Menü

Mit nevezünk kajakómának?

Egy kiadós evészet után gyakran érezzük magunkat fáradtnak, erőtlennek, enerváltnak, álmosnak, a köznyelv ezt kajakómának nevezi, ám kevesen tudják, hogy valójában ilyenkor milyen folyamatok zajlanak a szervezetünkben. Miért sújt le ránk a kajakóma, és mit tehetünk ellene?

Egy kiadósabb ebéd vagy vacsora utáni energiahiány érzését már mindannyian megtapasztaltuk, szinte ágynak esünk egy vasárnapi ebéd után, pedig ez lehetne másképp is.

A megoldást nem a bőséges ebéd utáni erős presszókávé jelenti, a kávé ugyanis ahelyett, hogy segítene, akár még tovább ronthatja a helyzetet.

Kajakóma sajnos a munkahelyünkön is jelentkezhet egy finomabb és kicsit bővebb ebéd elfogyasztása után, főleg, ha a menü után még egy névnapozás vagy szülinapozás is befigyel süteményhegyek, cukros üdítők kíséretében. Ebben az esetben tényleg meg kell küzdeni az álmossággal.

Hogy is van a vicces mondás? Az élet küzdelem, délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal, talán ebben van is valami.

Ahhoz, hogy megpróbálhassunk tenni ellene, érdemes megismerni azt, mi okozza a szervezetünkben ezt az étkezés utáni érzést.

A fő felelőse ennek az állapotnak bizony a boldogsághormon, mely többek között az alvás-ébrenlét ciklusért is felel. Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg és ezek az ételek a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal – például tésztákkal, cukros italokkal, süteményekkel, édességekkel, kekszekkel elősegítik a triptofán gyorsabb felszívódását és az agyba való bejutását. Ettől érezzük azt, hogy álmosak vagyunk, fáradtak, s mivel a reggelit sokan kihagyják és inkább ebédre, sőt vacsorára esznek többet, így ezeknél az étkezéseknél figyelhető meg leginkább a jelenség.

A másik magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb, ettől a hormontól vagyunk éberebbek, ez délután és este már lecsökken, s elhozza a kajakóma tüneteit.

Ezeken a hormonokon kívül más is ludas a dologban…

Amikor étkezünk, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek extra energiával dolgoznak. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe, ettől pedig szintén fáradtak érezzük magunkat.

Az sem mindegy az adott étkezés mennyire dobja meg a vércukorszintünket, majd utána mennyire esik le. Minél cukrosabb ételt fogyasztunk, annál annál gyorsabban esik le a vércukorszint utána, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezhetjük magunkat.

Mivel tudjuk elkerülni a fent említett kajakómát és az azzal járó tüneteket?

Elsősorban változatos és egészséges étrend, lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, amelyek egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, így az lassabban is esik vissza.

Kiadós séták, mozgás, mellyel kicsit „ledolgozható” a kajakóma és a megterhelő étkezések utáni esetleges pluszsúly. Az étkezések mértékének visszaszorítása is segít, „a mérték az érték”, szokás mondani.

Tavaszi méregtelenítés: Hogyan tisztítsuk meg a testünket és a lelkünket?

A tavaszi méregtelenítés remek alkalom arra, hogy testileg és lelkileg is felfrissüljünk. A tél után, amikor hajlamosak vagyunk több nehéz ételt enni és kevesebb időt tölteni a szabadban, itt az ideje, hogy egy kis figyelmet fordítsunk a méregtelenítésre

A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.

Mivel helyettesítsük a cukrot?

A legtöbb fogyókúra és diéta ajánlja, hogy a lehető legkevesebb cukrot fogyasszuk, ha szeretnénk elérni a kívánt hatást. Milyen alternatívák vannak azonban arra, hogy élvezhessük az édes ízeket, de ne is legyen káros számunkra?