Menü

A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.

A burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat. Bővebben az alábbi cikkünkben olvashat róla!

Súlyosságát sokszor nehéz megítélni, és a tüneteket is a legtöbben általános fáradtságként azonosítják. Kutatások szerint a legtöbben a nyári hónapokban érzik magukat erőtlenebbnek és fáradtabbnak , a szabadságok kikérése miatt ilyenkor több munka hárulhat ránk, és mi magunk is inkább a vízparton vagy a szabadban töltenénk az időt az iroda helyett. De mikortól beszélhetünk valóban kiégésről? Íme a három leggyakoribb tünet!

Rossz alvás

Lelki egyensúlyunk felborulása alvásunk minőségére is kihatással van. A kiégést átélő személyek nehezen alszanak el, éjszaka pedig többször is felébrednek, és ilyenkor is a munkán jár az agyuk. Ezzel ráadásul ördögi körbe kerülnek, hiszen a rossz alvás miatt a munkahelyükön is fáradtabbak és figyelmetlenebbek lesznek, ami miatt újabb kudarcok és stresszes szituációk érik őket.

A motiváció elvesztése

A kiégés általános letargiával jár együtt, az adott személy figyelmét állandóan elvonja a munkáról valami, vagy éppen gondolataiba mélyedve bámulja a monitort anélkül, hogy haladna a munkájával. Nemcsak a munkahelyi dolgokkal kapcsolatban veszíti el a motivációját, de általánosan úgy érzi, hogy semerre nem halad az élete.

Ingerültség

A bennünk felgyülemlő feszültséget hajlamosak vagyunk a környezetünkön, szeretteinken levezetni. A kiégéssel együtt járó mentális kimerülés miatt az ingerküszöbünk is jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál, és feszültté válunk kisebb, jelentéktelenebb dolgok miatt is.

Aki a három fő tünet mindegyikét tapasztalja magán, nagy valószínűséggel kiégéstől szenved. Kísérő tünetként a szakember szerint jelentkezhet egyfajta "érzelmi üresség" is, amikor a beteget a magánéletében és a munkahelyén tapasztalt pozitív és negatív események is hidegen hagyják. Dr. Hay szerint a tüneteket csak úgy enyhíthetjük, ha engedünk a ránk nehezedő nyomáson: vegyünk ki hosszabb szabadságot, és keressünk olyan hobbit, amely lefoglal és boldoggá tesz minket.

A tünetlista ennél jóval hosszabb, és önmagában egy-egy tünet megjelenése még nem jelenti azt, hogy kiégtünk. Azért, mert mondjuk valakinek megzavarodik az alvása, vagy úgy érzi, hogy romlik a memóriája vagy a koncentrációs készsége, vagy átmenetileg nincs kedve a szexhez, egy-egy ilyen jelenség megjelenése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki van égve. Ha a különféle területeken ezekből a tünetekből több is megjelenik, akkor lehet azt mondani, hogy valaki a kiégés felé tart vagy már elért egy aktív kiégett fázist.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.