Menü

A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.

A burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat. Bővebben az alábbi cikkünkben olvashat róla!

Súlyosságát sokszor nehéz megítélni, és a tüneteket is a legtöbben általános fáradtságként azonosítják. Kutatások szerint a legtöbben a nyári hónapokban érzik magukat erőtlenebbnek és fáradtabbnak , a szabadságok kikérése miatt ilyenkor több munka hárulhat ránk, és mi magunk is inkább a vízparton vagy a szabadban töltenénk az időt az iroda helyett. De mikortól beszélhetünk valóban kiégésről? Íme a három leggyakoribb tünet!

Rossz alvás

Lelki egyensúlyunk felborulása alvásunk minőségére is kihatással van. A kiégést átélő személyek nehezen alszanak el, éjszaka pedig többször is felébrednek, és ilyenkor is a munkán jár az agyuk. Ezzel ráadásul ördögi körbe kerülnek, hiszen a rossz alvás miatt a munkahelyükön is fáradtabbak és figyelmetlenebbek lesznek, ami miatt újabb kudarcok és stresszes szituációk érik őket.

A motiváció elvesztése

A kiégés általános letargiával jár együtt, az adott személy figyelmét állandóan elvonja a munkáról valami, vagy éppen gondolataiba mélyedve bámulja a monitort anélkül, hogy haladna a munkájával. Nemcsak a munkahelyi dolgokkal kapcsolatban veszíti el a motivációját, de általánosan úgy érzi, hogy semerre nem halad az élete.

Ingerültség

A bennünk felgyülemlő feszültséget hajlamosak vagyunk a környezetünkön, szeretteinken levezetni. A kiégéssel együtt járó mentális kimerülés miatt az ingerküszöbünk is jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál, és feszültté válunk kisebb, jelentéktelenebb dolgok miatt is.

Aki a három fő tünet mindegyikét tapasztalja magán, nagy valószínűséggel kiégéstől szenved. Kísérő tünetként a szakember szerint jelentkezhet egyfajta "érzelmi üresség" is, amikor a beteget a magánéletében és a munkahelyén tapasztalt pozitív és negatív események is hidegen hagyják. Dr. Hay szerint a tüneteket csak úgy enyhíthetjük, ha engedünk a ránk nehezedő nyomáson: vegyünk ki hosszabb szabadságot, és keressünk olyan hobbit, amely lefoglal és boldoggá tesz minket.

A tünetlista ennél jóval hosszabb, és önmagában egy-egy tünet megjelenése még nem jelenti azt, hogy kiégtünk. Azért, mert mondjuk valakinek megzavarodik az alvása, vagy úgy érzi, hogy romlik a memóriája vagy a koncentrációs készsége, vagy átmenetileg nincs kedve a szexhez, egy-egy ilyen jelenség megjelenése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki van égve. Ha a különféle területeken ezekből a tünetekből több is megjelenik, akkor lehet azt mondani, hogy valaki a kiégés felé tart vagy már elért egy aktív kiégett fázist.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.