Menü

Nem feltétlenül az elbutulás jele, ha leblokkol az agyunk

Kellemetlen és sokunk számára jól ismert jelenség lehet az agyköd (más nevén "agyblokk"): ilyenkor nemcsak kis dolgokra nem emlékszünk, hanem úgy érezzük, mintha agyunk az elmúlt heteket egy paraván mögött töltötte volna.

Ha huzamosabb ideig érezzük, hogy agyunkon köd ül, akkor előfordulhat, hogy közel a klimax . A University of Rochester és a University of Illinois témába vágó kutatásai egyaránt azt állítják, hogy a 40 és 60 év közötti nők nehezebben tudnak fókuszálni és problémájuk van a munkamemóriával is (ez például a számolásra van kihatással). Mindez vélhetően a változó ösztrogénszint miatt van, ami miatt felfogásunk és észlelésünk is változik.

Korábbi kutatások szerint a depresszióval vagy bipoláris panaszokkal küzdő nők több időt töltenek el egy kognitív teszt kitöltésével, mint egészséges társaik. Az ilyen tesztek közben végzett agyszkenek arról árulkodnak, hogy az agy tesztkitöltésért felelős területei mindenkinél aktívak, de a depressziós vagy bipoláris páciensek között ez az aktivitás a szokásostól kileng: vagy nagyon erős vagy nagyon gyenge aktivitás tapasztalható náluk. Az orvosi feljegyzések szerint az ilyen panaszokkal küszködő páciensek gyógyszerszedés mellett sem érzik magukat szellemileg erősnek, akkor sem, ha hangulatuk és lelkiállapotuk indokolná ezt: ők nagyon gyakran hivatkoznak a ködös agy jelenségére.

A stresszes szituációk és élethelyzetek könnyen összezavarhatnak minket, könnyen érezhetjük úgy, hogy minden összemosódik előttünk. Nem is csoda, ugyanis egyértelműen bizonyítható: a stressz fizikailag és mentálisan korlátozza képességeinket. A legokosabb dolog, amit ilyenkor tehetünk, az, hogy megfigyeljük, mi életünkben az a tényező, ami ennyire képes kimozdítani minket a nyugalmi állapotból és összezavarni a fejünket - és eltávolítjuk az életünkből. Ha ezt túlságosan erős lépésnek érezzük, eredményes lehet a beszélgetés egy olyan pszichológussal, akiben a messzemenőkig megbízunk.

Ha új gyógyszert kell szednünk, tanácsos előre felkészülnünk arra, hogy milyen mellékhatásai vannak. Előfordulhat ugyanis, hogy szellemileg összezavar, elködösít: egyes antibiotikumok, inkontinenciára szedett gyógyszerek, de akár a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek is képesek erre, főként idősebb páciensek esetén. (Az antidepresszánsokat, fájdalomcsillapítókat és allergiagyógyszereket már nem is említjük.) Ha úgy gondoljuk, hogy gyógyszerünk tehet róla, beszéljünk azzal az orvossal, aki felírta és kérjünk tőle valamilyen eltérő hatóanyagú készítményt.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.