Menü

Lelki éhség nyomában

A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia és a bulimia. Nemcsak a fiataloknál, hanem minden korosztálynál jelentkeznek, mégpedig túlnyomórészt a nők körében. Becslések szerint napjainkban 15-30 éves korban minden 100 nőből egy anorexiás. Ugyanakkor egyre gyakrabban üti fel fejét a férfiak körében.

Az anorexiás és a bulimiás betegek számára az evés bűntudattal jár. Az egyik már eleve elutasítja a táplálékot, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja és utána szabadul meg tőle.

Ha nem csúszik az étel – anorexia

Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózis, pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése, a nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. Az ebben szenvedő betegek rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyuknak 25–30 százalékát is elveszítik, és még mindig visszataszítóan kövérnek látják magukat. Becslések szerint minden századik 16-18 éves lány anorexiás.

Határtalan falánkság – bulimia

A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, kórosan félnek az elhízástól. Ezért rengeteget esznek, majd hánytatják magukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy bulimiás lány önvallomása:

„A kudarcokat mindig hatalmas zabálások követték, majd jött a fájdalmas bűntudat. Egyszer hányásig ettem magam, emlékszem, valami mogyorós-diós sütiből faltam be fél tepsinyit. Borzalmasan éreztem magam, viszont a hányás után megkönnyebbültem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel bármiből ehetek bármennyit, és még fogyok is tőle.”

A bulimiások 80 százaléka kezelés nélkül marad, mivel a betegségnek nincsenek külső tünetei. Ám számolniuk kell a gyakori hányás következtében fogszuvasodással. Súlyosabb esetekben a túl lassú szívverés és nagyon alacsony vérnyomás hosszútávon megnöveli a szívroham valószínűségét, illetve gyomor és nyelőcső perforációja is előfordulhat. A bevitt folyadék mennyiségének csökkenése pedig a máj leállását okozhatja. Szélsőséges esetekben halálhoz is vezethet.

Kiváltó okai

Az étkezési zavarok leggyakoribb kiváltó okai a depresszió, a családi problémák, vagy pedig az alacsony önbizalom. Kutatások szerint a falási rohamoktól szenvedő beteg a lelkében érzett pszichés ürességet próbálja étellel megtölteni. Ez a reakció akár a gyermekkorból is eredeztethető. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a bajt. Nem csoda, hogy a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha bármi okból rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a mentsvára.

A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a társadalmunkban elvárt szépségideáloknak is. Hiszen karcsúnál karcsúbb lányok kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk a magazinok divathasábjairól.

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?