Menü

Lelki éhség nyomában

A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia és a bulimia. Nemcsak a fiataloknál, hanem minden korosztálynál jelentkeznek, mégpedig túlnyomórészt a nők körében. Becslések szerint napjainkban 15-30 éves korban minden 100 nőből egy anorexiás. Ugyanakkor egyre gyakrabban üti fel fejét a férfiak körében.

Az anorexiás és a bulimiás betegek számára az evés bűntudattal jár. Az egyik már eleve elutasítja a táplálékot, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja és utána szabadul meg tőle.

Ha nem csúszik az étel – anorexia

Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózis, pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése, a nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. Az ebben szenvedő betegek rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyuknak 25–30 százalékát is elveszítik, és még mindig visszataszítóan kövérnek látják magukat. Becslések szerint minden századik 16-18 éves lány anorexiás.

Határtalan falánkság – bulimia

A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, kórosan félnek az elhízástól. Ezért rengeteget esznek, majd hánytatják magukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy bulimiás lány önvallomása:

„A kudarcokat mindig hatalmas zabálások követték, majd jött a fájdalmas bűntudat. Egyszer hányásig ettem magam, emlékszem, valami mogyorós-diós sütiből faltam be fél tepsinyit. Borzalmasan éreztem magam, viszont a hányás után megkönnyebbültem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel bármiből ehetek bármennyit, és még fogyok is tőle.”

A bulimiások 80 százaléka kezelés nélkül marad, mivel a betegségnek nincsenek külső tünetei. Ám számolniuk kell a gyakori hányás következtében fogszuvasodással. Súlyosabb esetekben a túl lassú szívverés és nagyon alacsony vérnyomás hosszútávon megnöveli a szívroham valószínűségét, illetve gyomor és nyelőcső perforációja is előfordulhat. A bevitt folyadék mennyiségének csökkenése pedig a máj leállását okozhatja. Szélsőséges esetekben halálhoz is vezethet.

Kiváltó okai

Az étkezési zavarok leggyakoribb kiváltó okai a depresszió, a családi problémák, vagy pedig az alacsony önbizalom. Kutatások szerint a falási rohamoktól szenvedő beteg a lelkében érzett pszichés ürességet próbálja étellel megtölteni. Ez a reakció akár a gyermekkorból is eredeztethető. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a bajt. Nem csoda, hogy a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha bármi okból rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a mentsvára.

A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a társadalmunkban elvárt szépségideáloknak is. Hiszen karcsúnál karcsúbb lányok kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk a magazinok divathasábjairól.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?