Menü

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Nem gondolják végig a dolgokat

A vezető és a főnök közötti legfőbb különbség a küldetésükben érhető tetten. Ha egy főnöknek nincs küldetése a munkában, csak bejár az irodába, és elfoglalja magát a napi teendőkkel bármiféle végcél nélkül, akkor sosem lesz igazi vezető. Szilárd terv nélkül ugyanis nem lehet célokat felállítani és felmérni az eredményeket. Tervezési szakasz nélkül a vezető elveszti a visszacsatolás lehetőségeit is. A jó vezetők új projekt esetén tervet készítenek, és minden fontos információt megosztanak az alkalmazottaikkal, mielőtt bármiben is döntenének.

Nem ismerik el az eredményeket

Valószínűleg már mindenki találkozott azzal a főnöktípussal, aki folyamatosan kritizál, és szinte csodával határos, ha egy-egy dicsérő szó hagyja el a száját. Egy igazi vezető ellenben tudja, hogy a jól végzett munkáért járó elismerés az egyik legnagyobb motiváló erő. Ezt bizonyítja az is, hogy az alkalmazottak 69%-a sokkal keményebben dolgozik, ha úgy érzi, elismerik az erőfeszítéseit.

Pár jó szó tehát felbecsülhetetlen fegyver lehet, ráadásul semmibe sem kerül. A jó főnökök akár személyesen ismerik el az eredményeket, akár e-mailen keresztül vagy jutalmazási és ösztönző programok keretében, a minimális erőfeszítés mindenképpen megtérül majd.

Mikromenedzserek

A mikromenedszer minden irányból és állandóan kontrollálni próbálja beosztottai munkáját, ezért semmi esély arra, hogy a dolgozók kreatív munkát végezzenek. A mikromenedzsment tönkreteszi a munkahelyi kapcsolatokat is, ami az elkötelezettség felbomlásához vezet.

Sosem figyelnek másokra

Kutatások szerint közvetlen összefüggés van az erős vezetés és a másokat meghallgatni tudás között. A vezetők azonban gyakran gondolják azt, hogy mivel ők vannak a ranglétra legtetején, minden ötlet csakis tőlük származhat. Egy igazi vezető azonban tudja, hogy a jó ötletek minden szintről érkezhetnek – a legújabb gyakornoktól egészen a legmagasabb szintű szenior beosztottig. Egy jó vezető tehát figyel, alaposan elemzi a hallottakat, és megfelelő válaszokat ad az összes ötletre.

Nem tudják kontrollálni az érzelmeiket

Senki sem lehet tökéletes: az alkalmazottak 45%-a rendszeresen elveszíti a türelmét a munkában. A vezetőnek sem kell folyamatos békét, nyugalmat és harmóniát sugároznia magából, de tudnia kell kezelni a haragját. Ugyanis ha nagy nyilvánosság előtt adja ki a mérgét, nem muat jó példát az alkalmazottaknak, és nemcsak az irodai morál csökken, de sérül a munkavállalói elkötelezettség is.

Egy kutatás szerint ráadásul az alkalmazottak 25%-a inkább beteget jelent, mintsem szembe kelljen néznie egy munkahelyi konfliktussal. Ez a kiesés pedig rengeteg veszteséget hozhat a cég számára is. A jó vezető ezért szakszerűen tudja kezelni a haragját, csalódottságát és frusztrációit, és olyan munkahelyi légkört teremt, ahová mindenki szívesen jár be dolgozni.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.