Menü

Ki volt az az Emil Coué és miért fontos?

Emil Coué patikusként dolgozott az 1900-as években Franciaországban. Azt figyelte meg, hogy az általa kiadott gyógyszerekhez fűzött jó szándékú megjegyzései rendszerint valóra válnak. Azaz, ha úgy adta ki a gyógyszert, hogy „Kedves asszonyom, ettől két nap múlva minden tünete elmúlik, de azért szedje végig a kúrát!”, akkor a harmadik napon a beteg hálálkodva tért hozzá vissza, hogy elmondja neki, hogy igaza volt, és ez a gyógyszer fantasztikus. Coué természetesen patikusként tudta, hogy ennyi idő alatt a gyógyszer nem fejti ki a hatását úgy, hogy teljes gyógyulást hozzon, ezért mélyebben elkezdte ezt a jelenséget vizsgálni, és ennek köszönhetően ma már a szuggesztió szó hallatán a legtöbb szakembernek ő jut eszébe.

Mire jött rá Emil Coué?

A patikus úgy tartotta, hogy a tudatos elme akar, a tudatalatti pedig képzel, és a képzelet mindig erősebb, mint az akarat. Megfigyelte, hogy az emberek noha meg akarnak gyógyulni, a tudatalattijukban általában ezzel ellentétes kép alakul ki, és az az erősebb. Ily módon állnak az emberek a saját jólétük útjába. Úgy vélte, hogy a fő cél az kell, hogy legyen, hogy a tudatalatti elme ugyanazt a képet vetítse ki, amelyet a tudatos akar, hiszen ez garantálja a sikert. Időközben rájött arra is, hogy amikor ő a gyógyszereket adja ki, és azok hatásáról beszél, akkor valójában az emberek tudatalattijában ezen pozitív hatások képe jelenik meg, így történnek a gyógyulások, amelyek természetesen nem kizárólag a gyógyszer hatóanyagainak tudhatók be, hanem az emberi szervezet úgynevezett öngyógyító funkció lépnek működésbe.

A felismerését követően rengeteg embernek nyújtott segítséget, az ország különböző pontjairól jöttek hozzá olyan betegek, akikről az akkori orvostudomány már lemondott, mert krónikus betegségükre akkoriban nem létezett még gyógymód. Coué egyébként pontosan emiatt szorgalmazta, hogy az orvosi egyetemre a szuggesztiót, mint tantárgyat vegyék fel, hiszen tudta, hogy mekkora erővel bírnak az orvos szavai a beteg számára a gyógyulást illetően. Ez a törekvése azonban nem ért el sikert, így az orvosi egyetemi oktatásba sosem került ez be.

Mit tehetünk mi magunkért, ha akár egészségileg, akár más témakörben szeretnénk javítani az életünkön?

Sajnos Emil Coué sem volt örök életű, így személyesen nem tud rajtunk már segíteni. Azonban hagyott hátra nekünk jó tanácsokat, amiket alkalmazni tudunk az életünk javítása érdekében. Coué szerint fogni kell egy madzagot, amire húsz csomót kell kötni, majd minden reggel felkelés után, és minden este lefekvés előtt végig kell vezetni a kezünket a csomókon, és minden csomónál azt kell mondani, hogy „minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban vagyok”. A madzag a csomókkal pusztán azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen számolgatnunk. A mondat hússzori ismétlése pedig Coué szerint egy idő után alkalmas arra, hogy a tudatalatti rögzítse ennek a tartalmát, és már csak jó képek jelenjenek meg benne. Az általános megfogalmazásra pedig azért van szükség, mert lehet, hogy adott esetben „csak” egy krónikus gyulladást szeretne az ember megszüntetni, viszont lehetséges, hogy a szervezetében más terület sem működik kielégítően, így a tudatalatti azt is ki fogja javítani.

Emil Coué kicsit több, mint száz évvel ezelőtt emberek ezrein segített a módszereivel. Mi lenne hát, ha mi is kipróbálnánk az általa javasoltakat? Végül is, semmibe nem kerül, és ha akkor működött, működnie kell most is.

Török Zita

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A mértékletes sörfogyasztás pozitív hatásai

A sört sokan csak frissítő italnak tartják, pedig a mértékletes fogyasztásnak számos meglepő egészségügyi előnye lehet. A vitamin- és ásványianyag-tartalomtól kezdve a szív- és csontvédelemig, sőt még a stresszoldásban is szerepet játszhat egy korsó sör – természetesen csak akkor, ha tudatosan és mértékkel fogyasztjuk.

Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.