Miért fontos a mentálhigiéné?
- Dátum: 2023.11.19., 08:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- beszélgetés, egyensúly, energia, lelki egészség, mentálhigiéné, probléma, psziché, segítség, terápia
Definíció szerint a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása. De hogyan lehet elérni ezt, illetve mivel foglalkozik egy mentálhigiénés szakember?
„Ép testben ép lélek” – tartja a mondás. Mindannyian tudunk olyan dogmákról, amelyekkel a „testi egészség” elérhető. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy milyen szükségletei vannak a lelkünknek, illetve arról, hogyan tartsuk karban azt.
A pszichológia prevenció körébe tartozik. Olyan belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés kialakulását és megtartását segítik.
Maga a mentálhigiénia a lelki egészségvédelem, azaz a testi-lelki, szellemi és szociális jólét állapota. A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi.
A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra is.
Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe. Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és a meglévők megtartására.
Az ember lelki problémái megelőzhetőek, illetve mérsékelhetőek.
„Segítő beszélgetés”
Mi történik akkor ha ez a fajta egészség nincsen meg? Hogyan lehet az egyénen segíteni?
A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket. Ugyanis a lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot, akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és maradandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki sebeket okozhat.
A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni, mégpedig beszélgetésekkel. Beszélgetésekkel?
Pontosan. Ezek úgynevezett „segítő beszélgetések” az éles stressz állomásain segít átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől érkező pozitív visszajelzést.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen beszélgetést?
A kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erőforrásait kihasználja.
A segítő beszélgetéseket kihasználva kialakítjuk közösen a megfelelő megoldási stratégiát a problémák teljes megismerésére és megoldására.
Ezek általában 40-50 percből állnak, és szigorúan személyes jellegűek. Megérkezik a kliens, ilyenkor egyfajta „íratlan szerződést” kötünk arról, hogy ami elhangzik, az szigorúan négyszemközt marad. Meg szoktuk beszélni azt is, hogy az egyén hány alkalommal szeretne részt venni egy-egy ilyen segítő beszélgetésen. Van akinek elég egy-két-három alkalom, jól érzi magát, meg tudta oldani a problémáit.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?