A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.

A burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat. Bővebben az alábbi cikkünkben olvashat róla!

Súlyosságát sokszor nehéz megítélni, és a tüneteket is a legtöbben általános fáradtságként azonosítják. Kutatások szerint a legtöbben a nyári hónapokban érzik magukat erőtlenebbnek és fáradtabbnak , a szabadságok kikérése miatt ilyenkor több munka hárulhat ránk, és mi magunk is inkább a vízparton vagy a szabadban töltenénk az időt az iroda helyett. De mikortól beszélhetünk valóban kiégésről? Íme a három leggyakoribb tünet!

Rossz alvás

Lelki egyensúlyunk felborulása alvásunk minőségére is kihatással van. A kiégést átélő személyek nehezen alszanak el, éjszaka pedig többször is felébrednek, és ilyenkor is a munkán jár az agyuk. Ezzel ráadásul ördögi körbe kerülnek, hiszen a rossz alvás miatt a munkahelyükön is fáradtabbak és figyelmetlenebbek lesznek, ami miatt újabb kudarcok és stresszes szituációk érik őket.

A motiváció elvesztése

A kiégés általános letargiával jár együtt, az adott személy figyelmét állandóan elvonja a munkáról valami, vagy éppen gondolataiba mélyedve bámulja a monitort anélkül, hogy haladna a munkájával. Nemcsak a munkahelyi dolgokkal kapcsolatban veszíti el a motivációját, de általánosan úgy érzi, hogy semerre nem halad az élete.

Ingerültség

A bennünk felgyülemlő feszültséget hajlamosak vagyunk a környezetünkön, szeretteinken levezetni. A kiégéssel együtt járó mentális kimerülés miatt az ingerküszöbünk is jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál, és feszültté válunk kisebb, jelentéktelenebb dolgok miatt is.

Aki a három fő tünet mindegyikét tapasztalja magán, nagy valószínűséggel kiégéstől szenved. Kísérő tünetként a szakember szerint jelentkezhet egyfajta "érzelmi üresség" is, amikor a beteget a magánéletében és a munkahelyén tapasztalt pozitív és negatív események is hidegen hagyják. Dr. Hay szerint a tüneteket csak úgy enyhíthetjük, ha engedünk a ránk nehezedő nyomáson: vegyünk ki hosszabb szabadságot, és keressünk olyan hobbit, amely lefoglal és boldoggá tesz minket.

A tünetlista ennél jóval hosszabb, és önmagában egy-egy tünet megjelenése még nem jelenti azt, hogy kiégtünk. Azért, mert mondjuk valakinek megzavarodik az alvása, vagy úgy érzi, hogy romlik a memóriája vagy a koncentrációs készsége, vagy átmenetileg nincs kedve a szexhez, egy-egy ilyen jelenség megjelenése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki van égve. Ha a különféle területeken ezekből a tünetekből több is megjelenik, akkor lehet azt mondani, hogy valaki a kiégés felé tart vagy már elért egy aktív kiégett fázist.