Menü

Ki volt az az Emil Coué és miért fontos?

Emil Coué patikusként dolgozott az 1900-as években Franciaországban. Azt figyelte meg, hogy az általa kiadott gyógyszerekhez fűzött jó szándékú megjegyzései rendszerint valóra válnak. Azaz, ha úgy adta ki a gyógyszert, hogy „Kedves asszonyom, ettől két nap múlva minden tünete elmúlik, de azért szedje végig a kúrát!”, akkor a harmadik napon a beteg hálálkodva tért hozzá vissza, hogy elmondja neki, hogy igaza volt, és ez a gyógyszer fantasztikus. Coué természetesen patikusként tudta, hogy ennyi idő alatt a gyógyszer nem fejti ki a hatását úgy, hogy teljes gyógyulást hozzon, ezért mélyebben elkezdte ezt a jelenséget vizsgálni, és ennek köszönhetően ma már a szuggesztió szó hallatán a legtöbb szakembernek ő jut eszébe.

Mire jött rá Emil Coué?

A patikus úgy tartotta, hogy a tudatos elme akar, a tudatalatti pedig képzel, és a képzelet mindig erősebb, mint az akarat. Megfigyelte, hogy az emberek noha meg akarnak gyógyulni, a tudatalattijukban általában ezzel ellentétes kép alakul ki, és az az erősebb. Ily módon állnak az emberek a saját jólétük útjába. Úgy vélte, hogy a fő cél az kell, hogy legyen, hogy a tudatalatti elme ugyanazt a képet vetítse ki, amelyet a tudatos akar, hiszen ez garantálja a sikert. Időközben rájött arra is, hogy amikor ő a gyógyszereket adja ki, és azok hatásáról beszél, akkor valójában az emberek tudatalattijában ezen pozitív hatások képe jelenik meg, így történnek a gyógyulások, amelyek természetesen nem kizárólag a gyógyszer hatóanyagainak tudhatók be, hanem az emberi szervezet úgynevezett öngyógyító funkció lépnek működésbe.

A felismerését követően rengeteg embernek nyújtott segítséget, az ország különböző pontjairól jöttek hozzá olyan betegek, akikről az akkori orvostudomány már lemondott, mert krónikus betegségükre akkoriban nem létezett még gyógymód. Coué egyébként pontosan emiatt szorgalmazta, hogy az orvosi egyetemre a szuggesztiót, mint tantárgyat vegyék fel, hiszen tudta, hogy mekkora erővel bírnak az orvos szavai a beteg számára a gyógyulást illetően. Ez a törekvése azonban nem ért el sikert, így az orvosi egyetemi oktatásba sosem került ez be.

Mit tehetünk mi magunkért, ha akár egészségileg, akár más témakörben szeretnénk javítani az életünkön?

Sajnos Emil Coué sem volt örök életű, így személyesen nem tud rajtunk már segíteni. Azonban hagyott hátra nekünk jó tanácsokat, amiket alkalmazni tudunk az életünk javítása érdekében. Coué szerint fogni kell egy madzagot, amire húsz csomót kell kötni, majd minden reggel felkelés után, és minden este lefekvés előtt végig kell vezetni a kezünket a csomókon, és minden csomónál azt kell mondani, hogy „minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban vagyok”. A madzag a csomókkal pusztán azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen számolgatnunk. A mondat hússzori ismétlése pedig Coué szerint egy idő után alkalmas arra, hogy a tudatalatti rögzítse ennek a tartalmát, és már csak jó képek jelenjenek meg benne. Az általános megfogalmazásra pedig azért van szükség, mert lehet, hogy adott esetben „csak” egy krónikus gyulladást szeretne az ember megszüntetni, viszont lehetséges, hogy a szervezetében más terület sem működik kielégítően, így a tudatalatti azt is ki fogja javítani.

Emil Coué kicsit több, mint száz évvel ezelőtt emberek ezrein segített a módszereivel. Mi lenne hát, ha mi is kipróbálnánk az általa javasoltakat? Végül is, semmibe nem kerül, és ha akkor működött, működnie kell most is.

Török Zita

A csend, amely összeköt – Mindenszentek és Halottak napja

Ahogy az ősz lassan átszínezi a tájat, és a hűvös levegőben megjelenik a füst és a gyertyák illata, elérkezik az évnek az az időszaka, amikor megállunk egy pillanatra. November elején nem a rohanásé, nem a zajé a főszerep. A temetők fényei, a mécsesek pislákolása, a virágok halk üzenete mind-mind arról mesél, hogy az emlékezésben ott van az élet legmélyebb szeretete.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.