Menü

Misophonia – amikor minden hang zavaró

Ismerjük az érzést, amikor nem bírjuk elviselni a minket körülvevő zajokat, de ez általában akkor fordul elő, ha fáradtak vagyunk, nehezen koncentrálunk, de van olyan, amikor a nap minden percében elviselhetetlenek a zajok.

A mizofónia, azaz Misophonia egy görög eredetű szó, melynek jelentése a hangok gyűlölete. Olyan pszichológiai rendellenesség áll a hátterében, mely erős érzelmi feszültséget és reakciót vált ki az emberből amikor bizonyos hangokat hall. Megfigyelések után már tudjuk, hogy a legjobban zavaró hangok azok, amiket jellemzően az emberi test ad vagy vált ki.

Gondolhatunk itt arra, amikor valaki köszörüli a torkát, hangosan rág, esetleg csámcsog is, vagy hosszú körmökkel gépel egy billentyűzeten, valaki horkol, de akár csak egyszerűen hangosan ketyeg egy óra a közelünkben. A mizofóniások számára ezek a hangok olyan érzést keltenek, mint amikor egy táblán végig húzzuk a körmünket vagy csikorgatjuk a villán a késünket. Na, ugye meg van mindenkinek az a borzalmas érzés, ami ilyen végigjár a testünkben.

A betegség 9-13 éves kor között alakul ki, nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Még sajnos nem tudni, mi okozza a kialakulását, de úgy vélik, hogy a hallóközpont egy zavara állhat a háttérben, mások szerint pedig egy figyelem zavar, mely nem engedi megfelelően kizárni a külső tényezőket, melyek körülvesznek minket. Egy mizofóniásból olyan erős, heves reakciót válthat ki, amit ők maguk sem tudnak irányítani. Ilyenkor rájuk tör a szorongás, a pánik, a menekülési kényszer, rosszabb esetben érezhetnek gyűlöletet, legvégső esetben még olyan gondolatok is hatalmába kerítik a szenvedőket, amiktől másokban vagy önmagában kárt tehet. Jellemző, hogy annyira zavarja őket egy-egy hang, hogy sírva fakadnak és menekülnek.

A mindennapokra, a mindennapi életre igen komoly hatással van, hiszen nehezen lehet ilyen esetben társas kapcsolatokat kialakítani. Kezelésére egyelőre nincs kimondott orvosi lehetőség, esetleg gyógyszeres terápia, de vannak egyszerű dolgok, amikkel segíthetnek az élettel járó zajok elviselésében. A füldugó használata, a zenehallgatás, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az aktív életmód mind segítséget nyújthatnak.

Vannak bizonyos mizofónia klinikák, ahol úgy próbálnak segíteni a pácienseken, hogy hangterápiát alkalmaznak. Pszichológiai tanácsadást is nyújtanak, mivel az elviselhetetlen hangok által kiváltott stressz kezelése sokban hozzájárul a későbbiekben az ingerekre adott reakciók helyes feldolgozásában. Ki lehet próbálni a viselkedés terápiát is, ami abban segíthet, hogy a zavaró ingerekhez pozitív érzelmet társítanak, ezzel könnyítve a gyűlölt hangok elviselését.

Egy mizofóniás nehezen viseli az őt körülölelő mindennapi hangokat, segítsük azzal, hogy elfogadjuk őt így, kerüljük az általa elviselhetetlen zajok keltését, és ne haragudjunk, ha környezetünkben fülhallgatóval zenét hallgatnak, mert ez számukra a nyugalmat jelentheti.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.