Guillain Barre szindróma
- Dátum: 2024.07.12., 05:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agyideg, antitest, érzékszerv, fájdalom, gyulladás, idegrost, izom, izomgyengeség, kórokozó, szindróma, testrész, vírus
A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.
A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.
A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:
Influenza vírusok
Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz
Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis
Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
Covid-19 vírus
Zika vírus
HIV/AIDS vírus
Műtét
Trauma
Hodgkin-limfóma
Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.
Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.
A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:
Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik
Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.
Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.
Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.
Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?
A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.
A bőrviszketés okai

A viszketés különféle okokból jelentkezhet, és fontos megérteni, hogy egyes esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb kiváltó okokat és azok lehetséges következményeit.
Mit tudsz a vérszegénységről?

Sokat halljuk, hogy a vérszegénység jele a sápadtság, de nem csak erről ismerhetjük fel, pedig fontos a korai felismerés.