Menü
  • Elme és lélek
  • A szorongás fajtái

A szorongás fajtái

Bármilyen fajta szorongástól is szenvedünk, a jó hír, hogy a szorongásos zavarok a hatékonyan kezelhetőek. A szorongászavarból való teljes gyógyulás is lehetséges, illetve csökkenthetőek a tünetek annyira, hogy az egyén képes legyen visszatérni a normális életviteléhez.

A biológiai (gyógyszeres) terápiák a testi reakciók kezelésében nyújthatnak támogatást, míg a különböző pszichoterápiák a szorongás háttérokainak feldolgozásával, új megküzdési stratégiák kidolgozásával és az énerő erősítésével segítenek a gyógyuláshoz.

Mindannyiunknak van egy szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén épül fel.

Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.

A szorongásos zavaroknak 5 fő fajtáját szoktuk megkülönböztetni:

Generalizált szorongás

Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor előjöhet, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Fóbiák

Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.

Pánikzavar

A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önreflexió elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak.

Kényszeres zavarok

Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.

Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő esemény hatására jön létre. Ilyen esetekben a félelem és annak tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.

  • A rovat további cikkei

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.