Hogyan vonjuk be a gyerekeket a házimunkába?
- Dátum: 2023.10.12., 15:34
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- belső késztetés, felelősségteljesebbé válás, gyerekek, házimunka, higiénia, igény, jutalom, korosztályok szerinti feladatok, közös program, motiváció, otthoni teendők, rend, rendezettség, szociális élet, tisztaság
Azt gondolom nem teszek jót azzal, ha mindent megcsinálok a gyerekeim helyett, pedig gyakran mondom, hogy ők csak a leckével foglalkozzanak, az az egyetlen dolguk, holott ezzel nem segítem a felelősségteljesebbé válást, a szociális életüket, az igényüket a rendezettségre. Tévedés azt hinni, hogy a házimunkába nem fontos bevonni a gyerekeket.
A házimunkában való részvétel egy amerikai kutatás szerint felelősségteljesebbé teszi a gyermekeket, illetve a szociális életüket is javíthatja, ami később az élet több más területére is kiterjed. Természetesen a három különböző (13, 10 és lassan 3 éves) fiaim más és más feladatot tudnak elvégezni a háztartásban, képességeiknek és koruknak megfelelően.

Kisebbeknél például a játékok elpakolása nagyon jó feladat, ezt a közösségben, óvodában vagy bölcsődében is kamatoztatni tudják, vagy a széthagyott ruhák összeszedése is egy megoldható feladat akár a két-háromévesek számára is.
A nagyobbacskáknál lehet növelni az elvásárokat, ennek önbizalomnövelő hatása is van.
A nagyobbak már kivihetik a szemetet, segíthetnek letörölgetni, felporszívózni, elmosogatni, a kamaszok pedig kiválóan kezelhetik a mosogatógépet, elindíthatnak egy mosást vagy szárítást, megsétáltathatják a kutyust, vagy akár szülői felügyelet mellett lenyírhatják a füvet.
Szándékosan nem javaslom, hogy jutalmazzuk ezért a gyerekeket, hiszen ezzel csökkentjük a belső késztetésüket igényüket a házimunka elvégzésére.
A gyerekek bevonása az otthoni feladatokba nekünk is jó, hiszen hamarabb végzünk a teendőkkel és több idő jut más egyéb közös programokra, ami például egy jó motivációs tényező.
Készíthetünk listát is, hogy kinek mi a feladata és mikorra kell elkészülnie vele, amit látható helyre, például a hűtőre is kihelyezhetünk.

Cikkem végére készítettem egy gyors leírást, hogy mely korosztályt mely feladatokba lehet bevonni:
2-3 éves korosztály: kezdetleges feladatok, szerepjáték a takarításra játék takarító eszközökkel, játékok elpakolása a szobájukban, ruhák bepakolása a szennyeskosárba.
4-5 éves korosztály: Ovis korszakban szemét kivitele, posta behozása, háziállat etetése, törölgetés, ruhák és játékok elpakolása.
6-7 éves korosztálynál már alapvető elvárás a rend a szobájukban, ruháik, cipőik levétele és megfelelő helyre pakolása, bevásárlásban való segítség, a vásárolt élelmiszerek kipakolása.
8-9 évesen a ház körüli teendőkbe már bevonhatók és a teregetés-porszívózás is könnyedén megy nekik.
Feladatok 10-12 éves kor felett már kamaszok, kiskamaszok és sok mindenben ügyesek, bár kétségtelen, hogy nem mindig segítenek szívesen és örömmel, pedig szinte bármit elvégeznek, egyszerűbb ételek készítésétől, a mosogatásig, felmosásig számtalan dolgot.

A gyermekeink bevonása a házimunkába nem azt jelenti, hogy ők helyettünk dolgoznak, mi pedig feltett lábakkal olvasgatunk (pedig ez milyen jó is lenne…), hanem viccen kívül arról, hogy ezáltal a jövőben sokkal felelősségteljesebb és kiegyensúlyozottabb felnőttekké váljanak.
Sok lusta és kényelmes felnőtt van, akiknek nincs igénye a rendre, a tisztaságra, otthonuk emiatt elhanyagolt, koszos és ez amiatt is lehet többek között, hogy gyerekkorban nem nevelték rendre és tisztaságra, nem alakulhatott ki bennük a belső késztetés a megfelelő higiéniára és rendezettségre.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.