Mi az a balneoterápia, és mire használják?

A furcsa hangzású kifejezésnek az első asszociációnkkal ellentétben semmi köze a bálnákhoz, vagy krémekhez, noha mindkettő kétségkívül kapcsolatos a vízzel. A balneoterápia azon fizioterápiás módszerek összefoglaló neve, melyek a gyógyvizek gyógyító hatását használják fel a kezelések során, kombinálva más módszerekkel, mint például az iszapterápia. Ezen terület leginkább az alternatív gyógyászat egy részét képezi, és rengeteg pozitív hatása van, viszont tudományosan kevésbé elfogadott terület. Az alábbi cikkben ezen módszert ismerhetjük meg részletesebben.

Hidroterápia vagy balneoterápia?
A fizioterápiás gyógymódok a különböző természetes, és mesterséges energiák gyógyító erejét felhasználó, nem gyógyszeres kezeléseket foglalják magukba, melyeket elsősorban mozgásszervi problémákra, illetve az idegrendszer és a keringés egyes funkciós zavarai esetén alkalmaznak. A balneoterápia során a természetes gyógyvizekben rejlő jótékony, főként kémiai jellegű élettani hatásokat aknázzák ki különböző kezelési formákkal. Ez a módszer megkülönböztetendő a hidroterápiától, mely (ahogyan nevében benne van) szintén vízi gyógymód, ám a víznek a fizikai hatásaira épít, ezért a közönséges csapvíz is megfelelő hozzá. A hidroterápiában a víz nyomása, felhajtóereje, hőmérséklete képezi a gyógyerő alapját, a balneoterápiában viszont ezeken túlmenően a gyógyvízben található kémiai vegyületek jótékony élettani hatásai játszanak központi szerepet. Ilyen gyógyhatású összetevő lehet például a kén, a jód, a kalcium, a konyhasó, a szénsav, vagy éppen a magnézium.

Balneoterápiás kezelési módok
A terápia többféle módszert foglal magába, melybe beletartozik a gyógyvízben való fürdőzés is, de nem kizárólag erre korlátozódik. A fürdőkúra rendszeres, ismétlődő gyógyvízi tartózkodást jelent, mely: általában legalább 10-12, egymást követő alkalomból áll, alkalmanként 20-40 percig tart, ezek számát és idejét értelemszerűen az adott betegség, vagy sérülés dönti el. A fürdőkúrát ritkán alkalmazzák önmagában, általában egyéb kezelésekkel kombinálják. Ilyen lehet: a gyógyvízben végzett torna, melyet a víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebb elvégezni, és kíméli az ízületeket, kiaknázza a víz kémiai gyógyhatásait is. Érdekes módszer a hidromasszázs: ez egy speciális kádban különböző nyomáson végzett, víz alatti sugármasszázs, amelynek átlagos ideje 15 perc. Valamint a köznyelvben a legismertebb az iszappakolás, melyet gyógyhatású kémiai vegyületeket tartalmazó földszerű anyagokkal végeznek, szóval ez nem azt jelenti, hogy valakit simán betemetnek a strandon iszappal, hanem az erre a célra használt iszapban, homokban hasznos összetevők is vannak.

Milyen problémákra hatásos a balneoterápia?
A balneoterápia hatása elsősorban a gyógyvízben oldott kémiai összetevőktől függ. Ezek a vegyületek a bőrön át, és a levegőből belélegezve egyaránt bejutnak a szervezetbe. Az egyes gyógyhatású összetevők más és más jellegű problémákra jelenthetnek megoldást. Ilyenek a mozgásszervi problémák, mint például az: ízületi gyulladások, köszvény, reuma, lumbágó, porckorong-megbetegedések, tartási rendellenességek. Emellett hasznos lehet különböző felső légúti betegségek, például asztma, légúti allergia, anyagcsere-betegségek, vagy bizonyos szív- és keringési betegségek leküzdésére is.

A balneoterápiával szemben vannak ellenjavallatok is, és a gyógyvizes kúrákkal elővigyázatosnak kell lenni, mivel szakszerűtlen vagy túlzásba vitt alkalmazása akár ártalmas is lehet az egészségre. Nem lehet alkalmazni ezen módszert: nyílt sebek, fertőző betegségek, nagy kiterjedésű bőrelváltozások, és súlyos szívproblémák esetén, mivel ilyenkor több káros hatása lehet, mint előnye.

Gyógyvizek
Magyarország szerencsénkre nagyon gazdag a legkülönfélébb gyógyvizekben, ami az egykori Pannon-tenger maradványainak köszönhető, valamint annak, hogy rengeteg termálvíz található az ország alatt. A budapesti gyógyfürdők (a Gellért, a Széchenyi, és a Lukács fürdő) főként kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak, mely elsősorban mozgásszervi problémákra, emellett szív- és gyomorproblémákra is jó. Ezzel szemben az alföldi fürdők többsége (például Debrecen, Hajdúszoboszló) brómos-jódos összetételű, mely főként reumatológiai problémák ellen jó. A Balaton környéki fürdők (Balatonfüred, Csopak) vize szénsavban gazdag, ami vénás megbetegedések, magas vérnyomás kezelésére alkalmazható, valamint Hévíz emellett magas kéntartalmú is, amely ezáltal szívbetegségek megelőzésére is jó.