Menü

Itt az ősz, segítsük a madarakat

Szerencsére sokan gondolunk a környezetünkre és annak életben tartására, ilyenkor ősszel ez még jobban előtérbe kerül, főleg a madarak etetésénél, viszont nem mindegy, hogy hogyan csináljuk.

Szerencsére Magyarországon rengeteg madárfaj honos és azért, hogy számuk ne csökkenjen, igencsak jól jön a segítség az emberek részéről. Tény, hogy a madaraknak a hidegben sokkal nehezebb tápláló, energiával feltöltő élelmet találniuk az őszii-téli időszakban, mint nyáron, de hessegessük el a tévhitet, miszerint a madaraknak állandó élelempótlásra van szükségük a hidegebb idők beköszöntével. Fontos odafigyelni arra az időszakra, amikor beköszöntenek a fagyok, hiszen ekkor kezdenek a kis repdesők fészket rakni, gyarapodni, vagyis tojást rakni. Ilyenkor megnő az fehérjeigényük, ezért érdemes az etetőket megtölteni.

Az etetést októbertől májusig kell megoldani, hiszen így a madaraknak van lehetőségük megszokni egy bizonyos élelem fellelő helyet, ezzel pedig könnyebb dolguk lesz később. Sose hagyjuk abba a tél közepén az etetést, hiszen a kistestű madarak a megszokott helyen fogják keresni a magvakat. Ahhoz, hogy megfelelően csináljuk a dolgot, tegyünk ki olyan etetőt, amit macska, kutya, mókus, pele és társaik nehezen érnek el, ezek kialakításához a kisállatboltokban és az interneten is remek ötleteket szerezhetünk.

Az etetőkbe olyan madárbarát étkek kerüljenek, amiknek magas a kalória- és az olajtartalma. Lehet ez dió, napraforgó mag, kukorica morzsolva, faggyú, köles és gyümölcsök. Fontos, hogy egyik se legyen pirított, sózott, fűszerezett. Amit egyáltalán nem szabad, azok az emberi fogyasztásra szánt ételek, például főzelékek és húsok, illetve olyan ételek, amikbe kis lábaik beleakadhatnak vagy beleragadhatnak. Arra is figyeljünk oda, hogy mindig tiszta legyen az etető, ha például beázik, egyes magvak avasodnak, rohadásnak indulnak, melyek káros hatással lesznek a kis tollasokra. Az etető alatt is rendszeresen takarítsunk, a sok madárürülék nem egészséges környezet az emberek számára.

Helyezzünk ki itatókat is, főleg a fagyos időkben tartsuk őket mindig vízzel feltöltve, mivel, ha mindenhol fagy van, nincs mit inniuk. Az etető és itató alatt hagyhatunk kis avart, mivel ez vonzza a rovarokat, a rovarok elcsípése pedig a madarak „vadászösztönét” is fenntartja. Mindig ellenőrizzük, hogy etetőnkön nincsen e sérülés, mert nem csak sebeket okozhat, hanem a sérült madár könnyű préda a ragadozó állatok számára, emellett egy elfertőződött seb nem csak az adott kismadár számára jelent szinte biztos halált, hanem a fertőzés elterjedhet az etetőn keresztül más madarakra is.

Tartsuk be a madáretetés nem nehéz szabályait és nem csak segítünk az élővilágnak, hanem csodálatos élményben lesz részünk, amikor a kis színestollú barátainkat nézhetjük az ablakból.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.