Menü

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról. Háromgyerekes anyukaként ennek valóságalapját vizsgálom ma.

Szakemberek szerint pszichológiai fejlődésünkre nagy hatással van az, hogy hányadik gyerekként jöttünk világra, ugyanis a gyerekek születési sorrendje akaratlanul is meghatározza jellemfejlődésüket.

Milyenek az elsőszülött gyerekek?

Az elsőszülöttek gyakran sérelmezik, hogy őket sokkal szigorúbban nevelték, mint a kisebbeket. Ahogy a vicc is mondja: az első babának még kifőzzük – fertőtlenítjük a cumit, a középső gyereknél már csak ráfújunk, leporoljuk, a legkisebbnél meg, ahogy a vicc is mondja jó, ha a kutya hozza vissza. Ebben azt hiszem van is igazság.

Az elsőszülöttek általában a legokosabb és legtanultabb testvérek, szüleik tőlük várják el a legtöbbet, de az eredményeiket is neki értékelik legjobban.

A középső gyermekek esetében egy - szerintem létező - jelenséget említenék, ez pedig a középső gyerek szindróma. Mit jelent ez pontosan?

Azokban a családokban, ahol legalább három gyerkőc van, ismerős lehet a kérdés, hogy a középső gyermek viselkedése a többiekéhez képest miért változik meg, miért nem találja a helyét a családban.

Középső fiamnál tapasztalom, hogy mivel nem ő a legidősebb, sem a legkisebb, ő úgy érezheti, rá kevesebb figyelem irányul, erősen kötődik a testvéreihez, de sajnos nekik a legkisebb az önbizalmuk. A középső gyerekek törekednek arra, hogy felhívják magukra a figyelmet.

A középső gyerek szindróma a családon belüli legtöbb konfliktus forrása lehet, mivel a szülők figyelme megoszlik a legnagyobb és a legkisebb gyerek között, így a középső gyerek úgy érzi, elvész valahol a testvérek között és bármit megtenne a több figyelemért – ami nálunk sokszor rosszalkodást, hisztit jelent.

A legkisebb gyerekekkel az elsőszülöttel szemben a szülők már nem olyan szigorúak, ezért ők szabadelvűek, liberálisabb nevelésben részesülnek, hiszen a legfiatalabb gyereket mindenki szereti és babusgatja. Negatívum, hogy traumatizálhatja őket az, hogy folyamatosan idősebb testvéreihez hasonlítgatják és ezáltal sokszor kevésnek érzi magát.

Ez a dolog kihathat a gyermek későbbi személyiségére is, ebből alakulhatnak ki a figyelemért harcoló, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretethiányos felnőttek.

Egy ismerősöm, aki szintén három gyermeket nevel, egyszer azt mondta, hogy a középső gyerekre nagyon figyeljünk, ha megszületik a kistesó, másik kolleganőm pedig mint maga is középső testvér rávilágított e „középsőség” nehézségeire.

A szülők legfontosabb feladata az, hogy segítsen feloldani ezt a belső feszültséget. Kellő odafigyeléssel könnyebbé lehet tenni a mindennapokat Férjemmel minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy mind a három gyermekünk ugyanabban a nevelésben, törődésben, figyelemben részesüljön, de ez néha - bevallom - bizony fizikailag nagyon nehéz.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz

Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?

Ennyi alvásra van szüksége egy iskolásnak

Az iskola kezdete sok családban egyet jelent a korábbi keléssel, a sűrűbb délutánokkal és az esti lefekvés körüli vitákkal. A gyerekeknek azonban nem csupán a tanuláshoz, hanem a testi-lelki fejlődéshez is elegendő alvásra van szükségük. Ha rendszeresen kevesebbet alszanak a kelleténél, annak a hangulatuk, a figyelmük és az iskolai teljesítményük is megérezheti a hatását.

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.