Menü

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Ösztönösen tudjuk, mi a jó

Egy fárasztó nap után lazító fürdőt veszünk, ha szomorúak vagyunk, odahívjuk a cicánkat vagy kutyánkat és megsimogatjuk. Aki dühös, sokszor nekiáll a tűzhely súrolásának, vagy kocogással vezeti le feszültségét - ilyenkor a tűzhely csak úgy ragyog, a szokásos távot pedig sokkal hamarabb lefutjuk. Ezek jó módszerek a stressz oldására. A megnyugtatás eszközét már a csecsemők és a kisgyerekek is gyakorolják, amikor ujjukat szopják, hogy hamarabb elaludjanak.

Érzelmi rugalmasságra

Legalább olyan fontos, mint a testé, ha nem fontosabb. Az elhárító gyakorlatokat állandóan végezni kell, hogy felkészülten érjen bennünket egy esetleges lelki megrázkódtatás. Így tudjuk racionálisan nézni a dolgokat, érzelmek helyett észérvek alapján meghozni döntéseinket. Így tudjuk a nehézségek ellenére - amennyire csak lehet - élvezni a mindennapokat. Van, akinek az ima segít, másoknak nyugtató zene hallgatása, egy romantikus film vagy könyv megnézése, elolvasása. Megint más akkor tud ellazulni, ha otthon beteszi kedvenc CD-jét, és kitombolja magát.

Napi fél óra

Pszichológusok szerint napi 30 perc szükséges ahhoz, hogy ráállítsuk magunkat a pozitív gondolatokra. A legjobb reggel, mielőtt elindul a nap. Ekkor kell megadni magunknak a pozitív lökést: "Minden feszültség, idegesség és nehézség ellenére, igenis jól fogom magam érezni. Kézbe veszem a dolgok irányítását, ahelyett, hogy a problémák magukkal ragadnának és legyűrnének." Legyenek szokásaink, amelyek kirángatják a rohanó hétköznapokból.

Érzékenyebbé váltunk

Nagyobb az elvárás velünk szemben, mint néhány évtizeddel korábban. Nagyanyáink korában elég volt, ha valaki jó háziasszony és felneveli a gyerekeket. Ma már ez nem elég: az a minimum, hogy az anya- és feleségszerepben tökéletesen megálljuk helyünket és persze a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon elvégezzük a munkánkat. Emellett elvárják még azt is, hogy tökéletesen karbantartsuk testünket, hogy mindig ápoltan és divatosan jelenjünk meg.

Ami nem történhet meg

Nem szabad elnyomni a negatív érzelmeket, pláne nem szabad lenyelni, visszafojtani a haragot, mert migrén, gyomorfekély, depresszió lesz a következménye. Elfojtás helyett tehát éljük meg negatív érzelmeinket is: tanulhatunk belőlük, jobban megismerhetjük saját magunkat.

A felismerés sokszor fájdalmas, de legalább megtapasztaljuk, mely helyzeteket kell elkerülnünk. Így egy bizonyos fokig sebezhetetlenné válunk. Eljön az a pont, amikor azt mondjuk: van ennél rosszabb is.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.