Menü

Az izomrángásról

Az izmok egymást követő gyors rándulása, megfeszülése kellemetlen tünet. Bármikor előjöhet, bármeddig tarthat, általában ártalmatlan, de sok minden húzódhat a hátterében.

Oly sokszor érezzük, hogy testünk különböző részein egy-egy izom elkezd rángatózni. Ezek az izmok testünk vázát alkotják, harántcsíkolt izomrostokból állnak, rendeltetésük, hogy mozogni tudjunk. Lehet, hogy éppen csak egy izmunkat érinti a megfeszülés, de például egy epilepsziás roham során több izom is rángásnak indul, görcsös állapotba kerül. Az izomrángás nem összekeverendő az izomgörccsel. A rángás rövid ideig tartó, kisebb rándulások és nem okoznak fájdalmat, a görcs ezzel szemben hosszabb ideig tart és erős fájdalommal jár. Fontos megjegyezni, hogy ez olyan izommozgás, ami akaratlan, vagyis az idegrendszerünk irányítja.

Ezeknek a rángásoknak a hátterében általában valamilyen vitaminhiány áll, például D-vitamin, B-vitamin, magnézium, de lehet vas, nátrium, kálium és kalcium hiánya is. Sokszor okozhatja stressz vagy alváshiány is. Stresszes időszakban nem csak kimerül a szervezet, hanem sokszor egy folyamatos feszített állapotba kerül, ezt általában észre sem vesszük, de ettől az izmok elfáradnak. Ehhez társulhat a kialvatlanság is, ami az idegrendszer- és az izmok pihenésének is korlátot szabhat. Állhat a háttérben vérellátási gond és keringési probléma is.

Mindezek mellett okozhatja különbözőbelső elválasztású mirigyek működési zavara is, mint a pajzsmirigy, a mellékvese és hasnyálmirigy betegsége is. Bizonyos drogok fogyasztásánál elvonási tünetként is jelentkezhet. Sokszor előfordul, amikor az elektrolitegyensúly felborul a testünkben. Ez akkor történik, amikor túlhajtjuk magunkat valamilyen sport közben, túlzottan izzadunk, esetleg beleesünk egy súlyosabb hányás-hasmenés vírusba és rengeteg folyadékot vesztünk. Némely súlyosabb betegség velejárója is lehet, mint a sclerosis multiplex, az SMA (izomsorvadás), krónikus vesebetegség, myopathia, neuropathia, Hoffman-szindróma.

A helyes diagnózis felállításához érdemes feljegyezni, hogy mennyi ideig tart a rángás, melyik izomban jelentkezik, milyen gyakran fordul elő és kíséri e más tünet is. Szerepet játszhat bizonyos gyógyszerek mellékhatása is. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha úgy gondoljuk, hogy nem egy kimerültség okozza a gondot. Az orvos vérvizsgálatot rendel el és adott esetben neurológushoz irányítja a beteget. Fontos, hogy ha tartósan jelentkeznek a rángások, akkor mielőbb diagnosztizálják az okot és elkezdjék a helyes kezelést.

Amennyiben néha-néha fordul elő, akkor próbáljuk növelni a folyadékbevitelt, étkezzünk kiegyensúlyozottan, pihenjünk többet, meditáljunk és sportoljunk rendszeresen, igyunk kevesebb koffeintartalmú italt, nézessük át gyógyszereinket orvosainkkal és egyeztessük, hogy milyen vitamint érdemes bevinni szervezetünkbe.

Az izomrángás nagyon zavaró tud lenni és ne feledjük, hogy ez egy kis jel testünktől, hogy valami hiányzik a mindennapokból. Pihenjünk eleget, étkezzünk megfelelően, mozogjunk a friss levegőn és figyeljünk az elegendő vízfogyasztásra.

Veszélyes kánikula

Szinte soha nem látott mértékű kánikulai forróság jellemzi napjainkat, ami egy bizonyos pontig a vakáció és a nyár velejárója, ám van egy határ, amikor már veszélyes is lehet. A napszúrás akár halálhoz is vezethet, de a nagy hőségben a hőguta is veszélyeztet minket. Honnan ismerhetjük fel a tüneteket? Mire kell figyelnünk strandoláskor és a szabadban?

Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

Veszélyes visszatartani a tüsszentést

Mindenki volt már olyan szituációban, hogy nagyon erősen tüsszenteni kellett (volna), de úgy döntöttünk, hogy a körülmények miatt, akárhogyan is legyen, de visszatartjuk?
Most elmondjuk miért nem helyes visszafogni a tüsszentés ingert.

Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

Öregségi foltok eltüntetése házilag

A napfény csak az egyik összetevő, ugyanis a foltok megjelenésében szerepet játszhat például az öregedés, a genetika, bizonyos gyógyszerek, vitaminhiány, a stressz vagy a várandósság is. Ha a kiváltó okokat elkerüljük, például azzal, hogy rendszeresen használunk fényvédő krémet vagy kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozunk.