A szülés utáni depresszió
- Dátum: 2024.01.29., 07:48
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- anyuka, depresszió, elengedés, fájdalom, fejlődés, kötődés, rossz közérzet, stresszhelyzet, szorongás
A különböző hangulati zavarok, illetve a depresszió előfordulási aránya a terhes nők körében 10-15% körül mozog, míg a gyermeküket éppen megszült nők mintegy 10%-a szenved a szülés utáni (postpartum) depresszióban.
A szülés utáni depresszióban szenvedőkre a depresszió klasszikus tünetei mellett a terhességgel, a gyermek gondozásával kapcsolatos jellemzők is társulnak. A leggyakoribb tünetek a következők:
értéktelenség érzése
bűntudat, szégyen érzése
az anyai szereppel kapcsolatos szorongás, félelmek
kiüresedettség érzés, fáradtság, enerváltság
örömtelenség, érdektelenség
túlzott ingerlékenység és fáradékonyság
alvászavarok (kevés alvás vagy éppen aluszékonyság)
koncentrációs és memória zavarok, feledékenység
szorongás
negatív gondolatok, túlzott félelem attól, hogy a babával valami rossz dolog történik
félelem a kontrollvesztéstől
a baba iránti túlzott aggodalom vagy érdektelenség
lassú döntéshozatal, önállótlanság
a gondolkodás beszűkülése
kilátástalanság, illetve kiszolgáltatottság érzés
A depresszió hatása a magzatra és az újszülöttre
A depressziós állapot az édesanyák pszichés egészségén túl a magzat ill. a csecsemő fejlődésére is komoly hatást gyakorol. A terhesség időszakában anya és születendő gyermeke nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben vett szimbiózisban él együtt, amely együvé-tartozás a születés után fokozatosan enyhül a kisbaba fejlődésének és önállósodási törekvéseinek köszönhetően.
A magzati időszak, illetve az első 2 év ilyen szempontból kiemelten érzékeny, kritikus időszak a gyermek fejlődését tekintve. Mindez azért fontos, mert a terhesség alatti illetve a szülés utáni depresszió ebben az időszakban jelentkezik és nehezíti meg az édesanyák, ezáltal pedig gyermekeik életét és fejlődését is, illetve fokozott stresszártalmakkal jár a magzatra, illetve a csecsemőre nézve.
A korai anya-gyermek kapcsolat alakulását az anya depressziója alapjaiban határozza meg, hiszen a csecsemő az első időszakban, kizárólag anyja által képes meghatározni magát, illetve belső, ösztönös szorongásaira, valamint a stresszhelyzetekre is édesanyjától várja a megoldást. Ha ilyenkor egy érzelmileg megterhelt, szorongó, bizonytalan, túlzottan érzékeny, illetve érzelmileg nehezen elérhető anyukával találkoznak a gyermek igényei, akkor akár jelentős, életreszóló fejlődési és kötődési zavarok alakulhatnak ki a babában.
A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető
A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.