Menü

Nyugtató légzéstechnikák

Stresszes mindennapok, hosszú nappalok, kevés pihenés, szükségünk van a lassításra. Nem csak alvással, pótcselekvésekkel, hanem légző gyakorlatokkal is segíthetünk magunkon, mert nyugalom mindenkinek kell.

Léteznek különböző technikák, hogy a testünknek néha biztosítsuk a megnyugvást, nem csak este, amikor aludni indulunk, hanem napközben is. Sokan a pótcselekvéseket és káros szenvedélyeket választják, pedig légzésünk koordinálásával gyorsan és szinte bárhol lassíthatunk egy kicsit. Amellett, hogy bárhol és bármikor alkalmazhatjuk, könnyen és gyorsan elsajátíthatjuk a különböző módszereket. A helyes légzés nagyon fontos, mivel oxigént küld az agyhoz, lassítja a szívverést és ezáltal csökkenti a vérnyomást is.

A megszokott légzésünk általában felületes, csak a mellkast érinti, pedig, ha a hasunkba szívjuk a levegőt, vagyis a rekeszizomlégzést alkalmazzuk, könnyen ellazulhatunk. Kissé kényelmetlen lehet, de hasznos. Tegyük kezünket a hasunkra és orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt úgy, hogy érintésünkkel érezzük, hogy egészen hasunkig hatol a levegő. Kicsit tartsuk vissza, majd szépen lassan fújjuk ki. Ez akkor is sokat tud segíteni, ha valakinek beszorul a levegő, ezzel megszüntethető a szúr érzés is.

Stresszes helyzetben hajlamosak vagyunk csak a szánkon át kapkodni a levegőt, ilyenkor a taktikai légzés segít a megnyugvásban. Négy másodpercig tartson a belégzés, kicsit benntartjuk a levegőt, majd négy másodpercig tartson a kilégzés. Kis szünet és ismételjük meg 4-5 alkalommal.

Szintén a nehezebb helyzeteknél segíthet a doboz légzés módszere, aminek alapelve, hogy elképzelünk egy dobozt, amit képzeletben forgatva, sarkain haladva végezzük a levegővétel fázisait. Négy másodpercig belégzés, négy másodperc benntartjuk, négy másodperc kilégzés, végül négy másodperc szünet.

A legnehezebb pillanatokban a begubózó légzést érdemes használni. Belégzéskor nyitott szemmel, orrunkon szívjuk be a levegőt, kifelé pedig csukott szemmel fújjuk, majd a végén képzeljük el, hogy minden kilégzés után eggyel több puha takaróba bugyoláljuk testünket. Lényege, hogy védőburkot húzunk a képzeletünkkel magunk köré, ez pedig biztonságérzetet és nyugalmat biztosít elménknek.

Végül említsünk meg egy élénkítő technikát, amikor kell egy kis plusz, hogy végig tudjunk csinálni egy hosszú napot. Orrunkon keresztül a lehető leggyorsabban szívjuk be a levegőt, miközben behúzzuk a hasunkat, majd ezzel a behúzott hassal 10-15 alkalommal végezzünk gyors ki-be légzést. Ezután mélylélegzéses szünetet tartva szükség esetén ismételjük meg a gyakorlatot.

A helyes légzés, a különböző légzéstechnikák alkalmazása a mindennapokban nem csak a stresszt segíti leküzdeni, hanem szellemileg is helyes útra terel, mellyel könnyebben kezelhetőek a kellemetlen helyzetek.

A felfázás: amikor a hideg nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is

A felfázás, más néven húgyúti fertőzés, az egyik leggyakoribb, kellemetlen panasz, amely főként nőknél fordul elő, de férfiakat sem kímél. Bár a neve alapján úgy tűnhet, hogy a hideg az egyetlen kiváltó oka, valójában a fertőzést legtöbbször baktériumok – főként az Escherichia coli – okozzák, amelyek a húgycsőbe jutva gyulladást váltanak ki.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.