Menü

Ezért jó a délutáni szieszta

Azt eddig is tudtuk, hogy a délutáni alvás, szieszta: kifejezetten jót tehet az egészségnek, de ezt most már a tudomány is alátámasztja. szakemberek szerint elég hetente egy-két alkalommal szunyókálni délután, hogy csökkentsük a szívroham és a stroke rizikóját.

A "szieszta" kifejezés a latin-amerikai országokban a semmittevés képzetét keltheti, de a gyakorlat eredete egészen a régi Rómáig nyúlik vissza, és ma már világszerte alkalmazzák. Mivel a mai modern társadalmunk rohanó életmódja egyre inkább alváshiányos, a sziesztázás, délutáni pihenés a jobb közérzet érdekében nemhogy lustálkodást jelent, hanem kulcsfontosságú lehet.

Olaszországon kívül más mediterrán országokban is szokás a délutáni csendes pihenő, például Spanyolországban is elterjedt, de a görögök is gyakorolják, náluk "mesimeri" néven ismert az ebéd után rövid szundikálás.

A mexikóiak is tartanak rövid pihenőt, mielőtt visszatérnek a munkába, sok országban a szieszta lehetővé teszi az emberek számára, hogy elkerüljék a szélsőséges hőségben való munkavégzést.

Arról nem is beszélve, hogy egy rövid szieszta bizonyítottan javítja a hangulatot és csökkenti a stressz-szintet, de az ebéd utáni pihenő a fizikai teljesítményt is fokozhatja, mivel regeneráló hatású. Kutatások szerint még a rövid szundikálás is összefüggésbe hozható a jobb sportolói képességekkel, például a nagyobb állóképességgel, jobb erőnléttel és a jobb izomregenerációval.

Mennyi az a délutáni alvás, ami jótékony hatású az egészségre?

Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint már heti egy-két alkalom is elegendő ahhoz, hogy a szívroham és a stroke rizikóját csökkentsük, tehát nem kell feltétlen minden nap aludni.

A gyakrabban sziesztázók inkább az idősebb férfiak közül kerültek ki, a hölgyek közül kevesebben választották a délutáni szunyókálást.

A szieszta előnyei között tarthatjuk számon, hogy jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére.

Hogy mennyi az annyi, arra nincs általános irányelv, a szakértők szerint nem az alvás hossza, sokkal inkább a gyakorisága számít, de a tanulmányok szerint a délutáni szieszta 20 és 40 perc között lenne ideális.

A délutáni szieszta fontos a mindennapos testi és szellemi megújulásunkhoz, és megelőzi a szívbetegségek kockázatát. Ha valaki megengedheti magának, érdemes minden nap ugyanabban az időben beiktatni a délutáni sziesztát. A délutáni alvásra ne úgy tekintsünk, mint az éjjeli pihenés "pótlására", sokkal inkább a szellemi felfrissülést kell, hogy szolgálja.

Kemping a kertben

Szeretnéd átélni egy kemping hangulatát, de nincs rá lehetőséged, hogy elutazz otthonról? Rendezz be a kertedben egy sátrat, és éld át otthonról a szabadban töltött éjszaka autentikus hangulatát, az otthon közelségének előnyeivel fűszerezve!

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes

A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

Vigyázzunk anyajegyeinkre nyáron!

Mindenki testén vannak anyajegyek. Van belőlük kisebb, nagyobb, kinek több, kinek kevesebb, de mindenkinek van. Általában a világos bőrűeknek több anyajegyük van, nekik 10-40 anyajegy is lehet a bőrükön, ami teljesen normális. Az anyajegyektől nem kell megijedni, de a rendszeres önvizsgálat, vizsgálat és szűrés nagyon fontos.

Stressznyelvek

Mindannyiunk életében előfordul, hogy vitába keveredünk másokkal, és sokszor ezek a viták parttalannak tűnnek, mintha nem is egy nyelven beszélnénk. Ennek az az oka, hogy nem egy stressznyelvet beszélünk.