Menü

A stresszorok alkalmazkodási zavart okozhatnak

Alkalmazkodási zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen stresszor (stresszt okozó inger) hatására érzelmi vagy viselkedésbeli tünetek alakulnak ki, amelyek meghaladják a kiváltó ok miatt elvárható mértéket.

A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.

A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is. Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.

Az alkalmazkodási zavar sajátossága, hogy ha a stresszor maga megszűnik, akkor lassan a tüneteink is alábbhagynak.

Sokszor azonban nincs ilyen szerencsénk. Mit tehetünk ekkor? Alapvetően két dolgot: vagy a helyzeten változtatunk, vagy magunkon.

Például egy elmérgesedett munkahelyi konfliktusnál – ha ésszerűnek tűnik – megpróbálhatjuk a kollégákkal együtt megoldani a problémát. Ha ez nagyon reménytelen ügy, akkor felmondhatunk – vagyis kilépünk a helyzetből. Talán első pillantásra luxusnak tűnik, de több évnyi idegőrlő megoldatlan feszültség gyakran megágyaz a testi betegségeknek. Egy gyomorfekélyhez vagy magas vérnyomáshoz képest a kisebbik rossznak tűnik a felmondás egy jobb állás reményében.

A problémához a másik irányból közelítünk akkor, amikor saját magunkon próbálunk meg változtatni. Rövidtávon a saját szorongásunkat tudjuk időlegesen csökkenteni, pl. meditációval, relaxációval. Hosszabb távon viszont azzal segítünk magunkon, ha az önismeretünket mélyítjük el, ha megkérdezzük magunktól, hogy ez a helyzet miért érint bennünket ennyire érzékenyen.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.

Mielőtt elindulsz nyaralni, ezeket ellenőrizd a lakásban

Nyaralás előtt ne csak a bőröndöt pakoljuk be, hanem készítsük fel otthonunkat is a távollétre.

Az edzőpark nem játszótér – hogyan használjuk biztonságosan a közösségi sporttereket?

Az elmúlt években egyre több szabadtéri edzőpark épült országszerte. Ezek a modern sportterek remek lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik szeretnének egészségesebben élni, rendszeresen mozogni, vagy egyszerűen csak kiszakadni a mindennapok rohanásából.