Magyar méz – egészséges táplálék
- Dátum: 2024.04.29., 21:04
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- cukorszirup, hamisítás, magyar termék, méhpempő, méz
A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

A sajtó minden fóruma tele van azokkal a hírekkel, hogy a magyar mézet válasszuk a külföldről importáltak helyett. Ez egyrészt azért is fontos, mert a magyar méhészeknek rengeteg munkája van akár egy kilogramm mézben is és támogassuk ezzel őket, mintsem a multikat. Másrészt, amikor egy magyar terméket emelünk le a polcról, vagy a piaci asztalról, akkor abban biztosak lehetünk, hogy egy minden egészségügyi ellenőrzésen átesett, magyar termelőtől származó üveget fogunk a kezünkben tartani.
A méhészkedés egy nagyon összetett munkafolyamat, kár lenne azt gondolni, hogy a méhek mindent megoldanak maguktól, bár a munka jó része az ő érdemük. Viszont az, hogy a méhek ne haljanak éhen télen, hogy megkapják a megfelelő gyógyszereket, igen, gyógyszereket, és hogy tiszta üvegbe, egészséges méz kerüljön, ahhoz a méhészek egész éven át tartó áldozatos munkája kell. Nem csak etetni és gyógyszerezni kell, hanem pergetni is, vagyis a mézet ki kell nyerni a keretekből, és ez csak egy munkafolyamat, amit megemlítettem a sokból. A begyűjtött mézből Magyarországon eladás előtt mindig mintát vesznek és bevizsgálják.
Ez azért jó, mert így biztosak lehetnek benne, hogy az eladásra kínált termék nem vizezett, nem tartalmaz egészégre ártalmas összetevőket vagy nem agyon cukrozott. Valamennyi cukrot tartalmazhat, mivel etetési időszakban ez táplálékul szolgál, de kis mennyiségben. A magyar méhészek sajnos nagyon nehéz helyzetben vannak, a felvásárlók nagyon alacsony áron veszik a méznek kilóját és szinte aranyáron adják el, amióta beengedik a határon az akár Kínából érkező készítményeket.

Magyarországon többféle mézből is válogathatunk, lehet az például vegyes-, hárs-, repce-, napraforgó- vagy akácméz is, legutóbbiról kevesen tudják, hogy annak ellenére, hogy hungarikum, az akác egy nem őshonos növény az országban. Amellett, hogy mézet vásárolunk, érdemes kipróbálni a propoliszt, a virágport, a méhpempőt is. Ezek mind-mind tele vannak értékes vitaminokkal és minden jóval ugyanúgy, mint a folyékony arany.
Vásárlásnál oda kell figyelni pár dologra. Először is, hogy a címkén mi olvasható, például a származási ország. Sokszor fel sincs tüntetve, hogy melyik országból érkezett az üveg, csak az, hogy import áru. Azt is nézzük meg, hogy az adott portéka átesett e pasztörizáláson. Nem baj, ha igen, viszont tudni kell, hogy ezzel a folyamattal sokszor értékes vitaminok és jó baktériumok is távoznak, ezért lehetséges, hogy nem olyan íze lesz a méznek, mint amit várunk tőle.
Csábító lehet, amikor meglátjuk a nagyobb üzletláncok kínálatában az olcsóbb árut, viszont az nagy valószínűséggel sokkal silányabb minőségű és leginkább nem magyar termék. Ki is próbálhatjuk azt a trükköt, hogy a megvett mézből egy teáskanálnyit hideg vízbe keverünk és, ha pikkpakk feloldódik és nem ülepszik le a pohár aljára, akkor bizony az hamisított áru. Az is jó próba, ha az ujjunkra cseppentve megnézzük állagát. Ha elfolyik, és nem tartja kicsit sem alakját, akkor az sem az igazi. A mézzel megkent kenyér pedig megkeményedik, ha kint hagyjuk az asztalon, a „cukorszirupos valami” pedig eláztatja a kenyerünket.

Ha ténylegesen mézet szeretnénk enni, akkor keressünk méhészt, méhészetet, menjünk piacra, abban nem fogunk csalódni. Amellett, hogy magyar termelő, magyar virágának, magyar mézét vásároljuk, nem csak a hazai gazdaságot, hanem az adott termelőt is támogatjuk és biztosak lehetünk abban, hogy nem hamisított, cukorszirupos ragacsot teszünk az asztalra, hanem egészséges ételt.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.