Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
- Dátum: 2024.07.18., 19:43
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- engedékenység, gyereknevelés, szabálykövetés, vattacukor
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
Aki gyerkőcöt nevel, nagyjából be tudja lőni magának, hogy milyen elvet szeretne követni ebben. Sokan hallottuk már a kifejezéseket, hogy például valaki helikopterszülő, ebben az esetben a szülő minden lépését kontrollálni akarja gyermekének, nem enged szabad teret a döntések terén. A másik lehet például kötődő szülői nevelés, amikor teljes mértékben gyerekközpontú a szülő minden döntése és tette. Sokféle nevelési elv van, ezek néha össze is folynak, néha nagyon katonásan követik ez elképzelt terveket.
A vattacukor szülőkifejezés Stefano Rossi pszichopedagógus nevéhez köthető, ő használta először ezt a szót. Amikor a vattacukorra gondolunk, akkor egy puha és édes felhő jut az eszünkbe, ami a gyerekek kedvence. Ám ez a szép kis felhő nem mindig a legjobb a „gyerekpocaknak”, néha már-már túlzás is lehet. Ebben rejlik a dolog kulcsa. Ezen szülőtípusok hajlamosak átlendülni a ló túlsó oldalára és nem tudnak határokat szabni gyermeküknek. Pedig a gyereknevelés egyik alapja, hogy bizonyos keretet adunk a lurkónak, hogy abban biztonságosan mozoghasson.
Tudja hol a határ és meddig mehet el. A vattacukor szülők úgy gondolják, hogy egy boldog gyermek neveléséhez mindent meg kell tenni, ami alapvetően nagyon jól hangzik, de az éremnek van egy másik oldala is. Amikor túlzásba viszik ezt a törekvést, a csemete egy idő után nem fogja tudni, mi az elég. Nem ismerik a csalódást, a veszteséget és a negatív érzelmeket, ezáltal egyáltalán nem tudják értékelni a pozitív dolgokat. Ezek a felnőttek nem képesek szembe fordulni a gyerek akaratával, így kimarad a kötelességtudatra, a szabályok betartására való nevelés. Ez akkor lesz elég kellemetlen a pici számára, amikor egy közösségbe kerül, mondjuk óvodába és nem csak ő maga lesz egyedül, hanem még számtalan társa is ott lesz, ahol pedig muszáj valamilyen rendszert, vagy szabályokat betartani.
Innen fakad az is, hogy amikor egy szülő túl engedékeny, akkor valószínűleg nem következetes, így a csimota nem tanulja meg azt, hogy ha helytelenül viselkedik, akkor abból baj lehet. De ne gondoljuk, hogy csak negatív hatásai vannak ennek a nevelésnek, hiszen ezek a gyerekek rengeteg szeretetet és törődést kapnak, tudják, hogy mit jelent szeretni, ölelni valakit, ami a mai világban egyre kevésbé észrevehető. Emellett a szülői minta alapján empátiát is tanulnak, hiszen a szülő minden percben szeretettel fordul a kicsi felé, legyen az pozitív, vagy negatív élmény.
Na, de honnan fakad ez szülői hozzáállás?
Megfigyelhető, hogy azoknál alakul ki, akik gyermekkorukban túl szigorú nevelést kaptak és ezzel védekeznek az ellen, hogy az ő gyerekeiknek is ezt kelljen átélni. Nem akarnak nemet mondani, mintegy meg akarják törni a generációs vonalat ebben, hogy ne sérüljenek lelkileg az ő gyerekeik és boldognak lássák őket mindig.
A vattacukor szülők egy szeretetteljes, ámde túlzóan engedékeny nevelési elvet követnek, melyben a gyermek boldogsága a legfontosabb mindenek felett.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.