Miért fontos a mentálhigiéné?
- Dátum: 2023.11.19., 08:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- beszélgetés, egyensúly, energia, lelki egészség, mentálhigiéné, probléma, psziché, segítség, terápia
Definíció szerint a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása. De hogyan lehet elérni ezt, illetve mivel foglalkozik egy mentálhigiénés szakember?
„Ép testben ép lélek” – tartja a mondás. Mindannyian tudunk olyan dogmákról, amelyekkel a „testi egészség” elérhető. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy milyen szükségletei vannak a lelkünknek, illetve arról, hogyan tartsuk karban azt.
A pszichológia prevenció körébe tartozik. Olyan belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik.
Maga a mentálhigiénia a lelki egészségvédelem, azaz a testi-lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi.
A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra is.
Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe. Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és a meglévők megtartására.
Az ember lelki problémái megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek.
„Segítő beszélgetés”
Mi történik akkor ha ez a fajta egészség nincsen meg? Hogyan lehet az egyénen segíteni?
A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket. Ugyanis a lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot, akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és maradandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki sebeket okozhat.
A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni, mégpedig beszélgetésekkel. Beszélgetésekkel?
Pontosan. Ezek úgynevezett „segítő beszélgetések” az éles stressz állomásain segít átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől érkező pozitív visszajelzést.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést?
A kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erőforrásait kihasználja.
A segítő beszélgetéseket kihasználva kialakítjuk közösen a megfelelő megoldási stratégiát a problémák teljes megismerésére és megoldására.
Ezek általában 40-50 percből állnak, és szigorúan személyes jellegűek. Megérkezik a kliens, ilyenkor egyfajta „íratlan szerződést” kötünk arról, hogy ami elhangzik, az szigorúan négyszemközt marad. Meg szoktuk beszélni azt is, hogy az egyén hány alkalommal szeretne részt venni egy-egy ilyen segítő beszélgetésen. Van akinek elég egy-két-három alkalom, jól érzi magát, meg tudta oldani a problémáit.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.