Menü

Az önismeret fontossága a mentális jóllétünk kapcsán

Te tudod mi az, ami valóban feltölt, amikor kezdesz lemerülni? Mennyire vagy tudatos az önmagaddal és a mentális egészségeddel való törődés kapcsán? A saját jóllétünkről való hatékony gondoskodáshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük önmagunkat. Nehezen határozható meg ugyanis egy olyan eszköztár, mely mindannyiunknak működik.

Ismerd fel a jeleket, melyek arra utalnak, pihenned kell!

A mentális jóllétünkről való törődés első lépésének annak kell lennie, hogy felismerjük, mikor van szükségünk lassításra, kikapcsolódásra. Egy nap során viszonylag kevésszer tekintünk rá arra tudatosan, hogy hogy érezzük magunkat és mire lenne szükségünk. Pedig ezekkel a kérdésekkel sokkal közelebb kerülhetünk saját magunkhoz. A legtöbbször hosszú ideig észre sem vesszük, hogy be vannak feszülve a vállaink, a hátunk, vagy épp egész nap gyomorgörcsünk van, már csak akkor realizáljuk mindezt, amikor a szervezetünk egy szélsőségesebb reakciót ad. Mindezt megelőzhetjük azzal, hogy tudatosabban figyelünk ezen jelekre.

A testi reakciók mellett a fáradtság, lemerülés más formákban is jelentkezhet. Gyakoriak az erősebb érzelmi reakciók, a frusztráltság, ingerlékenység megjelenése. Én például ezekből veszem észre gyakran, hogy túlterhelődtem és kicsit ki kell kapcsolnom. Ismerd meg a saját jelzéseid, határaid és ne feledd: minél előbb tudsz ezekre reagálni, annál kevésbé fognak elhatalmasodni rajtad.

Vizsgáld felül azt, hogyan hatnak rád a tevékenységek, melyekkel töltődsz

Biztosan vannak olyan tevékenységek, melyekhez már automatikusan nyúlsz egy hosszú nap után vagy akár napközben is, amikor észreveszed, hogy pihenésre van szükséged. Talán kialakult egy rutinod is, ahogy a hétvégéket eltöltöd. Azt javaslom, egy-két hét alatt készíts naplót ezekről a tevékenységekről, egészen pontosan írd fel, mit gondolsz, mi a te pihenési eszköztárad, milyen tevékenységekből áll ez? Bármit ide sorolhatsz, kezdve a teraszon való kávézástól a kanapén fekvésig. A lényeg, hogy minden tevékenység szerepeljen a listádban, amiről azt gondolod, szolgálja a jólléted.

Ezt követően osztályozd őket egy 1-6-os skálán, aszerint, hogy mennyire élvezetes ezeket végezni és hogy mennyire töltenek fel (azaz: mennyire érzed a tevékenység elvégzése után, hogy energikusabb, inspiráltabb lettél a mindennapi feladatokhoz?). Végül valamiképp rangsorold is ezeket a tevékenységeket: melyikkel töltöd a legtöbb időt átlagosan vagy százalékold, melyikkel mennyi időt töltesz általánosságban.

A saját mentális jólléted eszköztárának felülvizsgálása megmutatja, mennyire vannak jelen olyan tevékenységek a mindennapjaidban, melyeket élvezel és amelyek valóban fel is töltenek. Mindenkinek más működik. Míg valakit a kanapén fekvés kapcsol ki igazán, addig másnak ez a feltöltő hatás lehet, hogy például a sütés-főzés során jelenik meg. Ha pedig úgy érzed, kevés az igazán élvezetes és feltöltő tevékenység az eszköztáradban, nézzük meg, milyen különböző formái vannak a pihenésnek.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.