Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

Influenza vírusok

Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz

Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz

Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis

Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz

Covid-19 vírus

Zika vírus

HIV/AIDS vírus

Műtét

Trauma

Hodgkin-limfóma

Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.

Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.

A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:

Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik

Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.

Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.