Menü
  • Testünk védelme
  • Guillain Barre szindróma

Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

Influenza vírusok

Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz

Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz

Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis

Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz

Covid-19 vírus

Zika vírus

HIV/AIDS vírus

Műtét

Trauma

Hodgkin-limfóma

Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.

Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.

A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:

Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik

Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.

Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.

  • A rovat további cikkei

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Ha elfáradt a lábad, ez a négy egyszerű gyakorlat jól jöhet

Egy hosszú nap után sokan nem is a hátukat vagy a derekukat érzik a leginkább megterhelve, hanem a lábukat. Sokat állunk, gyalogolunk, sportolunk, egész nap cipőben vagyunk, és közben ritkán gondolunk arra, hogy a talpunknak is szüksége van egy kis törődésre. Estére jelentkezhet feszülő, húzó érzés, érzékenység vagy egyszerűen csak az az ismerős érzés, hogy jó lenne végre levenni a cipőt.