Lelki éhség nyomában
- Dátum: 2024.01.28., 16:32
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- divat, energiamegvonás, karcsúság, kövérség, szépség, szépségideál, társadalom, vékonyság
A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia és a bulimia. Nemcsak a fiataloknál, hanem minden korosztálynál jelentkeznek, mégpedig túlnyomórészt a nők körében. Becslések szerint napjainkban 15-30 éves korban minden 100 nőből egy anorexiás. Ugyanakkor egyre gyakrabban üti fel fejét a férfiak körében.

Az anorexiás és a bulimiás betegek számára az evés bűntudattal jár. Az egyik már eleve elutasítja a táplálékot, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja és utána szabadul meg tőle.
Ha nem csúszik az étel – anorexia
Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózis, pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése, a nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. Az ebben szenvedő betegek rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyuknak 25–30 százalékát is elveszítik, és még mindig visszataszítóan kövérnek látják magukat. Becslések szerint minden századik 16-18 éves lány anorexiás.
Határtalan falánkság – bulimia

A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, kórosan félnek az elhízástól. Ezért rengeteget esznek, majd hánytatják magukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy bulimiás lány önvallomása:
„A kudarcokat mindig hatalmas zabálások követték, majd jött a fájdalmas bűntudat. Egyszer hányásig ettem magam, emlékszem, valami mogyorós-diós sütiből faltam be fél tepsinyit. Borzalmasan éreztem magam, viszont a hányás után megkönnyebbültem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel bármiből ehetek bármennyit, és még fogyok is tőle.”
A bulimiások 80 százaléka kezelés nélkül marad, mivel a betegségnek nincsenek külső tünetei. Ám számolniuk kell a gyakori hányás következtében fogszuvasodással. Súlyosabb esetekben a túl lassú szívverés és nagyon alacsony vérnyomás hosszútávon megnöveli a szívroham valószínűségét, illetve gyomor és nyelőcső perforációja is előfordulhat. A bevitt folyadék mennyiségének csökkenése pedig a máj leállását okozhatja. Szélsőséges esetekben halálhoz is vezethet.

Kiváltó okai
Az étkezési zavarok leggyakoribb kiváltó okai a depresszió, a családi problémák, vagy pedig az alacsony önbizalom. Kutatások szerint a falási rohamoktól szenvedő beteg a lelkében érzett pszichés ürességet próbálja étellel megtölteni. Ez a reakció akár a gyermekkorból is eredeztethető. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a bajt. Nem csoda, hogy a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha bármi okból rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a mentsvára.
A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a társadalmunkban elvárt szépségideáloknak is. Hiszen karcsúnál karcsúbb lányok kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk a magazinok divathasábjairól.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).