Menü

A zöldhályogról

Sokfajta betegség támadhatja meg látószervünket, vagyis szemünket, ami a mindennapjainkban sok kellemetlenségeket tudnak okozni. Látásunk romlása komolyan befolyásolja az életminőségünket, ilyen problémát okoz a zöldhályog is.

A zöldhályog, más nevén glaucoma egy olyan szemet érintő megbetegedés, amely sajnos nem gyógyítható, ellenben léteznek kezelési módszerek, melyek a vaksághoz vezető utat megállítják. A legfontosabb a korai felismerés, mert ha már kialakul a károsodás, onnantól visszafordítani már nem lehet. Maga, a glaucoma szó a görög zöld szín kifejezésből ered, ami a szaruhártyán kialakuló zöldes elváltozásra utal.

A betegség kialakulásánál a szemben található csarnokvíz termelődése és annak elvezetése között felborul az egyensúly, ezáltal a szemben lévő nyomás megnő. Ez a nyomás a szem látóidegfőjének vérellátására és a szem vizenyőjére van hatással, azaz az ideghártya és a látóidegfő sejtjei elhalnak. A betegség előrehaladása többnyire lassú folyamat és sokszor sajnos csak későn derül fény a problémára. Tünetei lehetnek a homályos látás, fényes, köröket láthat a beteg, általában az esti órákban jönnek elő.

Kezdetben lehet látótérkiesés is, majd egyre jobban szűkül a látótér. Jórészt az egyik szemet jobban érinti a gond, mint a másikat, de mindkét szemre kiterjed. Amikor akut szakaszba lép a betegség, rohamok léphetnek fel, amikor hányás, fejfájás, látásvesztés, illetve a szemekben érezhető nyomásemelkedés is előfordul. A roham során azonnal orvosi segítséget kell kérni, mivel pár óra leforgása alatt tejes vakság alakulhat ki.

Kiváltó okai lehetnek más betegségek, mint a cukorbetegség, szívbetegség, súlyos rövid- és távollátási probléma, hosszantartó szteroidos kezelések, szemet érintő egyes műtétek és sérülések. Magasabb a rizikófaktor a 40 év feletti életkor és a családban előforduló korábbi megbetegedések. Kétféle kategóriát különböztetnek meg az orvosok. Az első a primer típus, amikor a csarnokvíz elvezetésének útjába áll valami és ez miatt emelkedik meg a szem nyomása, a mádik a secunder típus, amikor a szem valamilyen más betegsége miatta emelkedik a nyomás és ez károsítja a retinák idegrostkérgét.

Kezeléséhez többféle módszert alkalmaznak, lehet ez szemcsepp, műtétek, lézeres beavatkozások és szájon át szedhető tabletta. Minden esetben fontos a betegség folyamatos nyomon követése, ez is meghatározhatja a kezelések későbbi módját. Az éves szemészeti kontroll nagyon fontos, hogy minél hamarabb kiszűrjék a problémát, mindig kövessük orvosunk utasításait. Lehetőleg kerüljük a túlzott koffeinbevitelt, aludjunk kissé megemelt fejjel, ez segít a nyomás csökkentésében, és figyeljünk a helyes napi folyadékbevitelre is.

A zöldhályog egy olyan betegség, melyet nem lehet megelőzni, de ha időben felismerik a tüneteket, a látás romlása megállítható, ezért nagyon fontos az évenkénti orvos szűrés.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.