Az érzelmi evés lelki háttere
- Dátum: 2024.02.01., 17:45
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- bánat, csipeget, édesség, egészségtelen szokások, elhatározás, érzelmi evés, érzelmi feszültség, feltár, habzsol, hangulat, lelki háttér, nasi, öröm, rágcsi, stressz, szakember, újévi fogadalom
Azt nem tudom, hogy az újévi fogadalmak és a januári lelkesedés tart-e még – ilyenkor ugye az elhatározások jelentős része a fogyás, életmódváltás felé irányul, egészségtelen szokásokkal való felszámolásról szól, aztán van, akinek ideig óráig sikerül ezt megtartani, hiszen elég egy születésnap, céges buli, vendégség vagy akár egy feszültebb, stresszesebb időszak, érzelmi kilengés és máris borul a szépen felépített terv.
Mi is az az érzelmi evés? Ha röviden szeretném megválaszolni, akkor azt mondanám, hogy egy bizonyos érzelmi feszültséget, munkahelyi stresszhelyzetet próbálunk azonnal orvosolni habzsolással, édességfogyasztással, tehát az ok nem a valódi éhség, hanem sokkal inkább pótcselekvés, amit komoly lelkiismeretfurdalás követ.

Nem lenne igaz azt állítani, hogy ez senkivel nem fordul elő időnként, a baj akkor van, ha minden érzelmi feszültséget az evéssel próbálunk meg csillapítani.
Eszegetünk örömünkben, csipegetünk bánatunkban, nassolunk, ha idegesek vagyunk, habzsolunk, ha érzelmi trauma ér, tehát automatikusan a hűtő felé fordulunk, amikor nem tudjuk kezelni hirtelen a hangulatainkat.
Mitől alakulhat ki az érzelmi evés?
A szakemberek szerint amiatt, hogy nem lett felismerve, azonosítva a kiváltó ok, ami miatt az egész elkezdődött és megszokássá vált a megoldáskeresés helyett azonnali örömforrásba menekülni, másrészt a helyzeten csak tovább ront, hogy az érzelmi evő az emiatt érzett lelkifurdalást és frusztrációt további evéssel vezeti le, emiatt pedig még jobban haragszik magára, és még többet eszik. Az ördögi kör pedig nem ér véget.
Az érzelmi evést nemcsak bánat és szomorúság válthatja ki, hanem az érzelmek széles skálája, reagálhatunk evéssel a pozitív eseményekre is.
Mit eszünk ilyenkor?
Stresszes helyzetekben leggyakrabban a csokihoz/chipshez/gumicukorhoz/ nyúlunk, édességet keresünk, gyors szénhidrátot, de sokszor az édes után sós nasit kívánunk és a végén már mindent habzsolhat az illető egyszerre is.
Ennek eredményeképp egészségügyi problémák jelennek meg, folyton probléma lesz a testsúllyal, belekeveredünk a diéták útvesztőjébe, drasztikus megoldásokkal akarjuk megoldani a helyzetet és a végén újra összevissza eszünk.

Mit tehetünk ez ellen?
A válasz nem bonyolult és nem is nehezen bevezethető.
Mielőtt az evésbe menekülnénk, csak adjunk magunknak néhány percet, hogy átgondoljuk, miért is hiányzik most az a csoki, miért is kell azonnal az a chips, mi zaklatott fel, miért reagálunk így, valóban csak ez az egyetlen megoldás? Valóban éhesek vagyunk? Biztos, hogy
ez segít? Erősebb nálunk egy zacskó mogyoró? A pillanatnyi élvezetnek mi lesz az ára a későbbiekben?
Ha tudjuk, szakítsuk meg ezt a folyamatot és tegyünk át a stresszlevezetés módját egy kiadós sétába, kocogásba, menjünk el otthonról vagy fogjunk meg egy súlyzót, kettlebellt, tereljük azonnal a gondolatot más irányba! Cselekedjünk és ha más nem segít, menjünk el otthonról, menjünk ki a konyhából, álljunk ki pár percre a friss levegőre, gondoljuk át újra és újra. Ezzel időt nyerünk.

Ha mélyebb a probléma és kevés a megoldáshoz a tudatosabb élet, akkor étkezési zavarról beszélünk, melyhez már szakember segítsége kell, aki elsősorban a kiváltó okot ismeri fel.
Az érzelmi evés lelki hátteréről az egyik legjobb könyv Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című kiváló könyv, ez nem reklám, csak olvastam és úgy látom, hogy az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be nagyon olvasmányosan, érthetően összefoglalva.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?
Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?
A zene hatása az agyműködésre
A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.
Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?
A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.
Hogyan születtek a hungarikumok?
A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.