Menü

Ezért jó a délutáni szieszta

Azt eddig is tudtuk, hogy a délutáni alvás, szieszta: kifejezetten jót tehet az egészségnek, de ezt most már a tudomány is alátámasztja. szakemberek szerint elég hetente egy-két alkalommal szunyókálni délután, hogy csökkentsük a szívroham és a stroke rizikóját.

A "szieszta" kifejezés a latin-amerikai országokban a semmittevés képzetét keltheti, de a gyakorlat eredete egészen a régi Rómáig nyúlik vissza, és ma már világszerte alkalmazzák. Mivel a mai modern társadalmunk rohanó életmódja egyre inkább alváshiányos, a sziesztázás, délutáni pihenés a jobb közérzet érdekében nemhogy lustálkodást jelent, hanem kulcsfontosságú lehet.

Olaszországon kívül más mediterrán országokban is szokás a délutáni csendes pihenő, például Spanyolországban is elterjedt, de a görögök is gyakorolják, náluk "mesimeri" néven ismert az ebéd után rövid szundikálás.

A mexikóiak is tartanak rövid pihenőt, mielőtt visszatérnek a munkába, sok országban a szieszta lehetővé teszi az emberek számára, hogy elkerüljék a szélsőséges hőségben való munkavégzést.

Arról nem is beszélve, hogy egy rövid szieszta bizonyítottan javítja a hangulatot és csökkenti a stressz-szintet, de az ebéd utáni pihenő a fizikai teljesítményt is fokozhatja, mivel regeneráló hatású. Kutatások szerint még a rövid szundikálás is összefüggésbe hozható a jobb sportolói képességekkel, például a nagyobb állóképességgel, jobb erőnléttel és a jobb izomregenerációval.

Mennyi az a délutáni alvás, ami jótékony hatású az egészségre?

Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint már heti egy-két alkalom is elegendő ahhoz, hogy a szívroham és a stroke rizikóját csökkentsük, tehát nem kell feltétlen minden nap aludni.

A gyakrabban sziesztázók inkább az idősebb férfiak közül kerültek ki, a hölgyek közül kevesebben választották a délutáni szunyókálást.

A szieszta előnyei között tarthatjuk számon, hogy jó hatással van a szív- és érrendszer egészségére.

Hogy mennyi az annyi, arra nincs általános irányelv, a szakértők szerint nem az alvás hossza, sokkal inkább a gyakorisága számít, de a tanulmányok szerint a délutáni szieszta 20 és 40 perc között lenne ideális.

A délutáni szieszta fontos a mindennapos testi és szellemi megújulásunkhoz, és megelőzi a szívbetegségek kockázatát. Ha valaki megengedheti magának, érdemes minden nap ugyanabban az időben beiktatni a délutáni sziesztát. A délutáni alvásra ne úgy tekintsünk, mint az éjjeli pihenés "pótlására", sokkal inkább a szellemi felfrissülést kell, hogy szolgálja.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

Magyar konyha újragondolva

A magyar konyha gazdag hagyományai nem zárják ki az egészségtudatos szemléletet, sőt, megfelelő átalakítással jól illeszthetők a modern életmódhoz. A kérdés nem az, hogy lemondjunk-e róla, hanem az, hogyan tudjuk okosan újragondolni ezeket a recepteket.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Kutyapanzió: nyugodt megoldás, amikor kedvencünk felügyeletre szorul

A modern életvitel sokszor olyan helyzeteket teremt, amikor a gazdik átmenetileg nem tudnak gondoskodni négylábú társukról. Legyen szó nyaralásról, üzleti útról vagy váratlan elfoglaltságról, a kutyapanziók egyre népszerűbb megoldást kínálnak.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.