Hogyan csökkenthető futás közben a magas pulzus?
- Dátum: 2023.11.23., 18:33
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állóképesség, erőnlét, futás, hányinger, hengerezés, keresztedzés, légzéstechnika, masszázs, mellkasi fájdalom, mellkaspánt, nyújtás, óra, pihenés, pulzus, pulzusmérő, regeneráció, relaxáció, stresszlevezető, szabadidősport, szapora pulzus, szív, szívverés, vércukorszint
„Elszállt a pulzusom” – mondják gyakran a futók. Mit jelent ez pontosan, miért baj és hogy lehet tenni ellene?
Amikor úgy érezzük sport közben, hogy elfogy a levegőnk, kicsit megszédülünk, valami nem oké, akkor valószínű túl magas pulzus okoz gondot. Tanácsainkkal megtudhatják, hogy miként lehet alacsonyan tartani a pulzusunkat, ami szinte elengedhetetlen az egészséges sportoláshoz.

A futás nagyon népszerű szabadidősport, nem is lehet vitatkozni a pozitív hozadékaival, hiszen nagyon jól fejleszti az állóképességet, az erőnlétet, ez pedig jót tesz a szívünknek, javítja az agy oxigénellátását, segít a vércukorszint szabályozásában. Jobb alvást biztosít, stresszlevezető, segít a fogyásban és itt most valaki „lőjön is le”, mert futóként, futónagykövetként sorolnám holnap reggelig az előnyeit, maradjunk abban, hogy rendkívül sokoldalú és jótékony hatású sportág.
De térjünk vissza a pulzusra! Sokan szembesülnek sportoláskor azzal, hogy pulzusuk könnyen elszáll, szívverésük megugrik, ez könnyen megijeszti a futókat, kellemetlen érzés lehet.
Mennyi az ideális pulzustartomány?
Az átlagos pulzustartomány az, melyben pulzusunkat tartva a szívünk dolgozhat. Ez egyénenként változik, hiszen függ:
korunktól (a korral a maximális pulzusszám csökken).
edzettségi szintünktől (minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb a pulzus)
időjárási körülményektől (a nagy meleg hatására magasabb a pulzus)
a tereptől (az emelkedőn magas a pulzus, többet dolgozik a szív, mint sík terepen)
egyes betegségektől, szedett gyógyszerektől.
Mi történik, ha a pulzus megugrik?
Rosszullét, mellkasi fájdalom jelentkezik, légzési nehézségek törnek ránk, kapkodjuk a levegőt, szédülünk, illetve hányinger is felléphet. ezek a tünetek átmenetiek általában, mégis riasztóan hatnak.

Érdemes edzéseink alkalmával a pulzuskontroll módszerét megismerni, alaposan tanulmányozni és futásaink közben ezeket az ismereteket alkalmazni, pulzusunkat végig figyelni, ehhez egy pulzusmérő óra vagy mellkaspánt szükséges. (utóbbi pontosabban mér)
Talán sokan gondolják, hogy ilyesmire nincs szükségük, azonban fontos kiegészítők, hiszen segítségükkel számos információt kapunk a futásunk alapadataira vonatkozóan, arról nem is beszélve, hogy segítik a jobb futásteljesítmény kialakítását, az állóképesség megalapozását.
A pulzusmérő nagyon hasznos beruházás, ha rendszeresen futunk, érdemes vásárolni egyet, akár használtan is.
Hogyan csökkenthetjük a pulzust?
Változtassuk az intenzitást.
Futás-kocogás-séta felváltva, gyaloglás/futás, séta/kocogás. Nem kell megállni, haladjunk folyamatosan, csak váltogassuk a gyorsaságot és az intenzitást.
Figyeljük a pulzust! Segít a pulzuskontroll, egy jó óra és a megfigyelés.

Légzéstechnika!
Az edzésekhez a megfelelő légzéstechnikát is el kell sajátítani – az alapokról itt írtunk korábban. A mély légzés lelassítja a szívverést és csökkenti a vérnyomást.
Kávé, tea, energiaital futás előtt tilos!
A koffein, alkohol vagy épp a nikotin is befolyásolhatja keringésünket, azáltal, hogy a szívre nagyobb terhet ró. Vizet viszont igyunk!
Nyújtás, pihenés, relaxáció, regeneráció, hengerezés, masszázs.
A futások között tartsunk pihenőnapokat, enélkül romlanak az eredmények, nem javul a teljesítmény, lesérülhetünk.
Változatos edzések!
A futás mellett szükség van a keresztedzésekre, erősítésre, kerékpározásra, úszásra, ezek mind jót tesznek szervezetünknek és segítik céljaink elérését.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.