Menü

Ki volt az az Emil Coué és miért fontos?

Emil Coué patikusként dolgozott az 1900-as években Franciaországban. Azt figyelte meg, hogy az általa kiadott gyógyszerekhez fűzött jó szándékú megjegyzései rendszerint valóra válnak. Azaz, ha úgy adta ki a gyógyszert, hogy „Kedves asszonyom, ettől két nap múlva minden tünete elmúlik, de azért szedje végig a kúrát!”, akkor a harmadik napon a beteg hálálkodva tért hozzá vissza, hogy elmondja neki, hogy igaza volt, és ez a gyógyszer fantasztikus. Coué természetesen patikusként tudta, hogy ennyi idő alatt a gyógyszer nem fejti ki a hatását úgy, hogy teljes gyógyulást hozzon, ezért mélyebben elkezdte ezt a jelenséget vizsgálni, és ennek köszönhetően ma már a szuggesztió szó hallatán a legtöbb szakembernek ő jut eszébe.

Mire jött rá Emil Coué?

A patikus úgy tartotta, hogy a tudatos elme akar, a tudatalatti pedig képzel, és a képzelet mindig erősebb, mint az akarat. Megfigyelte, hogy az emberek noha meg akarnak gyógyulni, a tudatalattijukban általában ezzel ellentétes kép alakul ki, és az az erősebb. Ily módon állnak az emberek a saját jólétük útjába. Úgy vélte, hogy a fő cél az kell, hogy legyen, hogy a tudatalatti elme ugyanazt a képet vetítse ki, amelyet a tudatos akar, hiszen ez garantálja a sikert. Időközben rájött arra is, hogy amikor ő a gyógyszereket adja ki, és azok hatásáról beszél, akkor valójában az emberek tudatalattijában ezen pozitív hatások képe jelenik meg, így történnek a gyógyulások, amelyek természetesen nem kizárólag a gyógyszer hatóanyagainak tudhatók be, hanem az emberi szervezet úgynevezett öngyógyító funkció lépnek működésbe.

A felismerését követően rengeteg embernek nyújtott segítséget, az ország különböző pontjairól jöttek hozzá olyan betegek, akikről az akkori orvostudomány már lemondott, mert krónikus betegségükre akkoriban nem létezett még gyógymód. Coué egyébként pontosan emiatt szorgalmazta, hogy az orvosi egyetemre a szuggesztiót, mint tantárgyat vegyék fel, hiszen tudta, hogy mekkora erővel bírnak az orvos szavai a beteg számára a gyógyulást illetően. Ez a törekvése azonban nem ért el sikert, így az orvosi egyetemi oktatásba sosem került ez be.

Mit tehetünk mi magunkért, ha akár egészségileg, akár más témakörben szeretnénk javítani az életünkön?

Sajnos Emil Coué sem volt örök életű, így személyesen nem tud rajtunk már segíteni. Azonban hagyott hátra nekünk jó tanácsokat, amiket alkalmazni tudunk az életünk javítása érdekében. Coué szerint fogni kell egy madzagot, amire húsz csomót kell kötni, majd minden reggel felkelés után, és minden este lefekvés előtt végig kell vezetni a kezünket a csomókon, és minden csomónál azt kell mondani, hogy „minden nap, minden tekintetben egyre jobban és jobban vagyok”. A madzag a csomókkal pusztán azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen számolgatnunk. A mondat hússzori ismétlése pedig Coué szerint egy idő után alkalmas arra, hogy a tudatalatti rögzítse ennek a tartalmát, és már csak jó képek jelenjenek meg benne. Az általános megfogalmazásra pedig azért van szükség, mert lehet, hogy adott esetben „csak” egy krónikus gyulladást szeretne az ember megszüntetni, viszont lehetséges, hogy a szervezetében más terület sem működik kielégítően, így a tudatalatti azt is ki fogja javítani.

Emil Coué kicsit több, mint száz évvel ezelőtt emberek ezrein segített a módszereivel. Mi lenne hát, ha mi is kipróbálnánk az általa javasoltakat? Végül is, semmibe nem kerül, és ha akkor működött, működnie kell most is.

Török Zita

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Munkahelyi illemtan és etikett – A professzionális jelenlét láthatatlan ereje

A munkahely nem csupán a feladatok elvégzésének terepe, hanem egy komplex társas közeg, ahol a szakmai kompetencia mellett a viselkedéskultúra is meghatározó szerepet játszik.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?