A gyerekednek ártasz azzal, ha túl engedékeny vagy vele
- Dátum: 2024.01.16., 03:59
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bizonytalanság, engedékenység, félelem, gyermek, gyermeknevelés, oktatás, szülő
A gyerek irányába tanúsított állandó és érzékeny válasz- és szolgálatkészségünk természetes, szeretetteljes és odaadó magatartásnak tűnik, éppen ezért olyan könnyű beleesni a csapdájába. Kutatások szerint ugyanis az engedékeny szülők gyerekei éretlenek, önállótlanok és gyakran agresszívek is lehetnek.

Napjainkban a gyereknevelés sok tekintetben rugalmasabb az elmúlt évszázadok gyakorlatához képest. Merev időbeosztások és szabályok helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az igényszerű szükségletkielégítések és gondozási folyamatok. Ma már a síró csecsemőt ölbe vesszük, a két étkezési idő között megéhező gyereket pedig megetetjük. Ez a fajta szülői alkalmazkodás teszi lehetővé, különösen az első évben, hogy a gyerek érezze jó válaszkészségünket, és általa megerősödjön a kettőnk közötti kötelék.
Az állandó és minden helyzetre érvényes rugalmasságunknak ugyanakkor megvannak a hátulütői is, amivel ritkán számolunk. Bár az igényszerű szükségletkielégítések bizonyos helyzetekben egyértelmű előnyökkel járnak, túlzott alkalmazkodásunk a gyerek számára bizonytalanságot is tükrözhet, ami megingathatja a belénk vetett bizalmát. Ő még nem ismeri a világot, ezért nem elvárható, hogy biztosan tudja, mikor mire van szüksége. Számára az ismert keretek teremtik meg a kiszámíthatóság és biztonság érzését, ezeket pedig a szülők által gondosan végiggondolt és magabiztosan felállított szabályok alkotják. A gyerekeknek szükségük van szabályokra, hogy biztonságban érezhessék magukat és megtanuljanak alkalmazkodni az őket körülvevő környezethez, a társadalom normáihoz és kultúrájához.
Az engedékenység ártalmai

A múlt ismeretében nagy hangsúly kerül a túlságosan szigorú, irányító, autokrata nevelési stílus elkerülésére, miközben keveset hallunk az engedékeny nevelés szélsőségeinek hatásairól és jelentőségéről. Különösen azok választják könnyen (tudatosan vagy sem) a túlzottan megengedő szülői hozzáállást, akik megtapasztalták a szigorú, figyelmet és kompromisszumot nem ismerő nevelési attitűdöt.
Bizonytalan csapongások
Legtöbben persze tudatában vagyunk annak, hogy a túlzott engedékenység legalább annyira nem jó, mint a túlzott szigor. Valahol az arany középutat kellene megtalálni, ez azonban nehezebb, mint gondolná az ember. Hogy miként kezelünk egy helyzetet, függhet az aktuális környezeti feltételektől, a gyerek viselkedésétől és a mi hangulatunktól is.
Néha engedékenyek vagyunk azért, hogy elkerüljük a kínos helyzeteket, máskor meg éppen túl számonkérők és szigorúak, hogy valahogyan kiharcoljuk a nekünk járó tiszteletet.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?
Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?
Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?
A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?
Illik pénzt adni karácsonyra?
A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.