Menü

Mit nevezünk kajakómának?

Egy kiadós evészet után gyakran érezzük magunkat fáradtnak, erőtlennek, enerváltnak, álmosnak, a köznyelv ezt kajakómának nevezi, ám kevesen tudják, hogy valójában ilyenkor milyen folyamatok zajlanak a szervezetünkben. Miért sújt le ránk a kajakóma, és mit tehetünk ellene?

Egy kiadósabb ebéd vagy vacsora utáni energiahiány érzését már mindannyian megtapasztaltuk, szinte ágynak esünk egy vasárnapi ebéd után, pedig ez lehetne másképp is.

A megoldást nem a bőséges ebéd utáni erős presszókávé jelenti, a kávé ugyanis ahelyett, hogy segítene, akár még tovább ronthatja a helyzetet.

Kajakóma sajnos a munkahelyünkön is jelentkezhet egy finomabb és kicsit bővebb ebéd elfogyasztása után, főleg, ha a menü után még egy névnapozás vagy szülinapozás is befigyel süteményhegyek, cukros üdítők kíséretében. Ebben az esetben tényleg meg kell küzdeni az álmossággal.

Hogy is van a vicces mondás? Az élet küzdelem, délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal, talán ebben van is valami.

Ahhoz, hogy megpróbálhassunk tenni ellene, érdemes megismerni azt, mi okozza a szervezetünkben ezt az étkezés utáni érzést.

A fő felelőse ennek az állapotnak bizony a boldogsághormon, mely többek között az alvás-ébrenlét ciklusért is felel. Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg és ezek az ételek a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal – például tésztákkal, cukros italokkal, süteményekkel, édességekkel, kekszekkel elősegítik a triptofán gyorsabb felszívódását és az agyba való bejutását. Ettől érezzük azt, hogy álmosak vagyunk, fáradtak, s mivel a reggelit sokan kihagyják és inkább ebédre, sőt vacsorára esznek többet, így ezeknél az étkezéseknél figyelhető meg leginkább a jelenség.

A másik magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb, ettől a hormontól vagyunk éberebbek, ez délután és este már lecsökken, s elhozza a kajakóma tüneteit.

Ezeken a hormonokon kívül más is ludas a dologban…

Amikor étkezünk, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek extra energiával dolgoznak. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe, ettől pedig szintén fáradtak érezzük magunkat.

Az sem mindegy az adott étkezés mennyire dobja meg a vércukorszintünket, majd utána mennyire esik le. Minél cukrosabb ételt fogyasztunk, annál annál gyorsabban esik le a vércukorszint utána, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezhetjük magunkat.

Mivel tudjuk elkerülni a fent említett kajakómát és az azzal járó tüneteket?

Elsősorban változatos és egészséges étrend, lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, amelyek egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, így az lassabban is esik vissza.

Kiadós séták, mozgás, mellyel kicsit „ledolgozható” a kajakóma és a megterhelő étkezések utáni esetleges pluszsúly. Az étkezések mértékének visszaszorítása is segít, „a mérték az érték”, szokás mondani.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.