Menü

Milyen gyakran ajánlott hajat mosni?

Milyen gyakran kell hajat mosni? Fiatal lányként többször elkövettem azt a hibát, hogy állandóan hajat mostam, szinte kétnaponta, miközben a dédim arról beszélt, hogy ők bizony annak idején heti egyszer mosták meg a hajukat és soha semmi gond nem volt sűrű és dús hajkoronáikkal. Mi a helyes, milyen gyakran szabad hajat mosni?

Bizony erről gyakran folyik a vita, nem könnyű eldönteni milyen időközönként kell a samponhoz nyúlni, hogy hajunk ne legyen zsíros, korpás, törékeny, sérült. A hajunk szakemberek szerint a faggyú termelődése miatt zsírosodik, a mirigyek, amelyek ezt termelik, a hajhagymáknál helyezkednek el, így innen válik zsírossá a fejbőr és a haj.

Abban egyetértek nagymamáink véleményével, hogy a túl gyakori hajmosás nem tesz jót, ugyanis nem egészséges a minden napos ismétlés. Köztudott, hogy minél többet mossuk a hajunkat, annál gyorsabban szárad ki a fejbőr, s ennek hatására még gyorsabban zsírosodik, tehát a gyakori hajmosással pont ezt a hatást érjük el, kicsit ördögi kör.

A hajmosás megfelelő gyakoriságát három dolog határozza meg: a bőrtípus, a hajtípus és a frizura. Ha normális a bőrtípus, azaz se nem túl száraz, se nem túl zsíros, akkor elég heti 1-2 alkalommal hajat mosni.

Az sem mindegy, hogy egyenes, hullámos vagy göndör hajról van-e szó. Általában minél dúsabb a haj, annál ritkábban igényel samponos tisztítást. Jellemzően a szárazabb és a göndör hajúaknál is lassabban mutatkoznak ezek a jelek, így ők is tovább várhatnak két hajmosás között, ez a típus vagyok én magam is, hullámos hajammal hetente 1-2 alkalommal végzem el a tisztítást.

Hajat mosni sokak szerint a világ legegyszerűbb dolga, hiszen csak samponozunk és öblítünk, pedig szerintem – pláne bizonyos hajtípusok esetén – egyáltalán nem ilyen egyszerű, hiszen megannyi termékcsalád közül kell kiválasztani a megfelelőt és abból olykor balzsamot, pakolást is érdemes használni.

Befolyásoló tényező az is, a fodrász, vagy az egyéb alkalmazott eljárások (festés, dauer) mennyi kárt okozott a hajunkban, mennyire foglalkoztunk az otthoni ápolással, használunk – e hajunknak megfelelő termékeket.

Minél több kárt okoztunk a hajunknak, annál kevesebb mosást kíván. Hagyni kell, hogy a test öngyógyító folyamatai rendbe tegyék a hajunkat, hogy újra egészséges és csillogó legyen.

Sokszor felmerül, hogy aki sportol, rendszeresen fut, kocog, tornázik, s izzad, mennyivel gyakrabban mossa a haját. Nos ahogy hajmosás gyakoriságára, úgy erre sincs konkrét recept vagy általános szabály, hiszen az egyéni adottságok, a fejbőr és a haj állapota, a haj hossza, a bőrtípus, az életmód mind hatással van ránk és a hajszerkezetünkre.

Bizonyos emberek adottságai vagy külső körülményei szükségessé tehetik a naponta végzett hajmosást, életmódjuk, a sportolás vagy a munka miatt, mert esetleg párás helyen dolgoznak, vagy sokat és rendszeresen edzenek, azoknak fontos a nagyon kíméletes hajsamponokat választaniuk, ezesetben mindenképpen nézzünk kíméletesebb megoldás után.

Ganglion– dudor az ízületeken

Sokszor érezhetünk ízületeinknél fájdalmat, egy-egy mozdulat is nehezünkre eshet, de van úgy, hogy már nem csak fájdalom, hanem fizikai jel is látható, ez pedig utalhat ganglion cisztára.

Napégés – így kezeld

Már nem csak nyáron jelentenek gondot a napsugárzás okozta bőrproblémák, a napégés lehet enyhe, de lehet súlyos is. Adunk pár tippet, hogyan kezeld, ha bőrödnek túl sok volt a napból.

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.