Menü

Az önismeret fontossága a mentális jóllétünk kapcsán

Te tudod mi az, ami valóban feltölt, amikor kezdesz lemerülni? Mennyire vagy tudatos az önmagaddal és a mentális egészségeddel való törődés kapcsán? A saját jóllétünkről való hatékony gondoskodáshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük önmagunkat. Nehezen határozható meg ugyanis egy olyan eszköztár, mely mindannyiunknak működik.

Ismerd fel a jeleket, melyek arra utalnak, pihenned kell!

A mentális jóllétünkről való törődés első lépésének annak kell lennie, hogy felismerjük, mikor van szükségünk lassításra, kikapcsolódásra. Egy nap során viszonylag kevésszer tekintünk rá arra tudatosan, hogy hogy érezzük magunkat és mire lenne szükségünk. Pedig ezekkel a kérdésekkel sokkal közelebb kerülhetünk saját magunkhoz. A legtöbbször hosszú ideig észre sem vesszük, hogy be vannak feszülve a vállaink, a hátunk, vagy épp egész nap gyomorgörcsünk van, már csak akkor realizáljuk mindezt, amikor a szervezetünk egy szélsőségesebb reakciót ad. Mindezt megelőzhetjük azzal, hogy tudatosabban figyelünk ezen jelekre.

A testi reakciók mellett a fáradtság, lemerülés más formákban is jelentkezhet. Gyakoriak az erősebb érzelmi reakciók, a frusztráltság, ingerlékenység megjelenése. Én például ezekből veszem észre gyakran, hogy túlterhelődtem és kicsit ki kell kapcsolnom. Ismerd meg a saját jelzéseid, határaid és ne feledd: minél előbb tudsz ezekre reagálni, annál kevésbé fognak elhatalmasodni rajtad.

Vizsgáld felül azt, hogyan hatnak rád a tevékenységek, melyekkel töltődsz

Biztosan vannak olyan tevékenységek, melyekhez már automatikusan nyúlsz egy hosszú nap után vagy akár napközben is, amikor észreveszed, hogy pihenésre van szükséged. Talán kialakult egy rutinod is, ahogy a hétvégéket eltöltöd. Azt javaslom, egy-két hét alatt készíts naplót ezekről a tevékenységekről, egészen pontosan írd fel, mit gondolsz, mi a te pihenési eszköztárad, milyen tevékenységekből áll ez? Bármit ide sorolhatsz, kezdve a teraszon való kávézástól a kanapén fekvésig. A lényeg, hogy minden tevékenység szerepeljen a listádban, amiről azt gondolod, szolgálja a jólléted.

Ezt követően osztályozd őket egy 1-6-os skálán, aszerint, hogy mennyire élvezetes ezeket végezni és hogy mennyire töltenek fel (azaz: mennyire érzed a tevékenység elvégzése után, hogy energikusabb, inspiráltabb lettél a mindennapi feladatokhoz?). Végül valamiképp rangsorold is ezeket a tevékenységeket: melyikkel töltöd a legtöbb időt átlagosan vagy százalékold, melyikkel mennyi időt töltesz általánosságban.

A saját mentális jólléted eszköztárának felülvizsgálása megmutatja, mennyire vannak jelen olyan tevékenységek a mindennapjaidban, melyeket élvezel és amelyek valóban fel is töltenek. Mindenkinek más működik. Míg valakit a kanapén fekvés kapcsol ki igazán, addig másnak ez a feltöltő hatás lehet, hogy például a sütés-főzés során jelenik meg. Ha pedig úgy érzed, kevés az igazán élvezetes és feltöltő tevékenység az eszköztáradban, nézzük meg, milyen különböző formái vannak a pihenésnek.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.