Menü
  • Életmód
  • Mi a jó alvás titka?

Mi a jó alvás titka?

Mi a jó alvás titka? Az ideális hőmérséklet, a megfelelő matrac, egy kényelmes póz, esetleg más körülmények?

Az alvás nagyon fontos az idegrendszer, a szervezet megfelelő működéséhez. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet. Az alvás során töltjük fel szervezetünk energiaraktárait, ekkor dolgozzuk fel a minket ért eseményeket. A testi- és lelki egészséghez elengedhetetlen az elegendő mennyiségű pihentető alvás. Pihenésünk minőségét befolyásolják bizonyos körülmények, például az egészséges alvási szokások kialakítása, az alvás mennyisége, a matrac minősége, számít, mit eszünk vagy iszunk alvás előtt és természetesen a hálószoba hőmérséklete sem mindegy.

Szakemberek szerint a megfelelő alváshoz egyik elődleges szempont a hőmérséklet, ami a hálóhelyiség esetén 18-19°C vagy akörüli.

A test hőmérséklete alvás közben fokozatosan csökken, ezt pedig a hűvös szobahőmérséklet segíti, így könnyebb az elalvás és pihentetőbb az éjszaka.

Mi a helyzet a kisgyerekekkel?

A kisgyerekek esetében természetesen pár fokkal magasabb hőmérséklet az ideális, de ők sem igénylik a túlfűtött szobát, magas hőmérsékletet.

Sokan azt gondolják, hogy ha kisbaba érkezik, akkor nagy melegre van szükség, nehogy megfázzon, de ez tévedés. Ugyan néhány fokkal feljebb kell venni a hőmérsékletet, de a 18 és 20 °C közötti éjszakai hőmérséklet teljesen ideális a kisbabák számára is. Ami a legfontosabb, hogy a baba éjszaka a hőmérséklethez megfelelően fel legyen öltöztetve és be is legyen takarva, vagy adjunk rá hálózsákot.

A kisgyermekek túlhevülése megemelheti a hirtelen bölcsőhalál (SIDS) esélyét. A csecsemők még nem tudják olyan jól szabályozni a saját testhőmérsékletüket, mint a felnőttek.

Ha nehezen tudjuk eldönteni megfelelőek e a hőmérsékleti körülmények a kicsik számára, akkor alvás közben érintsük meg a gyermek tarkóját vagy hasát: ha a bőre forró vagy izzadt, akkor vegyünk le egy réteg ruhát róla.

Az alváshoz ideális hőmérséklet egészen pontosan a 18,3 °C, ezt pedig kutatók biológiai működésünkkel magyarázzák, így nem véletlen, hogy a forró nyári napokon sokan alvászavarokról számolnak be. A túl meleg vagy a túl hideg hálószoba megzavarhatja az alvást!

Mi történik, ha túl melegben alszunk?

A túl meleg hőmérsékletű hálószoba nyugtalan alváshoz vezethet, de már az elalvást megnehezítheti.

Az mindegy, hogy milyen pózban alszunk?

Nem igazán. Tanulmányok szerint a testhelyzetnek óriási jelentősége van, ugyanis nem mindegy, hogy a bal vagy a jobb oldalunkon alszunk-e. Az orvosok a bal oldalunkon való alvást javasolják, ugyanis így hatékonyabb a nyirokrendszer. Ha jobb oldalunkon alszunk, akkor ugyanez a szívünknek plusz energiabefektetéssel jár.

Ha jobb oldalunkon alszunk, utat engedünk a gyomorsav áramlásának a nyelőcsőbe, amely a legfőbb okozója a savas refluxnak.

Semmilyen krém, masszázs, olaj, fiatalító program vagy „csodashake”, fogyibogyó vagy étrendkiegészítő tabletta nem ér semmit a fiatalságunk és alakunk, fittségünk és egészségünk megőrzéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű pihentető alvás nélkül. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet.

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.