Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

Mi okozhat depressziót?

A tünetek és a kialakulás okai változatosak és összetettek. Az agyban bekövetkező változások, a genetikai hajlam, a személyiség, a környezeti tényezők, vagy akár a különböző vitaminok hiánya is hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Mindemellett számos más tényező is befolyással lehet a súlyosságára:

az életkor,
az elhízás,
a fizikai aktivitás,
a dohányzás,
bizonyos gyógyszerek.

Édesítőszerek és gyorskaják

Napjainkban egyre több bizonyíték utal arra, hogy az étrend is hatással lehet a betegség kialakulására. Az UPF-ek, vagyis az ultrafeldolgozott, fogyasztásra kész termékek fogyasztása és egyes betegségek, például a depresszió kockázata között összefüggés van. Az UPF-ek a nemzetközi osztályozás szerinti 4 csoportba sorolhatóak:

1. csoport: feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek,
2. csoport: feldolgozott összetevők,
3. csoport: feldolgozott élelmiszerek,

4. csoport: többszörösen feldolgozott élelmiszerek (ultrafeldolgozott élelmiszerek).

Az 1. csoportba tartoznak a feldolgozatlan élelmiszernövények, húsok, amelyek elkészítése során legfeljebb az ehetetlen vagy nem kívánt részeket távolítják el, vagy ezeket csak szárítják, aprítják. A 2. csoportba azok az összetevők tartoznak, amelyeket az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből préseléssel, finomítással, őrléssel, és szárítással állítanak elő (pl. olaj, vaj, cukor). Ezeket az összetevőket önmagukban nem, hanem az 1. csoportba tartozó élelmiszerekkel kombinálva fogyasztják. A 3. csoportba tartozó feldolgozott élelmiszerek (pl. konzervek, sajtok, kenyér) úgy készülnek, hogy az 1. csoportba tartozó élelmiszerekhez a 2. csoportba tartozó anyagokat adnak, majd ezeket különböző módszerekkel (pl. főzés, fermentálás, konzerválás) feldolgozzák a tartósság növelésének, illetve az érzékszervi tulajdonságok javításának céljával.

A 4. csoportba tartozó ultrafeldolgozott élelmiszerek (pl. üdítőitalok, édes vagy sós csomagolt rágcsálnivalók, felvágottak) alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak az 1. csoportba tartozó összetevőt és általában többszörös feldolgozási lépéseken esnek át. Az ultrafeldolgozott termékek a konyhai készítményekben általában nem használt alapanyagokat (pl. kazein, laktóz, glutén, invertcukor, hidrogénezett olajok, tartósítószerek) is tartalmaznak. A kizárólag ezen termékekben található adalékanyagok közé tartoznak azok, amelyeket az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak megváltoztatására használnak (pl. színezékek, aromák, ízfokozók, édesítőszerek). A feldolgozás során olyan módszereket is alkalmaznak (pl. hidrogénezés) amelyeket konyhai körülmények között nem szoktak.

Az UPF-ek túlzott fogyasztása hozzájárul bizonyos krónikus betegségek (cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás) kialakulásához is. Valamint ezen termékek tartós fogyasztása depressziót is okozhat, a benne lévő hatóanyagok, és a monotonitás miatt. Emiatt fontos, hogy variáljuk az általunk fogyasztott termékeket.

Az édesítőszer lenne a bűnös?

Az UPF-ek egyes összetevői és a depresszió emelkedett kockázata közötti összefüggések nem alaptalanok. A mesterségesen édesített italok és a mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartám, aceszulfám-K, szukralóz, alitám, neotám stb.) összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával. Ugyan a pontos hatásmechanizmus még nem tisztázott, de bizonyos, hogy az édesítőszerek, és a tartósított termékek fogyasztása hatással van ránk. Célszerű mértékletesen és körültekintően fogyasztani az édesítőszereket, és összességében az ultrafeldolgozott élelmiszereket, ezzel saját egészségünket is segítve.