Miért fontos a mentálhigiéné?
- Dátum: 2023.11.19., 08:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- beszélgetés, egyensúly, energia, lelki egészség, mentálhigiéné, probléma, psziché, segítség, terápia
Definíció szerint a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása. De hogyan lehet elérni ezt, illetve mivel foglalkozik egy mentálhigiénés szakember?
„Ép testben ép lélek” – tartja a mondás. Mindannyian tudunk olyan dogmákról, amelyekkel a „testi egészség” elérhető. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy milyen szükségletei vannak a lelkünknek, illetve arról, hogyan tartsuk karban azt.
A pszichológia prevenció körébe tartozik. Olyan belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik.
Maga a mentálhigiénia a lelki egészségvédelem, azaz a testi-lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi.
A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra is.
Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe. Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és a meglévők megtartására.
Az ember lelki problémái megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek.
„Segítő beszélgetés”
Mi történik akkor ha ez a fajta egészség nincsen meg? Hogyan lehet az egyénen segíteni?
A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket. Ugyanis a lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot, akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és maradandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki sebeket okozhat.
A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni, mégpedig beszélgetésekkel. Beszélgetésekkel?
Pontosan. Ezek úgynevezett „segítő beszélgetések” az éles stressz állomásain segít átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől érkező pozitív visszajelzést.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést?
A kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erőforrásait kihasználja.
A segítő beszélgetéseket kihasználva kialakítjuk közösen a megfelelő megoldási stratégiát a problémák teljes megismerésére és megoldására.
Ezek általában 40-50 percből állnak, és szigorúan személyes jellegűek. Megérkezik a kliens, ilyenkor egyfajta „íratlan szerződést” kötünk arról, hogy ami elhangzik, az szigorúan négyszemközt marad. Meg szoktuk beszélni azt is, hogy az egyén hány alkalommal szeretne részt venni egy-egy ilyen segítő beszélgetésen. Van akinek elég egy-két-három alkalom, jól érzi magát, meg tudta oldani a problémáit.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.