Menü

Nem feltétlenül az elbutulás jele, ha leblokkol az agyunk

Kellemetlen és sokunk számára jól ismert jelenség lehet az agyköd (más nevén "agyblokk"): ilyenkor nemcsak kis dolgokra nem emlékszünk, hanem úgy érezzük, mintha agyunk az elmúlt heteket egy paraván mögött töltötte volna.

Ha huzamosabb ideig érezzük, hogy agyunkon köd ül, akkor előfordulhat, hogy közel a klimax . A University of Rochester és a University of Illinois témába vágó kutatásai egyaránt azt állítják, hogy a 40 és 60 év közötti nők nehezebben tudnak fókuszálni és problémájuk van a munkamemóriával is (ez például a számolásra van kihatással). Mindez vélhetően a változó ösztrogénszint miatt van, ami miatt felfogásunk és észlelésünk is változik.

Korábbi kutatások szerint a depresszióval vagy bipoláris panaszokkal küzdő nők több időt töltenek el egy kognitív teszt kitöltésével, mint egészséges társaik. Az ilyen tesztek közben végzett agyszkenek arról árulkodnak, hogy az agy tesztkitöltésért felelős területei mindenkinél aktívak, de a depressziós vagy bipoláris páciensek között ez az aktivitás a szokásostól kileng: vagy nagyon erős vagy nagyon gyenge aktivitás tapasztalható náluk. Az orvosi feljegyzések szerint az ilyen panaszokkal küszködő páciensek gyógyszerszedés mellett sem érzik magukat szellemileg erősnek, akkor sem, ha hangulatuk és lelkiállapotuk indokolná ezt: ők nagyon gyakran hivatkoznak a ködös agy jelenségére.

A stresszes szituációk és élethelyzetek könnyen összezavarhatnak minket, könnyen érezhetjük úgy, hogy minden összemosódik előttünk. Nem is csoda, ugyanis egyértelműen bizonyítható: a stressz fizikailag és mentálisan korlátozza képességeinket. A legokosabb dolog, amit ilyenkor tehetünk, az, hogy megfigyeljük, mi életünkben az a tényező, ami ennyire képes kimozdítani minket a nyugalmi állapotból és összezavarni a fejünket - és eltávolítjuk az életünkből. Ha ezt túlságosan erős lépésnek érezzük, eredményes lehet a beszélgetés egy olyan pszichológussal, akiben a messzemenőkig megbízunk.

Ha új gyógyszert kell szednünk, tanácsos előre felkészülnünk arra, hogy milyen mellékhatásai vannak. Előfordulhat ugyanis, hogy szellemileg összezavar, elködösít: egyes antibiotikumok, inkontinenciára szedett gyógyszerek, de akár a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek is képesek erre, főként idősebb páciensek esetén. (Az antidepresszánsokat, fájdalomcsillapítókat és allergiagyógyszereket már nem is említjük.) Ha úgy gondoljuk, hogy gyógyszerünk tehet róla, beszéljünk azzal az orvossal, aki felírta és kérjünk tőle valamilyen eltérő hatóanyagú készítményt.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.