Menü

Édesítőszerektől depresszió

  • Dátum: 2024.07.21., 09:28
  • Szabó Máté
  • képek: pexels.com

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

Mi okozhat depressziót?

A tünetek és a kialakulás okai változatosak és összetettek. Az agyban bekövetkező változások, a genetikai hajlam, a személyiség, a környezeti tényezők, vagy akár a különböző vitaminok hiánya is hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Mindemellett számos más tényező is befolyással lehet a súlyosságára:

az életkor,
az elhízás,
a fizikai aktivitás,
a dohányzás,
bizonyos gyógyszerek.

Édesítőszerek és gyorskaják

Napjainkban egyre több bizonyíték utal arra, hogy az étrend is hatással lehet a betegség kialakulására. Az UPF-ek, vagyis az ultrafeldolgozott, fogyasztásra kész termékek fogyasztása és egyes betegségek, például a depresszió kockázata között összefüggés van. Az UPF-ek a nemzetközi osztályozás szerinti 4 csoportba sorolhatóak:

1. csoport: feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek,
2. csoport: feldolgozott összetevők,
3. csoport: feldolgozott élelmiszerek,

4. csoport: többszörösen feldolgozott élelmiszerek (ultrafeldolgozott élelmiszerek).

Az 1. csoportba tartoznak a feldolgozatlan élelmiszernövények, húsok, amelyek elkészítése során legfeljebb az ehetetlen vagy nem kívánt részeket távolítják el, vagy ezeket csak szárítják, aprítják. A 2. csoportba azok az összetevők tartoznak, amelyeket az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből préseléssel, finomítással, őrléssel, és szárítással állítanak elő (pl. olaj, vaj, cukor). Ezeket az összetevőket önmagukban nem, hanem az 1. csoportba tartozó élelmiszerekkel kombinálva fogyasztják. A 3. csoportba tartozó feldolgozott élelmiszerek (pl. konzervek, sajtok, kenyér) úgy készülnek, hogy az 1. csoportba tartozó élelmiszerekhez a 2. csoportba tartozó anyagokat adnak, majd ezeket különböző módszerekkel (pl. főzés, fermentálás, konzerválás) feldolgozzák a tartósság növelésének, illetve az érzékszervi tulajdonságok javításának céljával.

A 4. csoportba tartozó ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. üdítőitalok, édes vagy sós csomagolt rágcsálnivalók, felvágottak) alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak az 1. csoportba tartozó összetevőt és általában többszörös feldolgozási lépéseken esnek át. Az ultrafeldolgozott termékek a konyhai készítményekben általában nem használt alapanyagokat (pl. kazein, laktóz, glutén, invertcukor, hidrogénezett olajok, tartósítószerek) is tartalmaznak. A kizárólag ezen termékekben található adalékanyagok közé tartoznak azok, amelyeket az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak megváltoztatására használnak (pl. színezékek, aromák, ízfokozók, édesítőszerek). A feldolgozás során olyan módszereket is alkalmaznak (pl. hidrogénezés) amelyeket konyhai körülmények között nem szoktak.

Az UPF-ek túlzott fogyasztása hozzájárul bizonyos krónikus betegségek (cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás) kialakulásához is. Valamint ezen termékek tartós fogyasztása depressziót is okozhat, a benne lévő hatóanyagok, és a monotonitás miatt. Emiatt fontos, hogy variáljuk az általunk fogyasztott termékeket.

Az édesítőszer lenne a bűnös?

Az UPF-ek egyes összetevői és a depresszió emelkedett kockázata közötti összefüggések nem alaptalanok. A mesterségesen édesített italok és a mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartám, aceszulfám-K, szukralóz, alitám, neotám stb.) összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával. Ugyan a pontos hatásmechanizmus még nem tisztázott, de bizonyos, hogy az édesítőszerek, és a tartósított termékek fogyasztása hatással van ránk. Célszerű mértékletesen és körültekintően fogyasztani az édesítőszereket, és összességében az ultrafeldolgozott élelmiszereket, ezzel saját egészségünket is segítve.

Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?

Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Életkorod alapján ennyi vizet kellene innod naponta

Sokan csak akkor nyúlnak a pohár vízért, amikor már szomjasak, pedig a megfelelő folyadékbevitel egészségünk egyik alapfeltétele. A víz nemcsak a szomjúságot oltja: szerepet játszik a vérkeringés, a vérnyomás, az emésztés és a testhőmérséklet szabályozásában is. Ráadásul az sem mindegy, hány évesek vagyunk.

Kakaó, ami több, mint a reggel kezdete

A kakaó illata sokakban a gyermekkori reggeleket, a téli estéket és egy csésze meleg ital meghittségét idézi fel. A növény azonban jóval több, mint a csokoládé alapanyaga.