Menü

Hogyan kell helyesen fogat mosni?

Talán ez egy olcsó és bagatell témának tűnik, pedig… Az egészségtudatos életmódban ez is egy fontos kérdéskör, ahogyan a rendszeres fogászati látogatás is, a fogkőeltávolítás, a helyes fogmosás és az ezzel járó tudnivalók.

A fenti tanácsok betartása a rendezett és egészséges fogazat alapja. A fogak sorsa mindig a gazdájuk megfelelő gondoskodásán múlik, ehhez hoztunk néhány alapinformációt.

Elsőként a megfelelő fogápolási eszközök kiválasztása és rendszeres cseréje, aminek fontosságára felhívnánk a figyelmet. A számunkra megfelelő fogkefe típus kiválasztásakor mérlegeljük, hogy melyik fajta a megfelelő számunkra, előnyben részesítjük-e az elektromos fogkefét a hagyományossal szemben, milyen technikával mosunk fogat és milyen gyakran cseréljük az eszközt.

Ma már annyi féle fogkefét lehet kapni, mely kiszolgálja a különböző igényeket: polírozó, puha sörtéjű vagy kifejezetten a fogszabályzóhoz való.

Bármilyet is veszünk, a lényeg, hogy minimum 2-3 havonta cseréljük, vagy ha a fogkefe sörtéi előbb elhasználódnak, akkor előbb.

Milyen fogkrémet keressünk?

Fogkrém esetén arra kell ügyelnünk – ha egyéb fogászati problémánk nincs – hogy 3-4 havonta váltsunk. Van, aki a mentolost szereti, a gyerekek a gyümölcsös ízvilágot kedvelik, mások a gyógynövényeset használják, esetleg fogfehérítő hatásút.

Speciális problémára speciális fogápolás szükséges, ha például ínygyulladásunk van, vagy fogágybetegséggel küzdünk, esetleg érzékeny a fogínyünk, akkor már kezelésre és ápolásra van szükség.

Használjuk kiegészítő kellékeket?

A fogselyem, fogköztisztító, a szájvíz használata is igen hasznos, ahogy a nyelvtisztító is, ezekkel a fogszuvasodás és ínygyulladás is megelőzhető.

Milyen a helyes fogmosási technika?

Egy alapos fogápolás 2-3 percig tart, érdemes mérni az időt. Fogkrémből pedig nem kell sok, elég mindössze egy borsónyi mennyiség.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a helyes technika az, ha a fogkefe szálai – amennyire csak tudnak – behatolnak a fogak közötti területre és tisztítják az ínyszélt és a fognyakat is. Az egyszerű vízszintes sikálás nem elegendő, helyette a körkörös mozdulatok ajánlottak.

Két fog között lévő résekben a felhalmozódó lepedék fogkővé alakul, ezeket fogselyem, vagy fogköztisztító segítségével érhetjük el.

Egy nap sem múlhat el fogápolás nélkül, a napi kétszeri tisztításra, reggel és este feltétlen szüksége van a fogainknak, ezen felül nyugodtan tarthatunk magunknál egy fogkefét a munkahelyünkön is. A fogorvost pedig legalább évente kétszer keressük fel!

Étteremtől vagy appon keresztül: a rendelés dilemmái

A házhozszállítás ma már alapvető városi rutin – pár érintés a képernyőn, és egy órán belül ott a vacsora az ajtó előtt. Azonban nem mindig tesszük fel a kérdést, hogy honnan éri meg igazán rendelni. Közvetlenül a vendéglátótól vagy olyan platformokon keresztül, mint a Foodora és a Wolt? A döntés nemcsak pénztárca, hanem a szemlélet és a pillanatnyi vágy kérdése is.

Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád

Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.