Nem feltétlenül az elbutulás jele, ha leblokkol az agyunk
- Dátum: 2023.12.04., 17:29
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- agyblokk, elérhetetlenség, empátia, energia, érzem, fàjdalom, figyelem, mentális feszültség
Kellemetlen és sokunk számára jól ismert jelenség lehet az agyköd (más nevén "agyblokk"): ilyenkor nemcsak kis dolgokra nem emlékszünk, hanem úgy érezzük, mintha agyunk az elmúlt heteket egy paraván mögött töltötte volna.
Ha huzamosabb ideig érezzük, hogy agyunkon köd ül, akkor előfordulhat, hogy közel a klimax . A University of Rochester és a University of Illinois témába vágó kutatásai egyaránt azt állítják, hogy a 40 és 60 év közötti nők nehezebben tudnak fókuszálni és problémájuk van a munkamemóriával is (ez például a számolásra van kihatással). Mindez vélhetően a változó ösztrogénszint miatt van, ami miatt felfogásunk és észlelésünk is változik.
Korábbi kutatások szerint a depresszióval vagy bipoláris panaszokkal küzdő nők több időt töltenek el egy kognitív teszt kitöltésével, mint egészséges társaik. Az ilyen tesztek közben végzett agyszkenek arról árulkodnak, hogy az agy tesztkitöltésért felelős területei mindenkinél aktívak, de a depressziós vagy bipoláris páciensek között ez az aktivitás a szokásostól kileng: vagy nagyon erős vagy nagyon gyenge aktivitás tapasztalható náluk. Az orvosi feljegyzések szerint az ilyen panaszokkal küszködő páciensek gyógyszerszedés mellett sem érzik magukat szellemileg erősnek, akkor sem, ha hangulatuk és lelkiállapotuk indokolná ezt: ők nagyon gyakran hivatkoznak a ködös agy jelenségére.
A stresszes szituációk és élethelyzetek könnyen összezavarhatnak minket, könnyen érezhetjük úgy, hogy minden összemosódik előttünk. Nem is csoda, ugyanis egyértelműen bizonyítható: a stressz fizikailag és mentálisan korlátozza képességeinket. A legokosabb dolog, amit ilyenkor tehetünk, az, hogy megfigyeljük, mi életünkben az a tényező, ami ennyire képes kimozdítani minket a nyugalmi állapotból és összezavarni a fejünket - és eltávolítjuk az életünkből. Ha ezt túlságosan erős lépésnek érezzük, eredményes lehet a beszélgetés egy olyan pszichológussal, akiben a messzemenőkig megbízunk.
Ha új gyógyszert kell szednünk, tanácsos előre felkészülnünk arra, hogy milyen mellékhatásai vannak. Előfordulhat ugyanis, hogy szellemileg összezavar, elködösít: egyes antibiotikumok, inkontinenciára szedett gyógyszerek, de akár a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek is képesek erre, főként idősebb páciensek esetén. (Az antidepresszánsokat, fájdalomcsillapítókat és allergiagyógyszereket már nem is említjük.) Ha úgy gondoljuk, hogy gyógyszerünk tehet róla, beszéljünk azzal az orvossal, aki felírta és kérjünk tőle valamilyen eltérő hatóanyagú készítményt.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.