Menü

Farkasvakság

A szemet sokféle probléma érintheti, fájdalmat okozhat a látás romlása, zavarhatja az erős fény, vagy akár a szürkület és sötétség, mely komoly befolyással lehet életünkre.

A farkasvakság egy betegség, aminél az ember szürkület és sötétség esetén sokkal rosszabbul lát, mint nappal. Ez azért van, mert a szem nem képes alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Főként gépjármű vezetésnél lehet ez nagy probléma, hiszen ilyenkor a vezető egyén nem képes felmérni a közúti közlekedés helyzeteit, nem látja jól a környezetét.

A betegség oka az, hogy a szem ideghártyájának szélén található idegsejtek, vagyis pálcikák nem funkcionálnak megfelelően. A pálcikákban egy úgynevezett rodopszin nevű kémiai anyag található, mely nagyon fényérzékeny, azaz fény hatására lebomlik. Amikor sötétedik, ez az anyag újra felépül, amihez viszont A-vitaminra van szükség. Ha nincs kellő mennyiségű A-vitamin a szervezetben, akkor ez a felépülési folyamat lassabban történik meg, ilyenkor szürkületi vakság alakul ki, azaz látásromlást észlelünk.

Legtöbbször 2-5 éves gyermekeknél és terhes nőknél diagnosztizálják a betegséget, hiszen ezekben az esetekben alakulhat ki legtöbbször ez a vitaminhiány. Van egy másik oka is a betegség kialakulásának, amit retinitis pigmentosanak hívnak. Ez egy örökletes betegség, melyre jelenleg nincs gyógymód. Akinél ez a kór okozza a problémát, azoknál megfigyelhető, hogy a szem ideghártyájának sejtjei gyorsabban öregednek, a pálcikák a sötétség hatására gyorsabban pusztulnak. Emellé társulhat a látótér körkörös szűkülése, végül a látótér csőszerű beszűkülése.

Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy kulcslyukon keresztül kéne a világot szemlélnünk. Előfordulhat, hogy homályos foltok jelennek meg szemünk előtt vagy rohamosan romlik látásunk.

Az A-vitamin hiány által kialakult farkasvaksággal élők tapasztalhatnak még szemszárazságot, többször előforduló bőr- és nyálkahártya betegségeket, töredezettebb körmöket és hajvégeket, és az immunrendszer ellenállóképességének romlását is. Súlyosabb esetben kialakulhat fényérzékenység, magasfokú látásromlás, végül teljes vakság is. Megfelelő vitaminbevitel esetén a tünetek gyorsan javulnak, de ehhez az is kell, hogy időben felfedezzék a problémát, mivel, ha a vakság kialakul, azt visszafordítani már nem lehet.

Az A-vitamin egy zsíroldékony vegyület, testünk képes raktározni, és gyanú esetén érdemes orvosunkkal, gyógyszerészünkkel beszélni arról, hogy milyen formában tudjuk pótolni a hiányt. Természetes közegben is megtaláljuk ezt a vitamint, a sárgarépa, a paradicsom, a sütőtök és a narancs is bővelkedik benne, de tejtermékekben, leveles zöldségekben és a halakban is megtalálható.

A farkasvakság kezdeti tüneteinél már fel kell keresni orvosunkat, hiszen veszélyes helyzeteket idézhet elő, emellett, ha időben elcsípjük, esélyünk van vitaminpótlással visszafordítani az egészséges állapotot, és megőrizni látásunkat.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.