Menü

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Nem gondolják végig a dolgokat

A vezető és a főnök közötti legfőbb különbség a küldetésükben érhető tetten. Ha egy főnöknek nincs küldetése a munkában, csak bejár az irodába, és elfoglalja magát a napi teendőkkel bármiféle végcél nélkül, akkor sosem lesz igazi vezető. Szilárd terv nélkül ugyanis nem lehet célokat felállítani és felmérni az eredményeket. Tervezési szakasz nélkül a vezető elveszti a visszacsatolás lehetőségeit is. A jó vezetők új projekt esetén tervet készítenek, és minden fontos információt megosztanak az alkalmazottaikkal, mielőtt bármiben is döntenének.

Nem ismerik el az eredményeket

Valószínűleg már mindenki találkozott azzal a főnöktípussal, aki folyamatosan kritizál, és szinte csodával határos, ha egy-egy dicsérő szó hagyja el a száját. Egy igazi vezető ellenben tudja, hogy a jól végzett munkáért járó elismerés az egyik legnagyobb motiváló erő. Ezt bizonyítja az is, hogy az alkalmazottak 69%-a sokkal keményebben dolgozik, ha úgy érzi, elismerik az erőfeszítéseit.

Pár jó szó tehát felbecsülhetetlen fegyver lehet, ráadásul semmibe sem kerül. A jó főnökök akár személyesen ismerik el az eredményeket, akár e-mailen keresztül vagy jutalmazási és ösztönző programok keretében, a minimális erőfeszítés mindenképpen megtérül majd.

Mikromenedzserek

A mikromenedszer minden irányból és állandóan kontrollálni próbálja beosztottai munkáját, ezért semmi esély arra, hogy a dolgozók kreatív munkát végezzenek. A mikromenedzsment tönkreteszi a munkahelyi kapcsolatokat is, ami az elkötelezettség felbomlásához vezet.

Sosem figyelnek másokra

Kutatások szerint közvetlen összefüggés van az erős vezetés és a másokat meghallgatni tudás között. A vezetők azonban gyakran gondolják azt, hogy mivel ők vannak a ranglétra legtetején, minden ötlet csakis tőlük származhat. Egy igazi vezető azonban tudja, hogy a jó ötletek minden szintről érkezhetnek – a legújabb gyakornoktól egészen a legmagasabb szintű szenior beosztottig. Egy jó vezető tehát figyel, alaposan elemzi a hallottakat, és megfelelő válaszokat ad az összes ötletre.

Nem tudják kontrollálni az érzelmeiket

Senki sem lehet tökéletes: az alkalmazottak 45%-a rendszeresen elveszíti a türelmét a munkában. A vezetőnek sem kell folyamatos békét, nyugalmat és harmóniát sugároznia magából, de tudnia kell kezelni a haragját. Ugyanis ha nagy nyilvánosság előtt adja ki a mérgét, nem muat jó példát az alkalmazottaknak, és nemcsak az irodai morál csökken, de sérül a munkavállalói elkötelezettség is.

Egy kutatás szerint ráadásul az alkalmazottak 25%-a inkább beteget jelent, mintsem szembe kelljen néznie egy munkahelyi konfliktussal. Ez a kiesés pedig rengeteg veszteséget hozhat a cég számára is. A jó vezető ezért szakszerűen tudja kezelni a haragját, csalódottságát és frusztrációit, és olyan munkahelyi légkört teremt, ahová mindenki szívesen jár be dolgozni.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.