Menü
  • Elme és lélek
  • Lelki éhség nyomában

Lelki éhség nyomában

A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia és a bulimia. Nemcsak a fiataloknál, hanem minden korosztálynál jelentkeznek, mégpedig túlnyomórészt a nők körében. Becslések szerint napjainkban 15-30 éves korban minden 100 nőből egy anorexiás. Ugyanakkor egyre gyakrabban üti fel fejét a férfiak körében.

Az anorexiás és a bulimiás betegek számára az evés bűntudattal jár. Az egyik már eleve elutasítja a táplálékot, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja és utána szabadul meg tőle.

Ha nem csúszik az étel – anorexia

Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózis, pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése, a nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. Az ebben szenvedő betegek rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyuknak 25–30 százalékát is elveszítik, és még mindig visszataszítóan kövérnek látják magukat. Becslések szerint minden századik 16-18 éves lány anorexiás.

Határtalan falánkság – bulimia

A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, kórosan félnek az elhízástól. Ezért rengeteget esznek, majd hánytatják magukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy bulimiás lány önvallomása:

„A kudarcokat mindig hatalmas zabálások követték, majd jött a fájdalmas bűntudat. Egyszer hányásig ettem magam, emlékszem, valami mogyorós-diós sütiből faltam be fél tepsinyit. Borzalmasan éreztem magam, viszont a hányás után megkönnyebbültem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel bármiből ehetek bármennyit, és még fogyok is tőle.”

A bulimiások 80 százaléka kezelés nélkül marad, mivel a betegségnek nincsenek külső tünetei. Ám számolniuk kell a gyakori hányás következtében fogszuvasodással. Súlyosabb esetekben a túl lassú szívverés és nagyon alacsony vérnyomás hosszútávon megnöveli a szívroham valószínűségét, illetve gyomor és nyelőcső perforációja is előfordulhat. A bevitt folyadék mennyiségének csökkenése pedig a máj leállását okozhatja. Szélsőséges esetekben halálhoz is vezethet.

Kiváltó okai

Az étkezési zavarok leggyakoribb kiváltó okai a depresszió, a családi problémák, vagy pedig az alacsony önbizalom. Kutatások szerint a falási rohamoktól szenvedő beteg a lelkében érzett pszichés ürességet próbálja étellel megtölteni. Ez a reakció akár a gyermekkorból is eredeztethető. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a bajt. Nem csoda, hogy a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha bármi okból rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a mentsvára.

A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a társadalmunkban elvárt szépségideáloknak is. Hiszen karcsúnál karcsúbb lányok kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk a magazinok divathasábjairól.

  • A rovat további cikkei

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.