Menü

Mi a jó alvás titka?

Mi a jó alvás titka? Az ideális hőmérséklet, a megfelelő matrac, egy kényelmes póz, esetleg más körülmények?

Az alvás nagyon fontos az idegrendszer, a szervezet megfelelő működéséhez. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet. Az alvás során töltjük fel szervezetünk energiaraktárait, ekkor dolgozzuk fel a minket ért eseményeket. A testi- és lelki egészséghez elengedhetetlen az elegendő mennyiségű pihentető alvás. Pihenésünk minőségét befolyásolják bizonyos körülmények, például az egészséges alvási szokások kialakítása, az alvás mennyisége, a matrac minősége, számít, mit eszünk vagy iszunk alvás előtt és természetesen a hálószoba hőmérséklete sem mindegy.

Szakemberek szerint a megfelelő alváshoz egyik elődleges szempont a hőmérséklet, ami a hálóhelyiség esetén 18-19°C vagy akörüli.

A test hőmérséklete alvás közben fokozatosan csökken, ezt pedig a hűvös szobahőmérséklet segíti, így könnyebb az elalvás és pihentetőbb az éjszaka.

Mi a helyzet a kisgyerekekkel?

A kisgyerekek esetében természetesen pár fokkal magasabb hőmérséklet az ideális, de ők sem igénylik a túlfűtött szobát, magas hőmérsékletet.

Sokan azt gondolják, hogy ha kisbaba érkezik, akkor nagy melegre van szükség, nehogy megfázzon, de ez tévedés. Ugyan néhány fokkal feljebb kell venni a hőmérsékletet, de a 18 és 20 °C közötti éjszakai hőmérséklet teljesen ideális a kisbabák számára is. Ami a legfontosabb, hogy a baba éjszaka a hőmérséklethez megfelelően fel legyen öltöztetve és be is legyen takarva, vagy adjunk rá hálózsákot.

A kisgyermekek túlhevülése megemelheti a hirtelen bölcsőhalál (SIDS) esélyét. A csecsemők még nem tudják olyan jól szabályozni a saját testhőmérsékletüket, mint a felnőttek.

Ha nehezen tudjuk eldönteni megfelelőek e a hőmérsékleti körülmények a kicsik számára, akkor alvás közben érintsük meg a gyermek tarkóját vagy hasát: ha a bőre forró vagy izzadt, akkor vegyünk le egy réteg ruhát róla.

Az alváshoz ideális hőmérséklet egészen pontosan a 18,3 °C, ezt pedig kutatók biológiai működésünkkel magyarázzák, így nem véletlen, hogy a forró nyári napokon sokan alvászavarokról számolnak be. A túl meleg vagy a túl hideg hálószoba megzavarhatja az alvást!

Mi történik, ha túl melegben alszunk?

A túl meleg hőmérsékletű hálószoba nyugtalan alváshoz vezethet, de már az elalvást megnehezítheti.

Az mindegy, hogy milyen pózban alszunk?

Nem igazán. Tanulmányok szerint a testhelyzetnek óriási jelentősége van, ugyanis nem mindegy, hogy a bal vagy a jobb oldalunkon alszunk-e. Az orvosok a bal oldalunkon való alvást javasolják, ugyanis így hatékonyabb a nyirokrendszer. Ha jobb oldalunkon alszunk, akkor ugyanez a szívünknek plusz energiabefektetéssel jár.

Ha jobb oldalunkon alszunk, utat engedünk a gyomorsav áramlásának a nyelőcsőbe, amely a legfőbb okozója a savas refluxnak.

Semmilyen krém, masszázs, olaj, fiatalító program vagy „csodashake”, fogyibogyó vagy étrendkiegészítő tabletta nem ér semmit a fiatalságunk és alakunk, fittségünk és egészségünk megőrzéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű pihentető alvás nélkül. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet.

Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek

A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

Szomatikus jin-jang jóga

A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?

Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.