Menü

Mit jelent a pajzsmirigy göb és mi a teendő ezzel?

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk, mi a teendő velük és milyen bajt jeleznek? A pajzsmirigy göbök olyan tömör vagy folyadékkal telt csomók, amelyek a pajzsmirigyen alakulnak ki, a nyakunk alsó részén. A pajzsmirigyünk fontos hormontermelő szerv, jelentős szerepe van az anyagcserefolyamatokban.

A pajzsmirigy göbös megbetegedése igen sok embert érint, és gyakran komoly aggodalommal tölti el az illetőt, mikor megkapja a diagnózist. Pedig a göbök - bár rosszindulatú elváltozásokra is utalhatnak – gyakran ártalmatlanok. A legtöbb esetben a pajzsmirigy göbök ártalmatlanok, nem okoznak tüneteket sem, ám kis százalékban veszélyesek lehetnek, ezért kivizsgálásuk elengedhetetlen.

A pajzsmirigyen található csomókat nem mi vesszük észre magunkon, hanem általában orvosi rutinvizsgálaton derülnek ki, melyet tapintással végeznek, illetve pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal. Ezek a göbök többféle okból alakulhatnak ki, általában valamilyen betegség, pajzsmirigy-alulműködés, illetve -túlműködés következtében jönnek létre, de okozhatja a jódhiány is.

Ha az orvos göböket észlelt a vizsgálatkor, sok beteg hirtelen megijed, hiszen nem tudják milyen kezelést igényel ez a betegség. A pajzsmirigyen található göbök kezelése attól függ, milyenek ezek a kis csomók. A legtöbb esetben ultrahangvizsgálatot és vérvételt végeznek, ezután állapítják meg a kezelés módját.

Tapasztalatom szerint a legtöbb pajzsmirigy göb ártalmatlan és nem okoz semmilyen tünetet, s amennyiben nem nőnek, akkor elegendő félévente vagy évente kontrollvizsgálatra menni. Amennyiben a göb növekedni kezd, olyankor szükséges a további vizsgálat és kezelés, ez általában hormonkezelést vagy végső esetben műtétet jelenthet.

Milyen tüneteket okozhatnak a göbök?

A pajzsmirigy göbök több méretben is előfordulhatnak, és hogy okoznak-e tüneteket, az attól függ, hogy mekkora göbbel is állunk szemben. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, a komolyabb esetekben azonban nyelési nehézséget, légzési problémákat, szorító érzést, duzzanatot, nehézlégzést, fogyást, heves szívdobogást, idegességet tapasztalhatunk.

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy vajon kiújulhatnak-e a göbök. A szakértő szerint kiújulni nem újulnak ki, ám újabbak sajnos keletkezhetnek. Éppen ezért, ha már valakinél egyszer már keletkeztek, úgy érdemes rendszeres kontrollra járni.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.