Menü
  • Baba-mama-család
  • A szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszió

A különböző hangulati zavarok, illetve a depresszió előfordulási aránya a terhes nők körében 10-15% körül mozog, míg a gyermeküket éppen megszült nők mintegy 10%-a szenved a szülés utáni (postpartum) depresszióban.

A szülés utáni depresszióban szenvedőkre a depresszió klasszikus tünetei mellett a terhességgel, a gyermek gondozásával kapcsolatos jellemzők is társulnak. A leggyakoribb tünetek a következők:

értéktelenség érzése

bűntudat, szégyen érzése

az anyai szereppel kapcsolatos szorongás, félelmek

kiüresedettség érzés, fáradtság, enerváltság

örömtelenség, érdektelenség

túlzott ingerlékenység és fáradékonyság

alvászavarok (kevés alvás vagy éppen aluszékonyság)

koncentrációs és memória zavarok, feledékenység

szorongás

negatív gondolatok, túlzott félelem attól, hogy a babával valami rossz dolog történik

félelem a kontrollvesztéstől

a baba iránti túlzott aggodalom vagy érdektelenség

lassú döntéshozatal, önállótlanság

a gondolkodás beszűkülése

kilátástalanság, illetve kiszolgáltatottság érzés

A depresszió hatása a magzatra és az újszülöttre

A depressziós állapot az édesanyák pszichés egészségén túl a magzat ill. a csecsemő fejlődésére is komoly hatást gyakorol. A terhesség időszakában anya és születendő gyermeke nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben vett szimbiózisban él együtt, amely együvé-tartozás a születés után fokozatosan enyhül a kisbaba fejlődésének és önállósodási törekvéseinek köszönhetően.

A magzati időszak, illetve az első 2 év ilyen szempontból kiemelten érzékeny, kritikus időszak a gyermek fejlődését tekintve. Mindez azért fontos, mert a terhesség alatti illetve a szülés utáni depresszió ebben az időszakban jelentkezik és nehezíti meg az édesanyák, ezáltal pedig gyermekeik életét és fejlődését is, illetve fokozott stresszártalmakkal jár a magzatra, illetve a csecsemőre nézve.

A korai anya-gyermek kapcsolat alakulását az anya depressziója alapjaiban határozza meg, hiszen a csecsemő az első időszakban, kizárólag anyja által képes meghatározni magát, illetve belső, ösztönös szorongásaira, valamint a stresszhelyzetekre is édesanyjától várja a megoldást. Ha ilyenkor egy érzelmileg megterhelt, szorongó, bizonytalan, túlzottan érzékeny, illetve érzelmileg nehezen elérhető anyukával találkoznak a gyermek igényei, akkor akár jelentős, életreszóló fejlődési és kötődési zavarok alakulhatnak ki a babában.

  • A rovat további cikkei

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni

Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.