A rossz főnök jellemzői
- Dátum: 2024.02.22., 06:56
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- alázat, érzelem, fájdalom, főnök, irányítás, kontrollvesztettség, lègkör, megalázás, munkahely, szervezés
Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.
Nem gondolják végig a dolgokat
A vezető és a főnök közötti legfőbb különbség a küldetésükben érhető tetten. Ha egy főnöknek nincs küldetése a munkában, csak bejár az irodába, és elfoglalja magát a napi teendőkkel bármiféle végcél nélkül, akkor sosem lesz igazi vezető. Szilárd terv nélkül ugyanis nem lehet célokat felállítani és felmérni az eredményeket. Tervezési szakasz nélkül a vezető elveszti a visszacsatolás lehetőségeit is. A jó vezetők új projekt esetén tervet készítenek, és minden fontos információt megosztanak az alkalmazottaikkal, mielőtt bármiben is döntenének.
Nem ismerik el az eredményeket
Valószínűleg már mindenki találkozott azzal a főnöktípussal, aki folyamatosan kritizál, és szinte csodával határos, ha egy-egy dicsérő szó hagyja el a száját. Egy igazi vezető ellenben tudja, hogy a jól végzett munkáért járó elismerés az egyik legnagyobb motiváló erő. Ezt bizonyítja az is, hogy az alkalmazottak 69%-a sokkal keményebben dolgozik, ha úgy érzi, elismerik az erőfeszítéseit.
Pár jó szó tehát felbecsülhetetlen fegyver lehet, ráadásul semmibe sem kerül. A jó főnökök akár személyesen ismerik el az eredményeket, akár e-mailen keresztül vagy jutalmazási és ösztönző programok keretében, a minimális erőfeszítés mindenképpen megtérül majd.
Mikromenedzserek
A mikromenedszer minden irányból és állandóan kontrollálni próbálja beosztottai munkáját, ezért semmi esély arra, hogy a dolgozók kreatív munkát végezzenek. A mikromenedzsment tönkreteszi a munkahelyi kapcsolatokat is, ami az elkötelezettség felbomlásához vezet.
Sosem figyelnek másokra
Kutatások szerint közvetlen összefüggés van az erős vezetés és a másokat meghallgatni tudás között. A vezetők azonban gyakran gondolják azt, hogy mivel ők vannak a ranglétra legtetején, minden ötlet csakis tőlük származhat. Egy igazi vezető azonban tudja, hogy a jó ötletek minden szintről érkezhetnek – a legújabb gyakornoktól egészen a legmagasabb szintű szenior beosztottig. Egy jó vezető tehát figyel, alaposan elemzi a hallottakat, és megfelelő válaszokat ad az összes ötletre.
Nem tudják kontrollálni az érzelmeiket
Senki sem lehet tökéletes: az alkalmazottak 45%-a rendszeresen elveszíti a türelmét a munkában. A vezetőnek sem kell folyamatos békét, nyugalmat és harmóniát sugároznia magából, de tudnia kell kezelni a haragját. Ugyanis ha nagy nyilvánosság előtt adja ki a mérgét, nem muat jó példát az alkalmazottaknak, és nemcsak az irodai morál csökken, de sérül a munkavállalói elkötelezettség is.
Egy kutatás szerint ráadásul az alkalmazottak 25%-a inkább beteget jelent, mintsem szembe kelljen néznie egy munkahelyi konfliktussal. Ez a kiesés pedig rengeteg veszteséget hozhat a cég számára is. A jó vezető ezért szakszerűen tudja kezelni a haragját, csalódottságát és frusztrációit, és olyan munkahelyi légkört teremt, ahová mindenki szívesen jár be dolgozni.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.