A kiégés leggyakoribb jelei
- Dátum: 2023.09.09., 19:25
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alvás, ingerültség, kiégés, koncentráció, motiválatlanság, munka, türelem
A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.
A burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat. Bővebben az alábbi cikkünkben olvashat róla!
Súlyosságát sokszor nehéz megítélni, és a tüneteket is a legtöbben általános fáradtságként azonosítják. Kutatások szerint a legtöbben a nyári hónapokban érzik magukat erőtlenebbnek és fáradtabbnak , a szabadságok kikérése miatt ilyenkor több munka hárulhat ránk, és mi magunk is inkább a vízparton vagy a szabadban töltenénk az időt az iroda helyett. De mikortól beszélhetünk valóban kiégésről? Íme a három leggyakoribb tünet!

Rossz alvás
Lelki egyensúlyunk felborulása alvásunk minőségére is kihatással van. A kiégést átélő személyek nehezen alszanak el, éjszaka pedig többször is felébrednek, és ilyenkor is a munkán jár az agyuk. Ezzel ráadásul ördögi körbe kerülnek, hiszen a rossz alvás miatt a munkahelyükön is fáradtabbak és figyelmetlenebbek lesznek, ami miatt újabb kudarcok és stresszes szituációk érik őket.
A motiváció elvesztése
A kiégés általános letargiával jár együtt, az adott személy figyelmét állandóan elvonja a munkáról valami, vagy éppen gondolataiba mélyedve bámulja a monitort anélkül, hogy haladna a munkájával. Nemcsak a munkahelyi dolgokkal kapcsolatban veszíti el a motivációját, de általánosan úgy érzi, hogy semerre nem halad az élete.
Ingerültség
A bennünk felgyülemlő feszültséget hajlamosak vagyunk a környezetünkön, szeretteinken levezetni. A kiégéssel együtt járó mentális kimerülés miatt az ingerküszöbünk is jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál, és feszültté válunk kisebb, jelentéktelenebb dolgok miatt is.

Aki a három fő tünet mindegyikét tapasztalja magán, nagy valószínűséggel kiégéstől szenved. Kísérő tünetként a szakember szerint jelentkezhet egyfajta "érzelmi üresség" is, amikor a beteget a magánéletében és a munkahelyén tapasztalt pozitív és negatív események is hidegen hagyják. Dr. Hay szerint a tüneteket csak úgy enyhíthetjük, ha engedünk a ránk nehezedő nyomáson: vegyünk ki hosszabb szabadságot, és keressünk olyan hobbit, amely lefoglal és boldoggá tesz minket.
A tünetlista ennél jóval hosszabb, és önmagában egy-egy tünet megjelenése még nem jelenti azt, hogy kiégtünk. Azért, mert mondjuk valakinek megzavarodik az alvása, vagy úgy érzi, hogy romlik a memóriája vagy a koncentrációs készsége, vagy átmenetileg nincs kedve a szexhez, egy-egy ilyen jelenség megjelenése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki van égve. Ha a különféle területeken ezekből a tünetekből több is megjelenik, akkor lehet azt mondani, hogy valaki a kiégés felé tart vagy már elért egy aktív kiégett fázist.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.