Menü

Jelek, hogy betegesen féltékeny vagy

Ha szeretsz valamit, arra vigyázol. Nem szívesen adod mások kezébe, figyelsz arra, hogy ha valaki kölcsönkéri, akkor sértetlenül adja vissza. Vagy csak akkor adod kölcsön, ha te is jelen vagy egész idő alatt. Szíved szerint állandóan a zsebedben hordanád, nehogy elveszítsd, vagy valaki ellopja.

Sokan nem csak a tárgyakról, hanem a személyekről is így gondolkoznak. Rögeszmésen ragaszkodnak párjukhoz, nem szeretik nem maguk mellet tudni. „Szeretem a kedvesem, azt akarom, hogy csak az enyém legyen, és ne éljen önálló életet, legyünk ketten egyek” – magyarázzák bilincselő magatartásukat. Nekik a féltékenység természetes, a szerelem mellékhatása vagy velejárója.

A másik tábor azonban elítéli a féltékenységet, és teljes mértékben elzárkózik előle. Az ilyen típusú emberek vagy természetükből adódóan nem féltékenyek, vagy tudatosan harcolnak ellene, ha esetleg mégiscsak felütné valahogyan a fejét.

Józanul végiggondolva, a féltékenység egy alapvetően természetes érzelem, azonban nem biztos, hogy természetes intenzitással van jelen életedben. Az, hogy zavar, ha kedvesed pofátlanul megbámul valakit az utcán, miközben a te kezedet fogja, jogos. Hiszen ezzel bántja az önbecsülésed, és semmibe veszi a partneri mivoltodat. Ha azonban tűkön ülve várod, hogy hazaérjen egy ellenkező nemű barátjával töltött este után, vagy eszed a kefét, ha nélküled megy el bulizni a haverjaival, az már nincs egészen rendjén.

A féltékenység pszichológiája

A féltékenység alapvetően nem csak abból fakad, hogy a kedvesedben mennyire bízol meg, hanem legalább annyira abból is, hogy magadban mennyire bízol. Ha úgy érzed, képes lenne egy veszekedés után azonnal más ágyában vigasztalódni, akkor valójában nem azt vonod kétségbe, hogy ő hűséges-e, hanem azt, hogy te megérdemled-e a hűséget. Erre tökéletes bizonyíték az „Ő sokkal szebb, mint én!” hangzatú féltékeny felkiáltás, hiszen azért látod a másikat szebbnek, mert magadat nem látod elég szépnek, és nem azért, mert párod ránézett. Ugyanezt támasztja alá a „Tetszik neked?” kérdés is.

Azok, akik viszont soha nem féltékenyek párjukra, ezt azzal is magyarázzák, hogy „Miért lépne félre, ha tőlem mindent megkap?” vagy hogy „Nálam jobbat úgysem talál!”. És ez a kulcsa a nyugodt kapcsolatnak. Ő ugyanis azért van veled, mert szépnek, intelligensnek, kedvesnek és érdekesnek talál, szeret veled lenni, és szexuálisan is felkelted az érdeklődését, nem pedig azért, mert éppen nem talált nálad jobbat. Ebből kell kiindulni, és máris sok-sok felesleges idegeskedéstől megkímélted magad.

Arról nem is beszélve, hogy attól, hogy az ablakból lesed, hogy mikor jön haza, vagy követed az utcán, még nem lesz hűségesebb. Ha akar, megcsal, teljesen mindegy, hogy te mit teszel. Így tehát teljesen felesleges féltékenykedéssel töltened az időt.

A boldog kapcsolat receptjében a féltékenység nem hozzávaló

Egy norvég házassági tanácsadó csoport a hosszú és boldog kapcsolat titkát az alábbiak szerint fogalmazta meg:

Ha hagyod, hogy feleséged kacérkodjon valakivel, nem fosztod meg attól, hogy nőnek érezze magát. Valószínűleg nem lép félre, hiszen csak a külvilágtól érkező visszajelzésre van szüksége, miszerint vonzó, és sok férfi szívesen lenne vele. A férfiakat pedig hagyni kell férfinak lenni. Ha elveszed tőle a vadászat lehetőségét, megfosztod attól az érzéstől, hogy valóban férfi.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.