Menü

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

Aki gyerkőcöt nevel, nagyjából be tudja lőni magának, hogy milyen elvet szeretne követni ebben. Sokan hallottuk már a kifejezéseket, hogy például valaki helikopterszülő, ebben az esetben a szülő minden lépését kontrollálni akarja gyermekének, nem enged szabad teret a döntések terén. A másik lehet például kötődő szülői nevelés, amikor teljes mértékben gyerekközpontú a szülő minden döntése és tette. Sokféle nevelési elv van, ezek néha össze is folynak, néha nagyon katonásan követik ez elképzelt terveket.

A vattacukor szülőkifejezés Stefano Rossi pszichopedagógus nevéhez köthető, ő használta először ezt a szót. Amikor a vattacukorra gondolunk, akkor egy puha és édes felhő jut az eszünkbe, ami a gyerekek kedvence. Ám ez a szép kis felhő nem mindig a legjobb a „gyerekpocaknak”, néha már-már túlzás is lehet. Ebben rejlik a dolog kulcsa. Ezen szülőtípusok hajlamosak átlendülni a ló túlsó oldalára és nem tudnak határokat szabni gyermeküknek. Pedig a gyereknevelés egyik alapja, hogy bizonyos keretet adunk a lurkónak, hogy abban biztonságosan mozoghasson.

Tudja hol a határ és meddig mehet el. A vattacukor szülők úgy gondolják, hogy egy boldog gyermek neveléséhez mindent meg kell tenni, ami alapvetően nagyon jól hangzik, de az éremnek van egy másik oldala is. Amikor túlzásba viszik ezt a törekvést, a csemete egy idő után nem fogja tudni, mi az elég. Nem ismerik a csalódást, a veszteséget és a negatív érzelmeket, ezáltal egyáltalán nem tudják értékelni a pozitív dolgokat. Ezek a felnőttek nem képesek szembe fordulni a gyerek akaratával, így kimarad a kötelességtudatra, a szabályok betartására való nevelés. Ez akkor lesz elég kellemetlen a pici számára, amikor egy közösségbe kerül, mondjuk óvodába és nem csak ő maga lesz egyedül, hanem még számtalan társa is ott lesz, ahol pedig muszáj valamilyen rendszert, vagy szabályokat betartani.

Innen fakad az is, hogy amikor egy szülő túl engedékeny, akkor valószínűleg nem következetes, így a csimota nem tanulja meg azt, hogy ha helytelenül viselkedik, akkor abból baj lehet. De ne gondoljuk, hogy csak negatív hatásai vannak ennek a nevelésnek, hiszen ezek a gyerekek rengeteg szeretetet és törődést kapnak, tudják, hogy mit jelent szeretni, ölelni valakit, ami a mai világban egyre kevésbé észrevehető. Emellett a szülői minta alapján empátiát is tanulnak, hiszen a szülő minden percben szeretettel fordul a kicsi felé, legyen az pozitív, vagy negatív élmény.

Na, de honnan fakad ez szülői hozzáállás?

Megfigyelhető, hogy azoknál alakul ki, akik gyermekkorukban túl szigorú nevelést kaptak és ezzel védekeznek az ellen, hogy az ő gyerekeiknek is ezt kelljen átélni. Nem akarnak nemet mondani, mintegy meg akarják törni a generációs vonalat ebben, hogy ne sérüljenek lelkileg az ő gyerekeik és boldognak lássák őket mindig.

A vattacukor szülők egy szeretetteljes, ámde túlzóan engedékeny nevelési elvet követnek, melyben a gyermek boldogsága a legfontosabb mindenek felett.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.