Menü

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

Aki gyerkőcöt nevel, nagyjából be tudja lőni magának, hogy milyen elvet szeretne követni ebben. Sokan hallottuk már a kifejezéseket, hogy például valaki helikopterszülő, ebben az esetben a szülő minden lépését kontrollálni akarja gyermekének, nem enged szabad teret a döntések terén. A másik lehet például kötődő szülői nevelés, amikor teljes mértékben gyerekközpontú a szülő minden döntése és tette. Sokféle nevelési elv van, ezek néha össze is folynak, néha nagyon katonásan követik ez elképzelt terveket.

A vattacukor szülőkifejezés Stefano Rossi pszichopedagógus nevéhez köthető, ő használta először ezt a szót. Amikor a vattacukorra gondolunk, akkor egy puha és édes felhő jut az eszünkbe, ami a gyerekek kedvence. Ám ez a szép kis felhő nem mindig a legjobb a „gyerekpocaknak”, néha már-már túlzás is lehet. Ebben rejlik a dolog kulcsa. Ezen szülőtípusok hajlamosak átlendülni a ló túlsó oldalára és nem tudnak határokat szabni gyermeküknek. Pedig a gyereknevelés egyik alapja, hogy bizonyos keretet adunk a lurkónak, hogy abban biztonságosan mozoghasson.

Tudja hol a határ és meddig mehet el. A vattacukor szülők úgy gondolják, hogy egy boldog gyermek neveléséhez mindent meg kell tenni, ami alapvetően nagyon jól hangzik, de az éremnek van egy másik oldala is. Amikor túlzásba viszik ezt a törekvést, a csemete egy idő után nem fogja tudni, mi az elég. Nem ismerik a csalódást, a veszteséget és a negatív érzelmeket, ezáltal egyáltalán nem tudják értékelni a pozitív dolgokat. Ezek a felnőttek nem képesek szembe fordulni a gyerek akaratával, így kimarad a kötelességtudatra, a szabályok betartására való nevelés. Ez akkor lesz elég kellemetlen a pici számára, amikor egy közösségbe kerül, mondjuk óvodába és nem csak ő maga lesz egyedül, hanem még számtalan társa is ott lesz, ahol pedig muszáj valamilyen rendszert, vagy szabályokat betartani.

Innen fakad az is, hogy amikor egy szülő túl engedékeny, akkor valószínűleg nem következetes, így a csimota nem tanulja meg azt, hogy ha helytelenül viselkedik, akkor abból baj lehet. De ne gondoljuk, hogy csak negatív hatásai vannak ennek a nevelésnek, hiszen ezek a gyerekek rengeteg szeretetet és törődést kapnak, tudják, hogy mit jelent szeretni, ölelni valakit, ami a mai világban egyre kevésbé észrevehető. Emellett a szülői minta alapján empátiát is tanulnak, hiszen a szülő minden percben szeretettel fordul a kicsi felé, legyen az pozitív, vagy negatív élmény.

Na, de honnan fakad ez szülői hozzáállás?

Megfigyelhető, hogy azoknál alakul ki, akik gyermekkorukban túl szigorú nevelést kaptak és ezzel védekeznek az ellen, hogy az ő gyerekeiknek is ezt kelljen átélni. Nem akarnak nemet mondani, mintegy meg akarják törni a generációs vonalat ebben, hogy ne sérüljenek lelkileg az ő gyerekeik és boldognak lássák őket mindig.

A vattacukor szülők egy szeretetteljes, ámde túlzóan engedékeny nevelési elvet követnek, melyben a gyermek boldogsága a legfontosabb mindenek felett.

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.

A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.

Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.

Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.