Menü

Lelki éhség nyomában

A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia és a bulimia. Nemcsak a fiataloknál, hanem minden korosztálynál jelentkeznek, mégpedig túlnyomórészt a nők körében. Becslések szerint napjainkban 15-30 éves korban minden 100 nőből egy anorexiás. Ugyanakkor egyre gyakrabban üti fel fejét a férfiak körében.

Az anorexiás és a bulimiás betegek számára az evés bűntudattal jár. Az egyik már eleve elutasítja a táplálékot, mert fél, hogy elhízik, a másik nem tud ellenállni, elfogyasztja és utána szabadul meg tőle.

Ha nem csúszik az étel – anorexia

Az "anorexia nervosa" orvosi diagnózis, pszichés eredetű étvágytalanságot jelent. Az anorexia szó szerinti jelentése az étvágy elvesztése, a nervosa kiegészítés a betegség pszichés (idegi) eredetére utal. Az ebben szenvedő betegek rettegnek az elhízástól, annak ellenére, hogy az esetek többségében eleve normális testalkatúak. Önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyuknak 25–30 százalékát is elveszítik, és még mindig visszataszítóan kövérnek látják magukat. Becslések szerint minden századik 16-18 éves lány anorexiás.

Határtalan falánkság – bulimia

A bulimia háromszor gyakoribb, mint az anorexia. A bulimiások az anorexiásokhoz hasonlóan állandóan testsúlyukkal foglalkoznak, kórosan félnek az elhízástól. Ezért rengeteget esznek, majd hánytatják magukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy bulimiás lány önvallomása:

„A kudarcokat mindig hatalmas zabálások követték, majd jött a fájdalmas bűntudat. Egyszer hányásig ettem magam, emlékszem, valami mogyorós-diós sütiből faltam be fél tepsinyit. Borzalmasan éreztem magam, viszont a hányás után megkönnyebbültem. Rájöttem, hogy ezzel a módszerrel bármiből ehetek bármennyit, és még fogyok is tőle.”

A bulimiások 80 százaléka kezelés nélkül marad, mivel a betegségnek nincsenek külső tünetei. Ám számolniuk kell a gyakori hányás következtében fogszuvasodással. Súlyosabb esetekben a túl lassú szívverés és nagyon alacsony vérnyomás hosszútávon megnöveli a szívroham valószínűségét, illetve gyomor és nyelőcső perforációja is előfordulhat. A bevitt folyadék mennyiségének csökkenése pedig a máj leállását okozhatja. Szélsőséges esetekben halálhoz is vezethet.

Kiváltó okai

Az étkezési zavarok leggyakoribb kiváltó okai a depresszió, a családi problémák, vagy pedig az alacsony önbizalom. Kutatások szerint a falási rohamoktól szenvedő beteg a lelkében érzett pszichés ürességet próbálja étellel megtölteni. Ez a reakció akár a gyermekkorból is eredeztethető. Sok anya esik abba a hibába, hogy ha gyermeke sír, etetéssel igyekszik orvosolni a bajt. Nem csoda, hogy a kicsi felnőtt korában is evéssel igyekszik majd magán segíteni, ha bármi okból rosszul érzi magát, vagyis az evés lesz a mentsvára.

A betegség kialakulásában jelentős szerepe van a társadalmunkban elvárt szépségideáloknak is. Hiszen karcsúnál karcsúbb lányok kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk a magazinok divathasábjairól.

Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene

Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?