Menü

Hogyan vonjuk be a gyerekeket a házimunkába?

Azt gondolom nem teszek jót azzal, ha mindent megcsinálok a gyerekeim helyett, pedig gyakran mondom, hogy ők csak a leckével foglalkozzanak, az az egyetlen dolguk, holott ezzel nem segítem a felelősségteljesebbé válást, a szociális életüket, az igényüket a rendezettségre. Tévedés azt hinni, hogy a házimunkába nem fontos bevonni a gyerekeket.

A házimunkában való részvétel egy amerikai kutatás szerint felelősségteljesebbé teszi a gyermekeket, illetve a szociális életüket is javíthatja, ami később az élet több más területére is kiterjed. Természetesen a három különböző (13, 10 és lassan 3 éves) fiaim más és más feladatot tudnak elvégezni a háztartásban, képességeiknek és koruknak megfelelően.

Kisebbeknél például a játékok elpakolása nagyon jó feladat, ezt a közösségben, óvodában vagy bölcsődében is kamatoztatni tudják, vagy a széthagyott ruhák összeszedése is egy megoldható feladat akár a két-háromévesek számára is.

A nagyobbacskáknál lehet növelni az elvásárokat, ennek önbizalomnövelő hatása is van.

A nagyobbak már kivihetik a szemetet, segíthetnek letörölgetni, felporszívózni, elmosogatni, a kamaszok pedig kiválóan kezelhetik a mosogatógépet, elindíthatnak egy mosást vagy szárítást, megsétáltathatják a kutyust, vagy akár szülői felügyelet mellett lenyírhatják a füvet.

Szándékosan nem javaslom, hogy jutalmazzuk ezért a gyerekeket, hiszen ezzel csökkentjük a belső késztetésüket igényüket a házimunka elvégzésére.

A gyerekek bevonása az otthoni feladatokba nekünk is jó, hiszen hamarabb végzünk a teendőkkel és több idő jut más egyéb közös programokra, ami például egy jó motivációs tényező.

Készíthetünk listát is, hogy kinek mi a feladata és mikorra kell elkészülnie vele, amit látható helyre, például a hűtőre is kihelyezhetünk.

Cikkem végére készítettem egy gyors leírást, hogy mely korosztályt mely feladatokba lehet bevonni:

2-3 éves korosztály: kezdetleges feladatok, szerepjáték a takarításra játék takarító eszközökkel, játékok elpakolása a szobájukban, ruhák bepakolása a szennyeskosárba.

4-5 éves korosztály: Ovis korszakban szemét kivitele, posta behozása, háziállat etetése, törölgetés, ruhák és játékok elpakolása.

6-7 éves korosztálynál már alapvető elvárás a rend a szobájukban, ruháik, cipőik levétele és megfelelő helyre pakolása, bevásárlásban való segítség, a vásárolt élelmiszerek kipakolása.

8-9 évesen a ház körüli teendőkbe már bevonhatók és a teregetés-porszívózás is könnyedén megy nekik.

Feladatok 10-12 éves kor felett már kamaszok, kiskamaszok és sok mindenben ügyesek, bár kétségtelen, hogy nem mindig segítenek szívesen és örömmel, pedig szinte bármit elvégeznek, egyszerűbb ételek készítésétől, a mosogatásig, felmosásig számtalan dolgot.

A gyermekeink bevonása a házimunkába nem azt jelenti, hogy ők helyettünk dolgoznak, mi pedig feltett lábakkal olvasgatunk (pedig ez milyen jó is lenne…), hanem viccen kívül arról, hogy ezáltal a jövőben sokkal felelősségteljesebb és kiegyensúlyozottabb felnőttekké váljanak.

Sok lusta és kényelmes felnőtt van, akiknek nincs igénye a rendre, a tisztaságra, otthonuk emiatt elhanyagolt, koszos és ez amiatt is lehet többek között, hogy gyerekkorban nem nevelték rendre és tisztaságra, nem alakulhatott ki bennük a belső késztetés a megfelelő higiéniára és rendezettségre.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.