Menü

A kiégés leggyakoribb jelei

A burnout (kiégés) szindrómát először Freudenberger írta le 1974-ben. Krónikus, emocionális megterhelés és stressz kapcsán fellépő fizikai, illetve mentális kimerülést értünk alatta. Együtt jár a reménytelenség és az inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével; valamint a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelenlétével.

A burnout-szindróma, vagyis a kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, túlzásba vitt állandó jellegű munkavégzés, erőteljes stresszhatás okozhat. Bővebben az alábbi cikkünkben olvashat róla!

Súlyosságát sokszor nehéz megítélni, és a tüneteket is a legtöbben általános fáradtságként azonosítják. Kutatások szerint a legtöbben a nyári hónapokban érzik magukat erőtlenebbnek és fáradtabbnak , a szabadságok kikérése miatt ilyenkor több munka hárulhat ránk, és mi magunk is inkább a vízparton vagy a szabadban töltenénk az időt az iroda helyett. De mikortól beszélhetünk valóban kiégésről? Íme a három leggyakoribb tünet!

Rossz alvás

Lelki egyensúlyunk felborulása alvásunk minőségére is kihatással van. A kiégést átélő személyek nehezen alszanak el, éjszaka pedig többször is felébrednek, és ilyenkor is a munkán jár az agyuk. Ezzel ráadásul ördögi körbe kerülnek, hiszen a rossz alvás miatt a munkahelyükön is fáradtabbak és figyelmetlenebbek lesznek, ami miatt újabb kudarcok és stresszes szituációk érik őket.

A motiváció elvesztése

A kiégés általános letargiával jár együtt, az adott személy figyelmét állandóan elvonja a munkáról valami, vagy éppen gondolataiba mélyedve bámulja a monitort anélkül, hogy haladna a munkájával. Nemcsak a munkahelyi dolgokkal kapcsolatban veszíti el a motivációját, de általánosan úgy érzi, hogy semerre nem halad az élete.

Ingerültség

A bennünk felgyülemlő feszültséget hajlamosak vagyunk a környezetünkön, szeretteinken levezetni. A kiégéssel együtt járó mentális kimerülés miatt az ingerküszöbünk is jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál, és feszültté válunk kisebb, jelentéktelenebb dolgok miatt is.

Aki a három fő tünet mindegyikét tapasztalja magán, nagy valószínűséggel kiégéstől szenved. Kísérő tünetként a szakember szerint jelentkezhet egyfajta "érzelmi üresség" is, amikor a beteget a magánéletében és a munkahelyén tapasztalt pozitív és negatív események is hidegen hagyják. Dr. Hay szerint a tüneteket csak úgy enyhíthetjük, ha engedünk a ránk nehezedő nyomáson: vegyünk ki hosszabb szabadságot, és keressünk olyan hobbit, amely lefoglal és boldoggá tesz minket.

A tünetlista ennél jóval hosszabb, és önmagában egy-egy tünet megjelenése még nem jelenti azt, hogy kiégtünk. Azért, mert mondjuk valakinek megzavarodik az alvása, vagy úgy érzi, hogy romlik a memóriája vagy a koncentrációs készsége, vagy átmenetileg nincs kedve a szexhez, egy-egy ilyen jelenség megjelenése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki van égve. Ha a különféle területeken ezekből a tünetekből több is megjelenik, akkor lehet azt mondani, hogy valaki a kiégés felé tart vagy már elért egy aktív kiégett fázist.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.