Miért fontos a mentálhigiéné?
- Dátum: 2023.11.19., 08:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- beszélgetés, egyensúly, energia, lelki egészség, mentálhigiéné, probléma, psziché, segítség, terápia
Definíció szerint a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása. De hogyan lehet elérni ezt, illetve mivel foglalkozik egy mentálhigiénés szakember?
„Ép testben ép lélek” – tartja a mondás. Mindannyian tudunk olyan dogmákról, amelyekkel a „testi egészség” elérhető. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy milyen szükségletei vannak a lelkünknek, illetve arról, hogyan tartsuk karban azt.
A pszichológia prevenció körébe tartozik. Olyan belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik.
Maga a mentálhigiénia a lelki egészségvédelem, azaz a testi-lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi.
A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra is.
Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe. Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és a meglévők megtartására.
Az ember lelki problémái megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek.
„Segítő beszélgetés”
Mi történik akkor ha ez a fajta egészség nincsen meg? Hogyan lehet az egyénen segíteni?
A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket. Ugyanis a lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot, akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és maradandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki sebeket okozhat.
A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni, mégpedig beszélgetésekkel. Beszélgetésekkel?
Pontosan. Ezek úgynevezett „segítő beszélgetések” az éles stressz állomásain segít átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől érkező pozitív visszajelzést.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést?
A kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erőforrásait kihasználja.
A segítő beszélgetéseket kihasználva kialakítjuk közösen a megfelelő megoldási stratégiát a problémák teljes megismerésére és megoldására.
Ezek általában 40-50 percből állnak, és szigorúan személyes jellegűek. Megérkezik a kliens, ilyenkor egyfajta „íratlan szerződést” kötünk arról, hogy ami elhangzik, az szigorúan négyszemközt marad. Meg szoktuk beszélni azt is, hogy az egyén hány alkalommal szeretne részt venni egy-egy ilyen segítő beszélgetésen. Van akinek elég egy-két-három alkalom, jól érzi magát, meg tudta oldani a problémáit.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.