Menü

A szemduzzanat lehetséges okai

Az árpa egy olyan szemhéjgyulladás, amelyet az olajos váladékot termelő mirigyek gyulladása okoz. Ez akkor következik be, amikor baktériumok jutnak be a mirigyek kivezetőjáratába. A szemárpa egy vöröses dudor a szemhéj széle közelében.

A szemárpa heveny gyulladással jár, a szemhéjon az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

szemhéj duzzanat

fájdalom

idegentest érzés

kötőhártya duzzanat vagy vörösség

könnyezés az adott szemen

Az árpa kezelése

Gyakran nem igényel kezelést, általában 1-2 hét alatt magától megszűnik. Íme néhány tipp az otthoni kezeléshez: A fájdalom enyhítésére naponta háromszor-négyszer 5-10 percig alkalmazzon meleg borogatást.

Kerülje a szemészeti termékeket, beleértve a sminket és a szemkrémeket, amíg az árpa el nem tűnik. Kerülje a kontaktlencsék viselését

Soha ne nyomja ki, vagy dörzsölje az árpát

Ha nem javulnak a tünetek, és nem fakad ki magától az árpa, forduljon szakorvoshoz, aki vényköteles antibiotikum-tartalmú szemcseppet vagy kenőcsöt írhat fel.

2. Jégárpa

A szemhéjgyulladás másik gyakori formája a jégárpa, ami egy kis göb a szemhéjon. Gyakran összekeverik a szemárpával, de azzal ellentétben, a jégárpát nem baktérium okozza, hanem a Meibom-mirigyek krónikus gyulladása. Ekkor kivezető csatornák elzáródnak, az olajos váladék felgyülemlik és nem tud kiürülni. Nehezebb észre venni, mert fájdalommentes és lassan fejlődő gyulladás.

Ezekkel a tünetekkel járhat:

duzzanat, amely az egész szemhéjat érintheti

bizonyos esetekben bőrpír

érzékenység

homályos látás

A jégárpa kezelése

A jégárpa magától csak ritkán múlik el, a legtöbbször műtét szükséges a felesleges váladék eltávolítására.

3. Allergia

A duzzanat leggyakoribb oka a szemallergia. A szemallergia kellemetlen érzést, szemhéjirritációt és duzzanatot okozhat.

A szemallergia tünetei akkor jelentkeznek, amikor az immunrendszer túlreagál egy olyan anyagra, mint a por vagy a pollen. A szem sejtjei hisztaminokat és más vegyi anyagokat bocsátanak ki, hogy megpróbálják megvédeni a szemet. Ennek hatására a szemhéjak megduzzadnak, és a szem viszket, vörös és vizenyős lesz.

A vényköteles gyógyszerek nagyon hatékonyan enyhítik a szemallergia tüneteit. Az antihisztaminok gyakran gyorsan csökkentik az allergia okozta szemhéjduzzanatot, alkalmazásukról érdemes szemész szakorvossal konzultálni.

4. Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya gyulladását bakteriális vagy vírus fertőzés, illetve allergiás reakció okozhatja. Kötőhártya gyulladás esetén a szemhéjai összeragadhatnak, váladékoznak, szemei kipirosodottak.

Tapasztalhat még szemhéj duzzanatot, könnyezést, viszketést, fényérzékenységet és látása homályossá válhat.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.