Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
- Dátum: 2024.04.10., 04:54
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- elsőszülött, figyelem, háromgyerekes család, középső gyerek szindróma, liberális, nevelés., önbizalom, pszichológiai fejlődés, Születési sorrend, törődés, traumatizált
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról. Háromgyerekes anyukaként ennek valóságalapját vizsgálom ma.
Szakemberek szerint pszichológiai fejlődésünkre nagy hatással van az, hogy hányadik gyerekként jöttünk világra, ugyanis a gyerekek születési sorrendje akaratlanul is meghatározza jellemfejlődésüket.
Milyenek az elsőszülött gyerekek?
Az elsőszülöttek gyakran sérelmezik, hogy őket sokkal szigorúbban nevelték, mint a kisebbeket. Ahogy a vicc is mondja: az első babának még kifőzzük – fertőtlenítjük a cumit, a középső gyereknél már csak ráfújunk, leporoljuk, a legkisebbnél meg, ahogy a vicc is mondja jó, ha a kutya hozza vissza. Ebben azt hiszem van is igazság.
Az elsőszülöttek általában a legokosabb és legtanultabb testvérek, szüleik tőlük várják el a legtöbbet, de az eredményeiket is neki értékelik legjobban.
A középső gyermekek esetében egy - szerintem létező - jelenséget említenék, ez pedig a középső gyerek szindróma. Mit jelent ez pontosan?
Azokban a családokban, ahol legalább három gyerkőc van, ismerős lehet a kérdés, hogy a középső gyermek viselkedése a többiekéhez képest miért változik meg, miért nem találja a helyét a családban.
Középső fiamnál tapasztalom, hogy mivel nem ő a legidősebb, sem a legkisebb, ő úgy érezheti, rá kevesebb figyelem irányul, erősen kötődik a testvéreihez, de sajnos nekik a legkisebb az önbizalmuk. A középső gyerekek törekednek arra, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A középső gyerek szindróma a családon belüli legtöbb konfliktus forrása lehet, mivel a szülők figyelme megoszlik a legnagyobb és a legkisebb gyerek között, így a középső gyerek úgy érzi, elvész valahol a testvérek között és bármit megtenne a több figyelemért – ami nálunk sokszor rosszalkodást, hisztit jelent.
A legkisebb gyerekekkel az elsőszülöttel szemben a szülők már nem olyan szigorúak, ezért ők szabadelvűek, liberálisabb nevelésben részesülnek, hiszen a legfiatalabb gyereket mindenki szereti és babusgatja. Negatívum, hogy traumatizálhatja őket az, hogy folyamatosan idősebb testvéreihez hasonlítgatják és ezáltal sokszor kevésnek érzi magát.
Ez a dolog kihathat a gyermek későbbi személyiségére is, ebből alakulhatnak ki a figyelemért harcoló, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretethiányos felnőttek.
Egy ismerősöm, aki szintén három gyermeket nevel, egyszer azt mondta, hogy a középső gyerekre nagyon figyeljünk, ha megszületik a kistesó, másik kolleganőm pedig mint maga is középső testvér rávilágított e „középsőség” nehézségeire.
A szülők legfontosabb feladata az, hogy segítsen feloldani ezt a belső feszültséget. Kellő odafigyeléssel könnyebbé lehet tenni a mindennapokat Férjemmel minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy mind a három gyermekünk ugyanabban a nevelésben, törődésben, figyelemben részesüljön, de ez néha - bevallom - bizony fizikailag nagyon nehéz.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.