Menü

Miért fontos a mentálhigiéné?

Definíció szerint a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása. De hogyan lehet elérni ezt, illetve mivel foglalkozik egy mentálhigiénés szakember?

„Ép testben ép lélek” – tartja a mondás. Mindannyian tudunk olyan dogmákról, amelyekkel a „testi egészség” elérhető. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy milyen szükségletei vannak a lelkünknek, illetve arról, hogyan tartsuk karban azt.

A pszichológia prevenció körébe tartozik. Olyan belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik.

Maga a mentálhigiénia a lelki egészségvédelem, azaz a testi-lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi.

A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra is.

Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe. Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és a meglévők megtartására.

Az ember lelki problémái megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek.

„Segítő beszélgetés”

Mi történik akkor ha ez a fajta egészség nincsen meg? Hogyan lehet az egyénen segíteni?

A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket. Ugyanis a lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot, akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és maradandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki sebeket okozhat.

A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni, mégpedig beszélgetésekkel. Beszélgetésekkel?

Pontosan. Ezek úgynevezett „segítő beszélgetések” az éles stressz állomásain segít átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől érkező pozitív visszajelzést.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést?

A kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erőforrásait kihasználja.

A segítő beszélgetéseket kihasználva kialakítjuk közösen a megfelelő megoldási stratégiát a problémák teljes megismerésére és megoldására.

Ezek általában 40-50 percből állnak, és szigorúan személyes jellegűek. Megérkezik a kliens, ilyenkor egyfajta „íratlan szerződést” kötünk arról, hogy ami elhangzik, az szigorúan négyszemközt marad. Meg szoktuk beszélni azt is, hogy az egyén hány alkalommal szeretne részt venni egy-egy ilyen segítő beszélgetésen. Van akinek elég egy-két-három alkalom, jól érzi magát, meg tudta oldani a problémáit.

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.

Kutyapanziók

Minden állattartóval előfordulhat, hogy el kell utaznia és nem tudja magával vinni házi kedvencét, rokonai, barátai pedig nem tudják vállalni az állat gondozását, ilyenkor jelent megoldást a kutyapanzió.

Az emberi nyitottság és kultúránk összefüggése

Sokszor érezhetjük úgy a mindennapokban, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy olyan emberekkel alakítsunk ki kapcsolatokat, akiket nem kedvelünk. Vannak, akik fontosak az életünkben, van olyan, akihez kötődünk, és van olyan, akiket nem kedvelünk. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy hogyan képezi a személyiségünk részét a mások iránti előítéletek tömkelege, és a nyitottság.

Létezik-e a matekszorongás?

Létezik-e olyan jelenség, hogy szorongunk a középiskolai matematikától? Jelenleg már elvégeztem az egyetemet, eltelt 5 év az életemből, de a tárggyal kapcsolatos rengeteg stressz, “fájdalom” mind a mai napig aktívan él bennem. Ehhez társultak a megírhatatlan vizsgák, a folyamatos katonás érdemjegyek, nem véletlen, hogy végül bölcsész lettem. Viszont most már tudom, nem vagyok egyedül a matematikától való szorongással.