Menü

Ezért jó a délutáni szieszta

Azt eddig is tudtuk, hogy a délutáni alvás, szieszta: kifejezetten jót tehet az egészségnek, de ezt most már a tudomány is alátámasztja. szakemberek szerint elég hetente egy-két alkalommal szunyókálni délután, hogy csökkentsük a szívroham és a stroke rizikóját.

A "szieszta" kifejezés a latin-amerikai országokban a semmittevés képzetét keltheti, de a gyakorlat eredete egészen a régi Rómáig nyúlik vissza, és ma már világszerte alkalmazzák. Mivel a mai modern társadalmunk rohanó életmódja egyre inkább alváshiányos, a sziesztázás, délutáni pihenés a jobb közérzet érdekében nemhogy lustálkodást jelent, hanem kulcsfontosságú lehet.

Olaszországon kívül más mediterrán országokban is szokás a délutáni csendes pihenő, például Spanyolországban is elterjedt, de a görögök is gyakorolják, náluk "mesimeri" néven ismert az ebéd után rövid szundikálás.

A mexikóiak is tartanak rövid pihenőt, mielőtt visszatérnek a munkába, sok országban a szieszta lehetővé teszi az emberek számára, hogy elkerüljék a szélsőséges hőségben való munkavégzést.

Arról nem is beszélve, hogy egy rövid szieszta bizonyítottan javítja a hangulatot és csökkenti a stressz-szintet, de az ebéd utáni pihenő a fizikai teljesítményt is fokozhatja, mivel regeneráló hatású. Kutatások szerint még a rövid szundikálás is összefüggésbe hozható a jobb sportolói képességekkel, például a nagyobb állóképességgel, jobb erőnléttel és a jobb izomregenerációval.

Mennyi az a délutáni alvás, ami jótékony hatású az egészségre?

Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint már heti egy-két alkalom is elegendő ahhoz, hogy a szívroham és a stroke rizikóját csökkentsük, tehát nem kell feltétlen minden nap aludni.

A gyakrabban sziesztázók inkább az idősebb férfiak közül kerültek ki, a hölgyek közül kevesebben választották a délutáni szunyókálást.

A szieszta előnyei között tarthatjuk számon, hogy jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére.

Hogy mennyi az annyi, arra nincs általános irányelv, a szakértők szerint nem az alvás hossza, sokkal inkább a gyakorisága számít, de a tanulmányok szerint a délutáni szieszta 20 és 40 perc között lenne ideális.

A délutáni szieszta fontos a mindennapos testi és szellemi megújulásunkhoz, és megelőzi a szívbetegségek kockázatát. Ha valaki megengedheti magának, érdemes minden nap ugyanabban az időben beiktatni a délutáni sziesztát. A délutáni alvásra ne úgy tekintsünk, mint az éjjeli pihenés "pótlására", sokkal inkább a szellemi felfrissülést kell, hogy szolgálja.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.