Túl sok és túl kevés fehérjefogyasztás – egyik sem jó!
- Dátum: 2023.10.06., 20:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állati eredetű, arány, arany középút, bevitel, bőr, csontok, diéta, fehérjefogyasztás, fogyókúra, gramm, haj, hormon, immunrendszer, köröm, megfelelő mennyiség, napi adag, sportoló, testsúlykilogramm, túl kevés, túl sok
Általában bizonyos diéták okán vagy az egekben van a fehérjebevitel, vagy pedig elégtelen a fogyasztása. Egyik véglet sem jó, mutatjuk mennyi az annyi!
Sokan, főként, ha fogyni akarunk vagy diétázunk, rengeteg magas fehérjetartalmú ételt fogyasztunk, miközben ekkora mennyiségre nincs szükségünk, illetve a másik véglet, ha valaki kiiktatja a húst vagy az állati eredetű ételeket az étrendjéből és emiatt túl kevés fehérjeforráshoz jut. Mennyi fehérjére van szükségünk szervezetünk optimális működéséhez?
Természetesen a legjobb az arany középút, amikor kiegyensúlyozottan fogyasszunk fehérjét, szénhidrátot és ügyeljünk a lehető legmagasabb rosttartalom bevitelére, azonban bizonyos diétáknál nem találjuk el a megfelelő mennyiséget.
Amikor túl magas a bevitel…
Az, hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk, gyakran még ma is vita tárgya, de több kutatás is igazolja, hogy a túl sok és a túl kevés fehérjefogyasztás a szervezetünkre egyaránt veszélyes lehet.
Tény, hogy a fehérje nélkülözhetetlen a test növekedéséhez, fizikai kondíciónk javításához, a bőrünk, hajunk, körmeink állapotához, izmaink működéséhez, illetve a hormonrendszer miatt. Hiányában hajhullással, bőrproblémákkal, izomtömegünk leépülésével számolhatunk.
Mi történik, ha nem jutunk elég fehérjéhez?
Szélsőséges esetekben a fehérjehiány hajhulláshoz, bőrproblémákhoz és az izomtömeg elvesztéséhez vezet, tehát semmiképp sem okos dolog megvonni magunktól a fehérjét.
Fehérjét bevihetünk többek között húsból, hallal, tojással, tejtermékekkel, babbal és szójakészítményekkel, fehérjetartalmú étrendkiegészítőkkel.
Mennyi fehérjét fogyasszunk?
Azoknak a felnőtteknek, akik nem különösebben aktívak, azt javasoljuk, hogy testsúlyukat figyelembe véve kilogrammonként naponta kb. 0,75 g fehérjét fogyasztanak. Ez átlagosan a férfiak esetében 55g, a nőknél pedig 45g. Természetesen aktív testmozgás, sportos élet mellett ez a mennyiség növelhető.
A túl sok fehérje azonban káros lehet, például, ha valaki veseproblémák mellett fogyasztja az extra mennyiséget. Míg az extra fehérjebevitel a sportolóknak fontos lehet, addig az átlagembernek nincs szüksége rá, ugyanis sport nélkül csak bizonyos mennyiséget hasznosít szervezetünk, ezért érdemes tartani a számunkra ajánlott napi mennyiséget.
Amikor túl alacsony a bevitel…
Ha a szervezet nem jut hozzá elegendő fehérjéhez, és a fehérjebevitel egy bizonyos szint alá csökken, akkor az okozhat ödémát, megfigyelhetünk hangulatingadozást, nem működik jól az immunrendszer, könnyebben megbetegedhetünk, továbbá számolhatunk hajhullással, bőr-és körömproblémákkal, lassabban gyógyuló sebekkel, gyengeséggel, fáradtsággal. A fehérjehiány leküzdésének legjobb módja az, ha több fehérjét viszünk be a szervezetbe a fent említett forrásokból.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.