Menü

3 jelből egyszerűen megállapíthatod a személyiségzavart

Rosszul alkalmazkodó, gyenge kommunikációs készségekkel rendelkező emberekről sokan azonnal megállapítják, hogy valamilyen személyiségzavaruk van. Ezek viszont múló, pillanatnyi állapotot is takarhatnak. Alábbi cikkünkbe 3 jelet írtunk össze, melyekből biztosabb következtetést lehet levonni.

A személyiség az, ahogyan saját magunkat, másokat, illetve a környezetünk történéseit látjuk és reagálunk rájuk. Ehhez nagyban hozzájárulnak az öröklött vonások, valamint az életünk során magunkra halmozott szokásaink. Az utóbbi kihatással lehet arra, hogyan lépünk kapcsolatba másokkal. Például egy elnyomó környezetben felnőtt személy idősebb korában nehezebben nyílhat meg.

A rendellenes személyiséget nem lehet csupán pillanatnyi ismeretség alapján megállapítani, viszont sokan megteszik. Íme három olyan jel, melyekkel biztosabb diagnózist lehet felállítani egy-egy személyről!

1. Alapszintű viselkedés

Ha valamilyen személyiségzavarra utaló jelet tapasztalunk valakinél, attól még nem szabad egyből messzemenő következtetéseket levonni vele kapcsolatban. A személyiség alapja nagyjából 13 éves kor körül szilárdul meg, viszont a pillanatnyi állapotok félrevezethetők lehetnek. A diagnózis megállapításához tisztában kell lenni az illető múltjával, hiszen a tényleges problémáknak évek óta jelen kell lenniük.

Nem tudhatjuk, milyen helyzeteken megy keresztül az adott életszakaszában. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tizenéveseknél jellemző a nárcizmus és a hisztérikusság, ezek miatt viszont nem kell félelmet táplálni a jövőjüket illetően.

2. Rugalmatlanság

Miután az adott személy rádöbben, mennyi befolyásoló tényező volt a múltjában, ami esetleg rossz irányba terelhette, nem fordul segítségért és nem látja be a gondjait. Ez talán a patológiás nárcizmus példájával magyarázható legkönnyebben. A felsőbbrendűségérzéssel rendelkező ember inkább másra tereli a felelősséget ahelyett, hogy saját magát állítaná be hibásnak. A problémáit tagadja, hiszen máskülönben megremegne a túlzott magabiztossága.

3. Globális komplikációk

Egy korábbi példánkkal élve, a tizenévesek körében az ingerlékenység és a kihívást jelentő viselkedés gyakori problémát jelenthetnek. Ez viszont nem jelenti, hogy a szóban forgó fiatal passzív-agresszív viselkedési formákat vett fel, melyekkel a társadalom felé fordul. Sok anyuka és apuka a gyerekük tanáraitól megtudja, hogy a diák az osztálytársaival jól kijön, és semmi hasonló problémát nem mutat az intézményen belül.

Egy személyiségzavarral rendelkező ember az élete minden területén mutatná az adott jeleket, nem csak bizonyos környezetekben és társaságokban.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.