata rájön, hogy a másik nem elég engedelmes, támadó üzemmódba kapcsol. Ekkor már az udvariasság látszatát sem próbálja meg fenntartani. Minden vádat rád zúdít, és bárki előtt, aki hajlandó őt meghallgatni, elkezd befeketíteni téged.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.