Túl sok és túl kevés fehérjefogyasztás – egyik sem jó!
- Dátum: 2023.10.06., 20:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állati eredetű, arány, arany középút, bevitel, bőr, csontok, diéta, fehérjefogyasztás, fogyókúra, gramm, haj, hormon, immunrendszer, köröm, megfelelő mennyiség, napi adag, sportoló, testsúlykilogramm, túl kevés, túl sok
Általában bizonyos diéták okán vagy az egekben van a fehérjebevitel, vagy pedig elégtelen a fogyasztása. Egyik véglet sem jó, mutatjuk mennyi az annyi!
Sokan, főként, ha fogyni akarunk vagy diétázunk, rengeteg magas fehérjetartalmú ételt fogyasztunk, miközben ekkora mennyiségre nincs szükségünk, illetve a másik véglet, ha valaki kiiktatja a húst vagy az állati eredetű ételeket az étrendjéből és emiatt túl kevés fehérjeforráshoz jut. Mennyi fehérjére van szükségünk szervezetünk optimális működéséhez?
Természetesen a legjobb az arany középút, amikor kiegyensúlyozottan fogyasszunk fehérjét, szénhidrátot és ügyeljünk a lehető legmagasabb rosttartalom bevitelére, azonban bizonyos diétáknál nem találjuk el a megfelelő mennyiséget.
Amikor túl magas a bevitel…
Az, hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk, gyakran még ma is vita tárgya, de több kutatás is igazolja, hogy a túl sok és a túl kevés fehérjefogyasztás a szervezetünkre egyaránt veszélyes lehet.
Tény, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a test növekedéséhez, fizikai kondíciónk javításához, a bőrünk, hajunk, körmeink állapotához, izmaink működéséhez, illetve a hormonrendszer miatt. Hiányában hajhullással, bőrproblémákkal, izomtömegünk leépülésével számolhatunk.
Mi történik, ha nem jutunk elég fehérjéhez?
Szélsőséges esetekben a fehérjehiány hajhulláshoz, bőrproblémákhoz és az izomtömeg elvesztéséhez vezet, tehát semmiképp sem okos dolog megvonni magunktól a fehérjét.
Fehérjét bevihetünk többek között húsból, hallal, tojással, tejtermékekkel, babbal és szójakészítményekkel, fehérjetartalmú étrendkiegészítőkkel.
Mennyi fehérjét fogyasszunk?
Azoknak a felnőtteknek, akik nem különösebben aktívak, azt javasoljuk, hogy testsúlyukat figyelembe véve kilogrammonként naponta kb. 0,75 g fehérjét fogyasztanak. Ez átlagosan a férfiak esetében 55g, a nőknél pedig 45g. Természetesen aktív testmozgás, sportos élet mellett ez a mennyiség növelhető.
A túl sok fehérje azonban káros lehet, például, ha valaki veseproblémák mellett fogyasztja az extra mennyiséget. Míg az extra fehérjebevitel a sportolóknak fontos lehet, addig az átlagembernek nincs szüksége rá, ugyanis sport nélkül csak bizonyos mennyiséget hasznosít szervezetünk, ezért érdemes tartani a számunkra ajánlott napi mennyiséget.
Amikor túl alacsony a bevitel…
Ha a szervezet nem jut hozzá elegendő fehérjéhez, és a fehérjebevitel egy bizonyos szint alá csökken, akkor az okozhat ödémát, megfigyelhetünk hangulatingadozást, nem működik jól az immunrendszer, könnyebben megbetegedhetünk, továbbá számolhatunk hajhullással, bőr-és körömproblémákkal, lassabban gyógyuló sebekkel, gyengeséggel, fáradtsággal. A fehérjehiány leküzdésének legjobb módja az, ha több fehérjét viszünk be a szervezetbe a fent említett forrásokból.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?