Menü

A szülés utáni depresszió

A különböző hangulati zavarok, illetve a depresszió előfordulási aránya a terhes nők körében 10-15% körül mozog, míg a gyermeküket éppen megszült nők mintegy 10%-a szenved a szülés utáni (postpartum) depresszióban.

A szülés utáni depresszióban szenvedőkre a depresszió klasszikus tünetei mellett a terhességgel, a gyermek gondozásával kapcsolatos jellemzők is társulnak. A leggyakoribb tünetek a következők:

értéktelenség érzése

bűntudat, szégyen érzése

az anyai szereppel kapcsolatos szorongás, félelmek

kiüresedettség érzés, fáradtság, enerváltság

örömtelenség, érdektelenség

túlzott ingerlékenység és fáradékonyság

alvászavarok (kevés alvás vagy éppen aluszékonyság)

koncentrációs és memória zavarok, feledékenység

szorongás

negatív gondolatok, túlzott félelem attól, hogy a babával valami rossz dolog történik

félelem a kontrollvesztéstől

a baba iránti túlzott aggodalom vagy érdektelenség

lassú döntéshozatal, önállótlanság

a gondolkodás beszűkülése

kilátástalanság, illetve kiszolgáltatottság érzés

A depresszió hatása a magzatra és az újszülöttre

A depressziós állapot az édesanyák pszichés egészségén túl a magzat ill. a csecsemő fejlődésére is komoly hatást gyakorol. A terhesség időszakában anya és születendő gyermeke nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben vett szimbiózisban él együtt, amely együvé-tartozás a születés után fokozatosan enyhül a kisbaba fejlődésének és önállósodási törekvéseinek köszönhetően.

A magzati időszak, illetve az első 2 év ilyen szempontból kiemelten érzékeny, kritikus időszak a gyermek fejlődését tekintve. Mindez azért fontos, mert a terhesség alatti illetve a szülés utáni depresszió ebben az időszakban jelentkezik és nehezíti meg az édesanyák, ezáltal pedig gyermekeik életét és fejlődését is, illetve fokozott stresszártalmakkal jár a magzatra, illetve a csecsemőre nézve.

A korai anya-gyermek kapcsolat alakulását az anya depressziója alapjaiban határozza meg, hiszen a csecsemő az első időszakban, kizárólag anyja által képes meghatározni magát, illetve belső, ösztönös szorongásaira, valamint a stresszhelyzetekre is édesanyjától várja a megoldást. Ha ilyenkor egy érzelmileg megterhelt, szorongó, bizonytalan, túlzottan érzékeny, illetve érzelmileg nehezen elérhető anyukával találkoznak a gyermek igényei, akkor akár jelentős, életreszóló fejlődési és kötődési zavarok alakulhatnak ki a babában.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.