Menü

Ki volt az az Emil Coué és miért fontos?

Emil Coué patikusként dolgozott az 1900-as években Franciaországban. Azt figyelte meg, hogy az általa kiadott gyógyszerekhez fűzött jó szándékú megjegyzései rendszerint valóra válnak. Azaz, ha úgy adta ki a gyógyszert, hogy „Kedves asszonyom, ettől két nap múlva minden tünete elmúlik, de azért szedje végig a kúrát!”, akkor a harmadik napon a beteg hálálkodva tért hozzá vissza, hogy elmondja neki, hogy igaza volt, és ez a gyógyszer fantasztikus. Coué természetesen patikusként tudta, hogy ennyi idő alatt a gyógyszer nem fejti ki a hatását úgy, hogy teljes gyógyulást hozzon, ezért mélyebben elkezdte ezt a jelenséget vizsgálni, és ennek köszönhetően ma már a szuggesztió szó hallatán a legtöbb szakembernek ő jut eszébe.

Mire jött rá Emil Coué?

A patikus úgy tartotta, hogy a tudatos elme akar, a tudatalatti pedig képzel, és a képzelet mindig erősebb, mint az akarat. Megfigyelte, hogy az emberek noha meg akarnak gyógyulni, a tudatalattijukban általában ezzel ellentétes kép alakul ki, és az az erősebb. Ily módon állnak az emberek a saját jólétük útjába. Úgy vélte, hogy a fő cél az kell, hogy legyen, hogy a tudatalatti elme ugyanazt a képet vetítse ki, amelyet a tudatos akar, hiszen ez garantálja a sikert. Időközben rájött arra is, hogy amikor ő a gyógyszereket adja ki, és azok hatásáról beszél, akkor valójában az emberek tudatalattijában ezen pozitív hatások képe jelenik meg, így történnek a gyógyulások, amelyek természetesen nem kizárólag a gyógyszer hatóanyagainak tudhatók be, hanem az emberi szervezet úgynevezett öngyógyító funkció lépnek működésbe.

A felismerését követően rengeteg embernek nyújtott segítséget, az ország különböző pontjairól jöttek hozzá olyan betegek, akikről az akkori orvostudomány már lemondott, mert krónikus betegségükre akkoriban nem létezett még gyógymód. Coué egyébként pontosan emiatt szorgalmazta, hogy az orvosi egyetemre a szuggesztiót, mint tantárgyat vegyék fel, hiszen tudta, hogy mekkora erővel bírnak az orvos szavai a beteg számára a gyógyulást illetően. Ez a törekvése azonban nem ért el sikert, így az orvosi egyetemi oktatásba sosem került ez be.

Mit tehetünk mi magunkért, ha akár egészségileg, akár más témakörben szeretnénk javítani az életünkön?

Sajnos Emil Coué sem volt örök életű, így személyesen nem tud rajtunk már segíteni. Azonban hagyott hátra nekünk jó tanácsokat, amiket alkalmazni tudunk az életünk javítása érdekében. Coué szerint fogni kell egy madzagot, amire húsz csomót kell kötni, majd minden reggel felkelés után, és minden este lefekvés előtt végig kell vezetni a kezünket a csomókon, és minden csomónál azt kell mondani, hogy „minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban vagyok”. A madzag a csomókkal pusztán azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen számolgatnunk. A mondat hússzori ismétlése pedig Coué szerint egy idő után alkalmas arra, hogy a tudatalatti rögzítse ennek a tartalmát, és már csak jó képek jelenjenek meg benne. Az általános megfogalmazásra pedig azért van szükség, mert lehet, hogy adott esetben „csak” egy krónikus gyulladást szeretne az ember megszüntetni, viszont lehetséges, hogy a szervezetében más terület sem működik kielégítően, így a tudatalatti azt is ki fogja javítani.

Emil Coué kicsit több, mint száz évvel ezelőtt emberek ezrein segített a módszereivel. Mi lenne hát, ha mi is kipróbálnánk az általa javasoltakat? Végül is, semmibe nem kerül, és ha akkor működött, működnie kell most is.

Török Zita

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

A terráriumon túl – miért tart valaki egzotikus állatokat?

Az olyan hétköznapi társak, mint a kutya, a macska vagy a ló valamilyen formában részei voltak a mindennapoknak. Azonban az utóbbi években egyre több otthonban találunk például törpemalacot vagy olyan élőlényeket, amelyekről korábban csak a National Geographicban láttunk képet. Varánuszok, pókok, kígyók, sőt, néha még skorpiók is beköltöznek a nappalikba. A kérdés adja magát: miért vágyik valaki ilyen társaságra?

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.

Az ősz varázsa: hogyan formálja hangulatunkat és mindennapjainkat?

Az ősz minden évben sajátos hangulatot hoz magával. Amikor az első sárguló levelek megjelennek a fákon, és a hűvös reggelek lassan felváltják a nyári forróságot, valami átkapcsol bennünk is. Az ősz nem csupán az időjárás változását jelenti, hanem lelki és életmódbeli fordulatot is.

Hogyan választunk kedvenc sportolót? – Az azonosulás pszichológiája

Akár a stadionban, akár a televízió előtt ülve szorítunk egy csapatnak vagy játékosnak, gyakran felmerül a kérdés: miért pont ő lett a favoritunk? Miért Messi és nem Cristiano Ronaldo, vagy miért Hamilton, nem pedig Verstappen? Egy kedvenc versenyző kiválasztása sokkal több, mint puszta teljesítmény vagy győzelmek száma. Mélyebb, személyiségünket és értékrendünket tükröző döntésről van szó.